A civilek arra kérik a minisztert, hogy a magyar bíróságok problémáit széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést követően, a bírák érdekképviseleti és önigazgatási szervei és a Velencei Bizottság bevonásával orvosolja.
A Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet közös levélben fordult az igazságügyi miniszterhez. A civilek emlékeztettek arra, hogy a bíróságok függetlensége kapcsán évtizedes problémák várnak orvoslásra. Egy kúriai sajtóközlemény szerint várható, hogy a kormány ismét hozzányúl a bíróságokat szabályozó törvényekhez – ezt egyébként a Velencei Bizottság ajánlásai is indokolnák. A civil jogvédők célja, hogy az igazságügyi szervezetrendszer előre jelzett átalakításáról széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés legyen. Levelükben jelezték, ők készen állnak arra, hogy nyílt és konstruktív társadalmi párbeszéd keretében megvitassák a jogalkotásban rejlő lehetőségeket.
A három civil szervezet arra kérte az igazságügyi minisztert, hogy a törvényi kötelezettségeknek megfelelően bocsássa társadalmi egyeztetésre a bírói szervezetet érintő jogszabályok tervezetét, és biztosítson keretet az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos, a jogállamiságot és a bírói függetlenséget is érintő viták széles körű lefolytatására.
Az érdemi vita feltétele, hogy valamennyi érdekelt szakmai szervezet, különösen a bírák képviselői és a témával foglalkozó civil szervezetek számára kellő idő álljon rendelkezésre a tervezett módosítások megismerésére, illetve arra, hogy véleményüket és a bíróságok függetlenségét célzó javaslataikat széles körű társadalmi konzultáció keretében előadhassák.
A civilek elengedhetetlennek tartják azt is, hogy a bírósági szervezetrendszert érintő, készülő jogszabályok véleményezésébe a kormány a Velencei Bizottságot is vonja be, különös tekintettel arra, hogy a Velencei Bizottság 2011 óta már öt alkalommal vizsgálta a magyar bíróságokra vonatkozó jogszabályokat, és egyik véleményében foglaltak teljesítésére sem került sor maradéktalanul.
