Taner Kilicet, az Amnesty International Törökország tiszteletbeli elnökét 14 hónap után szerdán végre szabadon engedték a börtönből. Ezek voltak első gondolatai.
“A szabadulásom ugyanannyira meglepett, mint amikor 14
hónappal ezelőtt letartóztattak. De az eljárás folytatódik. November 7-én újra
bíróság elé kell állnom.
“Több mint 14 hónapig voltam börtönben annak ellenére,
hogy semmilyen bizonyíték nem volt ellenem. Rács mögé dugtak, noha nem
használtam a ByLockot. Nem gondoltam, hogy a novemberi tárgyalás előtt
kiengednek. Nem tudom, hogy miért engedtek szabadon.”
“A szabadulásomért indított nemzetközi kampány elérte,
hogy többen tudjanak azokról, akiket politikailag motivált, tisztességtelen
eljárások alapján zártak be Törökországban. Szerintem nagyobb figyelem irányult
rájuk. Remélem, hogy végül az igazság diadalmaskodik, és mindenki tisztességes
eljárást kap.”
“Az én helyzetem nem volt olyan rossz, mint a többieké.
A rács mögött töltött hónapok tökéletesen feleslegesek voltak, de remélem, hogy
egyszer majd lesz valami hasznuk.”
“Tizennégy hónap bezárva nagyon soknak tűnik. Egy kicsit
még mindig kábult vagyok. Kelleni fog egy kis idő, amíg megemésztem, de ez a
legszebb ajándék, amit az Eidre (a böjt megtörésének ünnepe) csak kívánni lehetett.”
“Szeretném megköszönni mindenkinek a nemzetközi támogatást,
amit kaptam. Benintől Norvégiáig emberek álltak a tűző napon, esőben és
hidegben miattam. Miközben bent volt, ez tartotta bennem a lelket, és
emlékeztetett rá, hogy mennyire fontos a nemzetközi szolidaritás az emberi jogokért
vívott küzdelemben.”
Taner Kilic és családja
