Több száz embert vettek őrizetbe Törökországban, amiért elmondták véleményüket vagy beszámoltak a török hadsereg északkelet-szíriai katonai offenzívájáról. A kritikus hangok elhallgattatása egyre durvább méreteket ölt az országban, az őrizetbe vettek abszurd vádakkal néznek szembe – áll az Amnesty International legfrissebb jelentésében.
A Nem panaszkodhatunk című jelentés bemutatja, hogy a Béke Forrása névre keresztelt katonai művelettel egyidőben Törökországban durva leszámolások indultak azokkal szemben, akik nem voltak hajlandóak a kormánypropagandát elfogadni. Újságírókat, közösségi média felhasználókat és tüntetőket vádoltak meg terrorizmussal, indítottak ellenük büntetőeljárásokat, vettek önkényesen őrizetbe és sújtottak utazási tilalommal. Ha elítélik őket, hosszú időre börtönbe kerülhetnek.
“Miközben a török tankok megindultak a szíriai határ felé, a kormány nekiállt felszámolni minden kritikus hangot a sajtóban, a közösségi médiában és az utcán. Ha valaki a kormányétól eltérő álláspontot képviselt a kurdok jogaival vagy a hadművelettel kapcsolatban, könnyen a rossz oldalon találhatta magát.” – mondta Marie Struthers, az Amnesty International európai igazgatója.
“Szigorúan ellenőrizték, hogy ki mit mond a katonai beavatkozásról, azokat pedig, akik kifejezték nemtetszésüket, százával vették őrizetbe és vádolták meg a terrorizmus-elleni törvények alapján.”
AZ ÚJSÁGÍRÓK ELHALLGATTATÁSA
Október 10-én, a katonai offenzíva megkezdése utáni első napon a török médiahatóság (RTÜK) figyelmeztette a sajtót, hogy “zéró toleranciát” alkalmaznak azokkal szemben, akik negatívan befolyásolják a katonák morálját és motivációját vagy a “terrrorizmust szolgáló” nem teljes, meghamisított vagy részleges információk alapján félretájékoztatják a lakosságot.
Még aznap, két újságírót vettek őrizetbe. Hakan Demirt, a Birgün napilap újságíróját azért vették elő, mert az újság Twitter oldalán megosztottak egy az NBC-től származó hírt, amely szerint “Török harci gépek civil célpontokat bombáztak”.
Eközben Fatih Gökhan Dilert, a Diken online újság szerkesztőjét azért vették őrizetbe, mert lehoztak egy hírt azzal a címmel: “A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) állítja: két civil meghalt”. Mindkét újságíró ellen vádat emeltek “ellenségeskedés és gyűlölet keltése” címén, majd szabadon engedték őket azzal, hogy az eljárás ideje alatt nem hagyhatják el az országot.
Az újságíró Özlem Oralt ugyanezen a napon tartóztatták le és hallgatták ki olyan a hadműveletet kritizáló Twitter posztok miatt, amik még csak nem is az ő Twitter oldalán jelentek meg. Másnap kiengedték, de neki is megtiltották, hogy külföldre utazzon, sőt azt is előírták, hogy nem hagyhatja el Isztambult és rendszeresen jelentkeznie kell a helyi rendőrörsön.
Október 27-én az ügyvéd és publicista Nurcan Kayát az isztambuli reptéren fogták el, mert ezt írta a Twitterre: “Tapasztalatból tudjuk, hogy minden, amit békefenntartó műveletnek hívnak, valójában mészárlás.” Miután kihallgatták, még aznap szabadon engedték, de az országot ő sem hagyhatja el.
De nem csak török újságírók kerültek célpontba. Október 25-én Erdogan elnök ügyvédei jelentették be, hogy feljelentették a francia Le Point magazine igazgatóját és szerkesztőjét, miután az újság előző nap Etnikai tisztogatás: az Erdogan-módszer címlappal jelent meg. Az ügyvédek szerint a címlap sérti az elnököt, ami a török jogszabályok szerint bűncselekmény.
CÉLPONTBAN A KÖZÖSSÉGI MÉDIA FELHASZNÁLÓK
A katonai művelet első hetében 839 közösségi média profil tulajdonosa ellen folyt vizsgálat, amiért állítólag “jogsértő tartalmat” osztottak meg. A hivatalos jelentések szerint 186 embert vittek be a rendőrök, és 24 ember került előzetes letartóztatásba.
Az egyikük, akit “terrorszervezet propagálásával” vádoltak meg, megosztott három Twitter posztot. Az egyik így szólt: “Rozsava győzni fog. Nem a háborúra.” Mint a többi esetben, egy ilyen tweet sem jelent távolról sem semmilyen bizonyítékot egyetlen nemzetközileg elismert bűncselekményre sem.
Az illetőnek is megtiltották, hogy külföldre menjen, és arra kötelezték, hogy havonta kétszer jelentkezzen a rendőrségen. Egy, az Amnestynek nyilatkozó ügyvéd szerint: “A háború, Rozsava vagy megszállás szavak használata bűncselekmény lett. A bíróság szerint nem ellenezheted a háborút.”
POLITIKUSOK ÉS AKTIVISTÁK IS CÉLKERESZTBEN
A Béke Forrása az ellenzéki politikusok és aktivisták elleni leszámolásra is lehetőséget adott. Több parlamenti képviselő ellen is indult nyomozás, köztük Sezgin Tanrıkulu ellen, akit a médiában tett nyilatkozatai és egy tweetje miatt vettek elő, amelyben ezt írta: “A kormánynak tudnia kell, hogy ez egy igazolhatatlan háború a kurdok ellen.”
Şanlıurfa tartomány ügyvédi kamarája szerint legalább 54 embert vett őrizetbe a rendőrség október 9. és 10. között. A letartóztatottak között voltak a kurd Népek Demokratikus Pártja (HDP) és baloldali szakszervezetek tagjai.
A katonai offenzíva első hete alatt legalább 27 embert, köztük a HDP tagjait, vették őrizetbe Mardin tartományban is. A letartóztatottak között volt Nusaybin város megválasztott polgármestere is. A kormány a helyére egy senki által meg nem választott körzeti kormányzót ültetett.
Október 12-án a Szombati Anyák, az erőszakos eltüntetések áldozatainak hozzátartozóiból álló csoport békés virrasztást tartott, ahogyan azt 2009 minden egyes szombaton teszik. A résztvevőket a rendőrök figyelmeztették, hogy feloszlatják a gyűlést, ha csak kiejtik a szájukon a háború szót. A békés rendezvényt a rendőrök durván félbeszakították, amikor felolvastak egy háborút ellenző nyilatkozatot.
“A katonai offenzíva kezdete óta Törökország a korábbinál is magasabb fokozatba kapcsolta a cenzúra és az elhallgattatás gépezetét. Embereket vesznek őrizetbe, indítanak ellenük eljárásokat abszurd vádak alapján pusztán azért, mert nem lelkesednek a Békes Forrása hadműveletért.” – mondta Marie Struthers.
“A török hatóságoknak azonnal véget kell vetniük a kritikus hangok elfojtásának. Minden eljárást, amelyet olyan emberek ellen indítottak, akik békésen elmondták a véleményüket, azonnal le kell állítani.
