Egyre durvább és széleskörűbb elnyomással és korlátozásokkal kell szembenézniük a török jogvédőknek, emiatt a társadalom egy része állandó félelemben él – áll az Amnesty International legújabb jelentésében.
Az ankarai emberi jogok emlékműve
Eljárások
és őrizet
Törökország
több ismert újságíróját és jogvédőjét – köztük az
Amnesty International törökországi szekciójának tiszteletbeli
elnökét, Taner Kilicet – börtönözték be abszurd
„terrorizmussal kapcsolatos” vádak miatt. De az ő
letartóztatásuk csak a jéghegy csúcsa.
A
terrorizmus elleni törvények és a koholt, a puccskísérlettel
összefüggő vádak felhasználásával
igyekeznek elhallgattatni mindenkit, aki nem ért egyet a kormánnyal.
Neves újságírókat, tudósokat, jogvédőket és civileket vesznek
önkényesen őrizetbe, indítanak ellenük eljárásokat, és ha a
tisztességtelen eljárások során bűnösnek találják őket,
hosszú évekre börtönbe zárják
őket.
Februárban
három újságírót, Nazli Ilicakot, Ahmet és Mehmet Altant,
ítéltek tényleges életfogytiglani börtönre, amiért állítólag
megpróbálták „aláásni az alkotmányos rendet”. A valóságban
mindahárman csak a munkájukat végezték: újságot írtak. Hasonló
megtorlás fenyegeti Orhan Kemal Cengiz emberi jogi ügyvédet és
publicistát, aki a közösségi médiában és nyilvános
rendezvényeken kritizálta a hatóságokat és a kormányt. Ügyében
május 11-én születethet ítélet.
A
jogvédő Dr. Sebnem Korur Fincanci ezt mondta az Amnestynek: „Már
előre összekészítettem néhány holmim egy táskába, ha
letartóztatnának.” A Human Rights Association főtitkára, Osman
Isci szerint: „A cél, hogy fenntartsák a félelmet. Ez önkényes.
Nem lehet előre felkészülni.
Semmit nem tehetsz ellene, nem lehet őket felelősségre vonni.”
Orhan Kemal Cengiz
Megfélemlítés
és a kritikus hangok elnyomása
A
leszámolás hullám az egész országban érezteti a hatását,
egyre kevesebben merik elmondani a véleményüket. Eren Keskin
ügyvéd és jogvédő, aki ellen 140 különböző eljárás van
folyamatban és jelenleg börtönbüntetése és az ellen elrendelt
utazási tilalom ellen fellebbez, ezt mesélte: „Igyekszem őszintén
és szabadon elmondani a véleményemet, de kétszer is meggondolom,
mielőtt kimondanék vagy leírnék valamit.”
Amikor
január 20-án a török hadsereg megkezdte az észak-szíriai Afrin
elleni offenzíváját, több száz ember fejezte ki mélységes
felháborodását. Ők is a célkeresztbe kerültek. A
belügyminisztérium szerint febuár 26-ig 845 ember vettek őrizetbe
az Afrin elleni offenzíva miatt a közösségi médiában tiltakozók
közül, 643 ember ellen indult bírósági eljárás és 1719 ember
közösségi média profilját vizsgálták a hatóságok.
Ali
Erol aktivistát öt napig tartották rendőrségi őrizetben miután
a Twitterre kitett egy olajágat ábrázoló képet háborúellenes
hashtagekkel kísérve. Jelenleg „terrorszervezet népszerűsítése”
és „ellenségeskedésre és gyűlöletre uszítás” miatt
nyomoznak ellene.
Márciusban
több mint 20 diákot vettek őrizetbe, mert részt vettek az egyetem
kampuszán egy háborúellenes tüntetésen. Tízen még mindig
börtönben vannak, a tárgyalásukra várnak.
Ali Erol
Civil
szervezetek bezárása és a peremre szorított csoportok
Több
mint 1300 civil szervezetet zártak be végleges hatállyal a
rendkívüli állapot alatt, mert állítólag valamilyen
kapcsolatban álltak „terrorszervezetekkel”. Olyan szervezetekről
van szó, amelyek egykor létfontosságú segítséget jelentettek
szexuális erőszak és nemi alapú elnyomás áldozatainak,
otthonukból elüldözötteknek és gyereknek.
Zozan
Özgökce a Van-beli Women’s Association munkatársa szerint: „Óriási
hiány keletkezett az áldozatoknak nyújtott segítség területén.
A szívem szakad meg.”
A
szervezet, ami egyedüliként nyújtott segítséget és támogatást
a kelet-törökországi régió női közösségeinek, segített
felhívni a gyerekek figyelmét a szexuális kizsákmányolásra és
vezetői illetve pénzügyi képzéseket szervezett nőknek, nincs
többé.
Az
LMBTI szervezetek a „föld alá” kényszerültek, miután több
városban is betiltották az olyan nyilvános eseményeket mint a
Pride felvonulás vagy a filmvetítések.
Egy
aktivista ezt mesélte: „Napjainkban a legtöbb török LMBTI+
ember soha nem látott félelemben él. A véleménynyilvánítás
elleni általános bosszúhadjárat miatt, az LMBTI+ emberek is úgy
érzik, hogy egyre szűkül számukra a tér.”
„A
rendkívüli intézkedések egyre inkább a mindennapok részévé
váltak Törökországban, és bár folytatódnak
a szervezetek és egyes személyek elleni szándékos, célzott
támadások, még mindig vannak bátor emberek Törökországban,
akik hajlandóak felemelni a szavukat.” – mondta Gauri van Gulik.
„A
nemzetközi közösségnek ki kell állnia mellettük, és fel kell
szólítania a török hatóságokat, hogy vessenek véget a civil
szervezetek elleni boszorkányüldözésnek és a
félelemkeltésnek.”
