Egy évvel az orosz-ukrán háború kitörése után a nemzetközi közösség elsődleges feladata az, hogy felelősségre vonja az orosz háborús agresszorokat és igazságot szolgáltasson az áldozatoknak.
Egy éve tört ki az ukrán-orosz háború. Az évforduló alkalmából az Amnesty International arra szólítja fel a nemzetközi közösséget, hogy dolgozzon ki egy reális és átfogó tervet és szolgáltasson igazságot a háború áldozatainak.
2022. február 24-én az orosz fegyveres erők teljes körű katonai inváziót indítottak Ukrajna ellen, amit az Amnesty International agressziónak és emberi jogi katasztrófának tart. A háború kirobbanása óta eltelt egy évben az orosz haderő számtalan háborús bűncselekményt követett el, és sokszorosan megsértette a nemzetközi humanitárius jog előírásait. A jogsértések közé tartozik a bírósági eljárás vagy ítélet nélküli kivégzések végrehajtása, a menedékhelyek, erőművek és városok bombázása, és ezek közvetlen következményeként tömeggyilkosságok elkövetése, illetve az ukrajnai civilek erőszakos és megalázó deportálása.
Miközben az invázió folytatódik, az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények tényleges mértéke ismeretlen. Mivel fennáll a lehetősége, hogy az orosz fegyveres erők számtalan jogsértését még nem sikerült dokumentálni, az áldozatok és a túlélők igazságszolgáltatásra és jogvédelemre vonatkozó igényeit prioritásként kell kezelni. A nemzetközi közösségnek kollektív kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy azokat, akik a nemzetközi jog szerint bűncselekményeket követtek el, bíróság elé állítsák.
“Mivel az orosz fegyveres erők tovább nyomulnak Ukrajnában, az emberi jogokat súlyosan megsértő háborús bűnösök felelősségre vonása sürgetőbb, mint valaha.” – mondta el Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
A háború kezdete óta az Amnesty International folyamatosan dokumentálja a jogsértéseket, beleértve a létfontosságú civil infrastruktúra elleni támadásokat és a civileknek szánt segélyszállítmányok akadályozását. A fegyveres összecsapások sújtotta területeken a civilek folyamatos életveszélynek vannak kitéve, sokszor pedig – a polgári infrastruktúra elleni támadások miatt -, nem jutnak vízhez, áramhoz és fűtéshez. Az orosz megszállás alá került területeken élő lakosoknak hatalmas szükségük van humanitárius segélyre és orvosi ellátásra, mégis sokszor előfordul, hogy az orosz fegyveres erők nem engedik, hogy ezek az emberek az ukrán kormány fennhatósága alatt álló területekre meneküljenek.
“Ukrajna népe elképzelhetetlen borzalmakat élt át az elmúlt 12 hónap agresszív háborúja alatt. Tisztázzuk: Vlagyimir Putyinnak és hadseregének vér tapad a kezéhez. A túlélők igazságot és jóvátételt érdemelnek mindazért, amit elszenvedtek. A nemzetközi közösségnek a végsőkig el kell mennie a teljes igazságszolgáltatás érdekében. Egy év elteltével egyértelmű, hogy többet kell tennünk.”
Az elmúlt 12 hónapban több tízezer háborús bűnökkel kapcsolatos panaszt nyújtottak be – beleértve szexuális- és nemi alapú bűncselekményeket is -, de a háború tényleges áldozatainak száma ennél várhatóan magasabb lesz.
Az áldozatok jogai és szükségletei
“A háború járulékos veszteséggé alacsonyította a civileket. Amikor egy bomba becsapódik, az nem csak egy életet olt ki, hanem ellehetetleníti százak megélhetését, és a nélkülözhetetlen infrastruktúra elpusztulásával az emberek ott maradnak létezésképtelenül a korábbi életük romjai között” – fogalmazott Agnès Callamard.
A háborúra adott korai reakciók bíztatóak voltak: számos nemzetközi és nemzeti szintű vizsgálat indult az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatban, de átfogó igazságszolgáltatást Ukrajna számára csak akkor tudunk nyújtani, ha áldozatok jogaira fókuszálunk, és jóvátételt biztosítunk. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a nemzetközi közösség erőteljes és tartós támogatást nyújt a már elkezdődött igazságszolgáltatási mechanizmusoknak.
A teljes körű igazságszolgáltatás érdekében emellett új nemzeti és nemzetközi folyamatok bevezetését is fontolóra kell venni – mint például olyan független vizsgálóbizottságok felállítását, amilyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa is kezdeményezett. Ezek elősegíthetnék a nemzetközi igazságszolgáltatási folyamatot a számtalan háborús bűncselekmény és az agresszió esetében, amelyet a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósági korlátok miatt nem vizsgálhat.
