Az idei Nemzetközi Nőnap alkalmából 26 cég, önkormányzat és más szervezet vállalta, hogy bátran szembe néz a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenség egyik legfontosabb jelenségével, a férfiak és nők közötti bérkülönbséggel, és megteszi az első lépést annak felszámolására. A szervezetek összesen több mint 50 ezer embert foglalkoztatnak, akik ennek a lépésnek köszönhetően átláthatóbb körülmények között végezhetik majd a munkájukat.
Az Amnesty International Magyarország 2020. március 8-án indította el Egy Lépéssel Közelebb kampányát, amelyben arra kértük a cégeket és önkormányzatokat, hogy az idei Nőnapon hozzák nyilvánosságra a nemek közötti bérkülönbséggel kapcsolatos adataikat, mert ezzel nemcsak szélesebb körű láthatóságot biztosítanak a problémának, de másokat is transzparenciára és cselekvésre ösztönözhetnek.
„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy számos olyan cég, önkormányzat és szakszervezet van Magyarországon, amelyek az első kérésre azonnal igent mondtak a megkeresésünkre. Kisebb és nagyobb munkáltatók kötelezték el magukat az ügy mellett, mert megértették, hogy a változásra van szükség, és ennek a változásnak ők a motorjai. Minden szervezet felelősséggel tartozik a saját munkavállalóinak, de az egész társadalomnak is. Ezek a szervezetek jó példát mutatnak, és ezt nagyon köszönjük nekik.” – mondta Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó munkatársa.
„A probléma megoldásának első lépése a nemenkénti és munkatípusonkénti összesített béradatok átláthatóvá tétele. Pontos adatok és transzparencia nélkül lehetetlen bármilyen stratégiát kidolgozni az bérszakadék megszüntetésére. Magyarországon a fizetés körüli titkolózások miatt sokan nem is tudják, ha kevesebbet vagy többet keresnek az azonos pozícióban lévő ellenkező nemű munkatársuknál.”
„Fontos, hogy minél több cég és önkormányzat kövesse a csatlakozó szervezetek példáját, ezért folyamatosan várjuk további cégek és önkormányzatok csatlakozását. A következő lépés, hogy olyan jogszabályi környezetre van szükség, amely növeli a munkavállalók számára az átláthatóságot, a munkáltatókat pedig arra kötelezi, hogy érdemi lépéseket tegyenek a nemek közötti bérszakadék fokozatos felszámolására.
A csatlakozó szervezetek:
- UX studio
- Budapesti Közlekedési Vállalat
- Budapesti Közlekedési Központ
- NetPincér | Delivery Hero Hungary Kft.
- IKEA
- Spar Magyarország
- Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
- Magyar Szakszervezetek Szövetségének Nőtagozata
- Oláh és Társa Kft.
- Magyar Telekom Nyrt.
- Vodafone Magyarország Zrt.
- II., III., IV., VI. VII., X., XI., XIV., XV., XVIII. kerületi önkormányzatok
- Budapest Főváros Önkormányzata
- Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
- Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
- Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Háttér
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a nők férfiakhoz viszonyított jövedelemhátránya 12 százalék volt 2018-ban, ha az átlagos bruttó órabéreket nézzük. A Központi Statisztikai Hivatal nem az órabéreket, hanem a havi bruttó átlagkeresetet veszi alapul, így az ő adataik szerint a nemek közötti bérszakadék Magyarországon a teljes időben foglalkoztattak körében ennél sokkal magasabb volt 2019-ben: míg a férfiak bruttó átlagbére 403 600, a nőké 335 800 forint volt 2019-ben. Ez azt jelenti, hogy a férfiak havi bruttó átlagkeresete 20 százalékkal haladta meg a nőkét. Az eltérés azonban még nagyobb, ha a nők által végzett láthatatlan munkát (például a háztartási feladatok, a gyerekek nevelése és a velük való foglalkozás, idősebb hozzátartozók ápolása) is beleszámítjuk. A nők és férfiak bére közötti különbségek az életkor haladtával egyre növekednek, ami jelentős nyugdíjszakadékhoz is vezet. A helyzet tarthatatlanságát érzékelteti, hogy egy kutatás szerint, ha ebben a tempóban haladunk tovább, akkor Magyarországon 2102 körül számíthatunk a bérszakadék megszűnésére.
A nemek közötti bérszakadék hátterében számos tényező áll. Az oktatási és munkaerőpiaci szegregáció eredményeképpen a nők által gyakrabban végzett munkák jellemzően kevesebb jövedelemmel járnak, az üvegplafon jelenség (egy megfelelő képességekkel és képzettséggel rendelkező női munkavállaló csak egy bizonyos szintig tud csak előrelépni a munkahelyén) következtében pedig a nők aránya a magasabb pozíciókban drasztikusan csökken. A bérszakadékot a munka-magánélet egyensúlya is befolyásolja, hiszen a nők többsége jóval gyakrabban lát el fizetetlen gondozási feladatokat, ami ahhoz vezet, hogy nagyobb arányban hagyják el munkahelyüket vagy dolgoznak részmunkaidőben.
