Hajléktalanok ezrei és az EU más országaiból Svédországba érkező, többségében roma származású szegény ember él nyomorúságos és veszélyes körülmények között, miközben a svéd hatóságok a legalapvetőbb szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket is akadályozzák, tárja fel az Amnesty International új jelentése.
A jelentés feltárja, hogyan kell a marginalizált EU-ból érkező leküzdhetetlen
akadályokkal szembenézniük, ha lakóhelyhez, normális higiénés körülményekhez
vagy egészségügy ellátáshoz akarnak hozzáférni. Ez a helyzet sérti az emberi
jogokat. A hatóságok magukra hagyták azokat az embereket, akik a szabad mozgás
jogával éve, egy jobb sorsért indultak útnak.
“Sátrakban, autókban, ideiglenes
létesítményekben vagy a külvárosokban alva, romák ezrei küzdenek állandóan az ételért
és az egészségügyi ellátásért. Télen, ez a túlélésért való küzdelemmé válik.” –
mondta Fotis Filippou, az Amnesty International európai helyettes igazgatja.
“A rendőri zaklatás és
diszkriminatív bánásmód, valamint az, hogy svéd hatóságok nem ismerik el ezeknek
az embereknek a jogait, és nem biztosítják számukra a legalapvetőbb
szükségleteket, széleskörű, a romákkal szembeni előítéletet és rasszizmust
tükröz, amely Európa-szerte jelen van.”
Aurel
A riport 58 Romániából
származó, többnyire roma migránssal, romániai civil szervezetekkel és
köztisztviselőkkel készült interjúkra épül. Legfontosabb következtetése, hogy
az elégtelen jogi és politikai környezetnek köszönhetően sokan kiesnek az
ellátórendszerből. Egyes városokban ezek az emberek nem férnek hozzá szálláshoz,
vízhez és megfelelő higiéniás körülményekhez és egészségügyi ellátáshoz. A
menedékhelyek hiánya további problémákhoz, például az állandó lakcím hiányához
és emiatt rendkívül korlátozott munkalehetőségekhez vezet, aminek következtében
sokan kéregetésből próbálják magukat fenntartani.
Bár nincsenek pontos adatok,
a hatóságok úgy becsülik, hogy kb. 4700 olyan ember van Svédországban, akik „sérülékeny
csoporthoz tartozó uniós állampolgárok”. Sokan, bár nem mindenki, roma
származású. A svéd kormány álláspontja a hajléktalan EU migránsokkal kapcsolatban,
hogy 3 hónap után el kell hagyniuk Svédországot, és ezalatt az idő alatt is
csupán igen korlátozottan férhetnek hozzá szociális ellátáshoz, illetve, hogy
csupán a származási országuk felel az emberi jogaik esetleges megsértéséért
akkor is, ha a jogsértés svéd területen történik.
A svéd és az uniós jog
értelmében az EU állampolgárok csupán akkor maradhatnak Svédországban 3 hónapot
meghaladóan, amennyiben érvényes személyazonosító okmányt tudnak felmutatni. Az
Amnesty International kutatása szerint élet reményében sokan a jobb élet
reményében ennél hosszabb ideig maradnak.
Néhány hajléktalan ember elmesélte az Amnestynek, hogyan élnek víz és
áram nélkül erdei kunyhókban, alszanak hidak alatt akkor is, amikor a
hőmérséklet nulla fok alá csökken. Egy ember Észak-Svédországban egy
buszállomáson töltötte éjszakáit naponta hajnali kettőig, amikor is az bezárt. Ezután
pedig útnak indult és a város utcáit rótta, hogy ne fagyjon halálra.
Stockholmban a roma származású
migránsok a rendőrség megfélemlítő és aránytalanul durva bánásmódjának vannak
kitéve. Számos, a városban megkérdezett nő számolt be arról, hogyan kergetik el
őket azokról a helyekről, ahol kéregetnek, továbbá olyan esetekről is
beszámoltak, amikor erőszakkal viszik őket városon kívüli helyekre, ahol aztán
magukra hagyják őket. A stockholmi rendőrség megerősítette ezt a gyakorlatot,
azt állítva, hogy ezek a nők zavarják a közrendet, bár erre bizonyíték nincsen,
illetve a kéregetés sem tiltott vagy engedélyhez kötött tevékenység.
Zinica
Míg számos hajléktalan uniós
migráns emberi jogai sérülnek, ez a helyzet nem az egész országra jellemző.
Bizonyos önkormányzatok olyan eljárásokat vezettek be helyi szinten, amelyek
pozitív irányba mozdítják el a jogaik érvényesülését, lehetővé téve, hogy ezek
az emberek is emberi méltóságukat megőrizve éljenek. Lundban és Gotlandban
olyan egész évben működő szállásokat állítottak fel, ahol az emberek hosszabb
ideig is maradhatnak. Ezek a biztonságot és stabilitást jelentő menedékhelyek
hatalmas megkönnyebbülést jelentenek a rászorulók számára, lehetővé téve
számukra, hogy tervezzenek, munkát keressenek és hasznos tagjai legyenek a helyi
közösségnek.
“Arra a hivatalos, ámde
megalapozatlan álláspontra hivatkozva, hogy ezeknek az embereknek a jelenléte
csupán átmeneti és az államnak nincsen kötelezettsége velük szemben, az
embereket arra kényszerítették, hogy éveken át borzalmas körülmények között
éljenek. Ám egy másik, emberibb és befogadóbb hozzáállás szintén lehetséges” –
mondta el Johanna Westeson, az Amnesty International Svédország jogi
tanácsadója.
“A svéd hatóságoknak
erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a romákkal szembeni hátrányos
megkülönböztetés véget érjen, és tiszteletben kell tartaniuk arra vonatkozó
jogi kötelezettségeiket, hogy valamennyi nehéz sorsú ember menedékhez, vízhez,
megfelelő higiénés körülményekhez és támogatott egészségügyi szolgáltatáshoz jusson.”
Háttér
Svédország ratifikált egy
sor olyan emberi jogi egyezményt, többek között a ENSZ Gazdasági, Szociális és
Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Faji Megkülönböztetés
Valamennyi Formájának Megszüntetésére Vonatkozó Nemzetközi Egyezményt, az
Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelyek garantálják a civil, kulturális, gazdasági,
politikai és szociális jogok érvényesülését mindenki számára, megkülönböztetés
nélkül az ország egész területén.
