Egy ideje nem beszéltam Nadiával. A korai októberi napsütés és a kísértés, hogy kimenjek a szabadba csak még nehezebbé teszi a telefonhívást.
Nadiának és a férjének a hetek
nagyon lassan telnek. A napsütés csak még egy dolog, amit elvettek
tőlük. Nincsenek hírem, és neki sincsenek. „Én jól vagyok, a
gyerekek is.” – meséli, amikor felhívom. „Csak Ahmedért
aggódom.” – teszi hozzá.
A férj, Ahmed két éve van börtönben
Magyarországon. A hatóságok szerint terrorcselekményt követett
el egy a szerb-magyar határon 2015 szeptemberében kitört zavargás
közben. Az ellene felhozott vád és az eljárás tökéletesen
ellentmond a józan észnek és az igazságosságnak. Első fokon tíz
év szabadságvesztést kapott, az ítéletet a másodfokú bíróság
visszaküldte új eljárásra.
A megismételt eljárás első
tárgyalása a hónap végén lesz, ez egy kis reményt ad a kormány
politikai kommunikációját jogi útra terelő túlbuzgó ügyész
által szétszakított családnak. A kormány a kezdettől azt
mondja, hogy a férfi egy terrorista csoport tagja, aki „illegális
bevándorlók” Magyarországra történő bejutását akarta
kikényszeríteni. A fellebbezés egyik vádpontot sem fogadta el.
Az Amnesty International az
eljárás kezdete óta beszámol Ahmed ügyének fejleményeiről,
mindig nagyon vigyázva, hogy ne sodorjuk veszélybe a független
bírósági eljárást. De azt is egyértelművé tettük, hogy
szerintünk a terrorcselekmény tényállásának alkalmazása téves.
Egy megafonba beszélni és eldobni „három szilárd tárgyat” a
rendőrök irányába nem terrorcselekmény. Különösen nem egy
olyan zavargás közben, amely során több mint háromszáz migránst
kellett ellátni könnygáz, vízágyú és rohamrendőrök okozta
sérülések miatt.
A kormány annyi időt és pénzt
költött Ahmed befeketítésére, hogy még a világ legfüggetlenebb
igazságszolgáltatási rendszerének is komoly kihívás lenne a
tisztességes eljárást biztosítania: és a magyar
igazságszolgáltatás azért messze van ettől. Ahmed első fokon
nem kapott tisztességes ítéletet, és ebben nagy szerepe volt a
kormánynak.
Az elmúlt két évben a napnál is
világosabbá tette a kormány, hogy ha migráns vagy muszlim vagy,
jobb, ha elkerülöd Magyarországot. Orbán Viktor a parlamentben
többször nevezte terroristának Ahmedet miközben még folyt az
eljárás. A kormány más tagjai is ítéletet hirdettek, még
mielőtt erre a bíróságnak lehetősége lett volna.
Az idegengyűlölet felkorbácsolása
iszonyúan káros a magyarokra és a külföldiekre nézve is, és
hozzájárult, hogy az elmúlt években Magyarország egyre elnyomóbb
országgá váljon.
De nagyon fontos különbséget
tennünk a kormány és az emberek között. Miközben az előbbi egy
Nemzeti Konzultációban igyekszik az Amnesty Internationalt és
személyesen Ahmedet is lejáratni a választók előtt, mi bízunk
az emberek jóindulatában és szolidaritásában. És valóban egyre
többen látják, hogy a kormány minden korábbinál értelmetlenebb
és aljasabb propagandája milyen célokat is szolgál valójában.
Budapest levegője egyre inkább
daccal és eltökélt szándékkal van tele, hogy a véget érjen a
félelemkeltés és a legkiszolgáltatottabbakkal szembeni kegyetlen
igazságtalanság. Legyen szó Ahmedről, a konténerbörtönbe zárt
menekült családról a határon, a szegénység miatt a családjától
elszakított roma gyerekről, mindannyian igazságot és tisztességes
bánásmódot érdemelnek.
Senki sem tudja meg nem történté
tenni a kormányzati kommunikáció és jogalkotás okozta károkat,
de közösen tudunk azért dolgozni, hogy az emberi jogok és
méltóság mindannyiunk számára valósággá váljanak.