“A megfelelő mechanizmusok biztosítása mellett azt is lehetővé kell tennünk, hogy azok, akik a nemzetközi jog szerinti bűncselekményeket követtek el, bíróság elé álljanak, és felelősségre vonják őket. Ez magában foglalja a magas rangú katonai tisztviselők, parancsnokok és polgári vezetők ellen indított nyomozásokat is.” – nyilatkozta Callamard.
Az ilyen eljárások bonyolultabbak, mégis elengedhetetlen, hogy a vizsgálatok ne csak az alacsonyabb tisztségeket betöltő elkövetőkre, hanem a parancsnoki lánc legtetején állókra is kiterjedjenek. Fontos továbbá, hogy bárhol is kerüljön sor ilyen bírósági tárgyalásokra, azoknak kivétel nélkül meg kell felelniük az emberi jogi, illetve a tisztességes eljárásra vonatkozó nemzetközi normáknak, és teljes mértékben figyelembe kell venniük a túlélők igényeit.
“A világ minden részén háborúk dúlnak, amelyek civilek ezreinek okoznak mérhetetlen szenvedést. A felelősségre vonásnak éppen ezért minden konfliktusra vonatkozó mintává kell válnia. A nemzetközi közösség kezdeti válasza – ideértve a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját is -, a nemzetközi igazságszolgáltatásra való törekvés minimuma, annál jóval többre van szükség.” – mondta Agnès Callamard.
Folyamatos elkötelezettség és koordináció – út a továbblépéshez
“Az Amnesty International és más civil szervezetek folyamatosan, ebben a helyzetben is kollektív cselekvésre és összefogásra szólítanak fel. Minden intézményre és hatóságra szükség van, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat és összehangolják a stratégiáikat, ugyanakkor azért is, hogy kezelni tudják az esetleges hiányosságokat. Most nincsen időnk az elszigetelt munkára.” – mondta Callamard.
A nemzetközi közösségnek támogatnia kell a tisztességes, hatékony és pártatlan vizsgálatokat, az államoknak pedig sürgetniük kell Ukrajnát, hogy ratifikálja a Római Statútumot, ezzel pedig kösse össze a saját nemzeti jogát a nemzetközi jogi normákkal, és erősítse az együttműködését az Nemzetközi Büntetőbírósággal.
Emellett pedig az is fontos, hogy az egyetemes joghatósági alapokmánnyal rendelkező országok vizsgálják meg, hogy ők hogyan segíthetik az igazságszolgáltatást az ukrajnai áldozatok és túlélők számára.
Elengedhetetlen a humanitárius segély
Humanitárius segélynyújtás esetén a nemzetközi közösségnek először meg kell határoznia a veszélyeztetett csoportok – például a nők, az idősek, a fogyatékkal élők és a gyerekek – szükségleteit. Sokan vannak halmozottan veszélyeztetettek azok között az ukrajnai civilek közt is, akiket az orosz fegyveres erők erőszakkal hurcolnak el orosz-vagy orosz fennhatóság alatt álló területekre. Ezeknek a különleges csoportoknak elsőbbséget kell élvezniük, a számukra nyújtott humanitárius segélyt az ő egyedi szükségleteikhez kell igazítani.
Az ukrán civil szervezetekkel való együttműködés szintén fontos szerepet játszik a túlélők szükségleteinek meghatározásában, a gazdasági és humanitárius segélyek gyakorlati elosztásának érdekében. A nemzetközi közösségnek arról is gondoskodnia kell, hogy az együttműködés ezekkel az egyesületekkel mindig hatékonyan, átláthatóan és az áldozatok iránti megfelelő érzékenység biztosításával történjen.
“Az ukrajnai civileknek az elmúlt év alatt okozott mérhetetlen fizikai, pszichológiai és gazdasági károk elismerése kulcsfontosságú az igazságszolgáltatás és a jóvátétel érdekében.” – tette hozzá Agnès Callamard.
Az elszámoltathatóság dokumentálásának fontossága
Az Amnesty International 2014 (a Krím annektálása), majd ezt követően Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta azon dolgozik, hogy a háborús bűnöket és a nemzetközi humanitárius jog előírásainak megsértéseit dokumentálja, az elkövetőket pedig felelősségre vonják. A szervezet ezzel kapcsolatos hírei és jelentései itt találhatóak.
