Ma újra sorra kerülünk: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa öt év után megint megvizsgálja, Magyarország hogyan teljesít az emberi jogok területén. Ez az ellenőrzési és vizsgálati folyamat az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat, azaz a UPR (Universal Periodic Review). Összeszedtünk mindent, amit ezzel kapcsolatban tudni érdemes.
Mi
az az UPR és mire jó?
Az
Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) egy emberi jogi
felülvizsgálati eljárás, ami az ENSZ összes országát ellenőrzi
bizonyos időközönként. Fő célja, hogy fejlessze az emberi jogok
helyzetét a tagországokban, és – ha bekövetkezik – felhívja a
figyelmet a jogsértésekre. Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat
keretében az ellenőrzött országok beszámolhatnak arról, milyen
lépéseket tettek az emberi jogok fejlesztésében, és hogyan
teljesítettek az emberi jogok biztosításában az elmúlt
időszakban.
Mivel
jelenleg semmilyen hasonló általános eljárás nem létezik, a UPR
az ENSZ legfőbb eszköze arra, hogy a tagállamait időről-időre
emlékeztesse, milyen felelősségük van az emberi jogok
biztosításában és tiszteletben tartásában. Ban Ki-moon ENSZ főtitkár szerint:
„A UPR remek eszköz arra, hogy az
emberi jogokat terjesszük és fejlesszük a világ legsötétebb
sarkaiban.”
Az
UPR-ban többek között pont az a jó, hogy egy ENSZ tagállam sem
ússza meg a vizsgálatot, ami ráadásul nem is korlátozódik az
emberi jogok bizonyos területeire, hanem az egészet ellenőrzi úgy,
ahogy van. A felülvizsgálat ráadásul független attól is, milyen
más nemzetközi emberi jogi egyezményeknek részesei az országok,
így minden ellenőrzött államnak biztosítja az egyenlő
bánásmódot, ugyanis lényegében mindenki a „nulláról indul”
az előző vizsgálathoz képest.
Kik
teszik ezt velünk?
Az
UPR alapvetően az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) egyik
legfontosabb mechanizmusa. Az Emberi Jogi Tanács egy 47 képviselőből
álló szervezet, ami 2006-ban kezdte meg a működését. Tagjait az
ENSZ 193 tagországa delegálja titkos szavazás alapján. A tagok
tisztségüket 3 évre nyerik el, és maximum kétszer választhatók
újra egymás után. Kiválasztásuknál főleg azt veszik
figyelembe, mennyire elkötelezettek az emberi jogok védelme iránt,
és mennyit tettek ezekért.
Miért
most?
A
UPR munkacsoport az ENSZ 193 tagállama közül 42-t vizsgál meg
évente. Egy évben három, egyenként kéthetes ülésszakra kerül
sor, így aztán viszonylag egyszerűen kimatekozható, hogy egy
ország vizsgálatai között nagyjából 5 év fog eltelni.
Magyarországon legutóbb 2011-ben volt ilyen felülvizsgálat, most
jön a következő. Velünk együtt kerül sorra például Szudán,
Pápua Új-Guinea, Thaiföld, Görögország és Írország is.
Hogyan
zajlik egy ilyen vizsgálat?
A
felülvizsgálat alapvetően több dokumentumra épül. Egyrészt az
ENSZ emberi jogi mechanizmusai készítenek az adott országról egy
összefoglalót, de a kormánynak is kell be kell nyújtania egy
nemzeti jelentést. Ami azonban igazán különlegesség teszi az
eljárást, hogy az ombudsman mellett a civil szervezetek is adhatnak
le jelentéseket.
Az
üléseken ezeket a róluk és általuk készített dokumentumokat
mutatják be röviden az ellenőrzött országok, majd a többi
ország röviden véleményezhet és ajánlásokat fogalmazhat meg az
ország számára. Ezeket az ajánlásokat az ellenőrzött országnak
nem kötelessége elfogadni, de amit elfogad, azoknak a
teljesítéséről a következő vizsgálat során számot kell
adnia.
Mi
volt 2011-ben?
Magyarország
első Egyetemes Időszakos Felülvizsgálata 2011. május 11-én
zajlott. A 22 fős magyar delegációt Balog Zoltán vezette, aki
akkor Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős államtitkár volt
(ma az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezeti). Magyarország a
2011-es ülésen a tagállamok ajánlásai közül 119-et fogadott el
és 26-ot utasított vissza.
Többek
között ezekre vonatkozóan kaptunk ajánlásokat:
- a
nők esélyegyenlőségének növelése törvények segítségével - a
gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó törvények szigorítása - családon
belüli erőszakra vonatkozó törvénytervezet elfogadása - emberi
jogokkal foglalkozó állami intézmény létrehozása - még
több civil szervezet bevonása az UPR jelentések elkészítésébe - kisebbségi
csoportokra vonatkozó megfelelő mennyiségű adat gyűjtése a
későbbi vizsgálatokhoz
A
kormány a UPR felülvizsgálaton elhangzott ajánlásokra reagálva
hozta létre az Emberi Jogi Munkacsoportot (EJM), amelynek fő
feladata az emberi jogi folyamatok itthoni monitorozása. Az EJM
kommunikál a civil szervezetekkel és állami szervekkel,
szakszervezetekkel és gondoskodik a többi UPR ajánlás végrehajtásáról.
Mi
lesz idén májusban?
Magyarország és Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) 2014 májusában már adott le egy időközi jelentést (mid-term report),
arról, hogy állunk az ajánlások teljesítésével, 2016
februárjában pedig az új jelentést is le kellett adnia, amit a májusi ülésen tárgyalnak meg részletesen.
Idén
is több civil szervezet kapcsolódott be, így készültek
jelentések például a magyarországi LMBTI jogokról és a gyerekek
jogairól is. Az Amnesty International Magyarország a GYEM tagjaként
kapcsolódott be a felülvizsgálati folyamatba illetve adtunk be önállóan is jelentést a menekültek és menedékkérők magyarországi
helyzetével kapcsolatban is. Az emberi jogok magyarországi helyzetéről készült ENSZ összefoglalóba a
gyűlölet-bűncselekmények kapcsán 4, míg a
menekültek emberi jogaival kapcsolatban 4 ajánlásunk került be.
Itt olvashatod a jelentéseinket és ajánlásainkat:
Az
eddigi felülvizsgálatok eredményei, a kormány és a civil
szervezetek leadott jelentései itt
érhetők el országok szerinti bontásban, és ugyanide fognak
felkerülni a 2016-os Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat
eredményei is.
