Kedden a kormány benyújtott egy olyan 200 oldalas salátatörvény-javaslatot az Országgyűlésnek, amelynek tovább erősítheti a bíróságok feletti kormányzati befolyást és biztosíthatja, hogy a különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben.
A több tucat más jogszabályt is módosító csomagban rejtette el a kormány a bíróságokra vonatkozó változásokat. A törvényjavaslat többek között módosítja az Alkotmánybíróságról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról szóló sarkalatos törvényeket is.
A tervezet nem volt benne az őszi törvényalkotási programban, és bár a jogalkotásra vonatkozó törvény szerint kötelező lett volna, nem végezték el az általános egyeztetést sem. Nem tettek közzé hatásvizsgálatot, így nem világos, hogy milyen hatása lesz az eljárások egyfokúvá tétele és ehhez kapcsolódóan a jogorvoslati jog korlátozása az állampolgárokra, ahogyan nem látható az sem, hogy milyen terhet ró a bíróságokra a közigazgatási bíráskodás újbóli átszervezésének terve.
Az Amnesty Magyarország készített egy elemzést, amely a törvényjavaslat bírósági rendszerre vonatkozó legfontosabb és általunk leginkább problémásnak tartott elemeit mutatja be. További részletek az elemzésben.
KÖZIGAZGATÁSI FELSŐBÍRÓSÁG HELYETT KORMÁNYZATI BEFOLYÁS ALATT ÁLLÓ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
A javaslat alapján a jövőben a közhatalmat gyakorló szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhatna az Alkotmánybírósághoz. Ha elfogadják a javaslatot, akkor maga a szervezet is lehetne az alapjogvédelem alanya, például megilletné a tisztességes eljáráshoz való jog. Előállhat az a helyzet, hogy ha például a rendes bíróság nem a közigazgatási szerv javára dönt egy jogvitában (például választási, gyülekezési, rendőrségi, menekültügyi kérdésekben), akkor az mondjuk a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panaszt nyújt be.
Bár ez akár az alapjogvédelem erősítésének is tűnhet elsőre, szerintünk inkább arról van szó, hogy a kormány a közigazgatási különbíróságok helyett azt az utat választja, hogy a politikailag kényes ügyekben megnyitja a kormányzati befolyás alatt álló Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét. Ez pedig egy a kormánynak lojális Alkotmánybírósággal minden csak nem az alapjogvédelem erősítése.
LEX HANDÓ?
Szakítva a korábbi összeférhetetlenségi szabályokkal ezentúl az Alkotmánybíróság tagja lehet egyidőben bíró is, hiszen az AB taggá megválasztását követő harminc napon belül kérhetné bíróvá történő kinevezését. Ha már valakit az Országgyűlés Alkotmánybíróság tagjává megválasztott, de a javaslat hatálybalépésekor még nem lépett hivatalba, a hivatalba lépésétől szünetel a bírói szolgálati jogviszonya. Ez az eset Handó Tünde OBH elnök és bíró esetében áll fenn jelenleg, vagyis Handó alkotmánybírói tagsága esetleges megszűnésé után rögtön a Kúriára kerülhetne (ld. a következő pontot).
AZ AB-RŐL RÖGTÖN A KÚRIÁRA
Ezentúl az AB tagokat mandátumok lejárta után, kérésükre a köztársasági elnök „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül” kinevezi a Kúria tanácselnökének. Ez azért nagyon aggályos, mert az alkotmánybíróvá és a bíróvá váláshoz alapesetben különféle képességeket követel meg a törvény. Alkotmánybíró lehet valaki például kiemelkedő tudású elméleti jogászként, de a bíróvá váláshoz szükséges a bírói, bírósági titkári vagy egyéb jogászként végzett szakmai joggyakorlat. Alkotmánybíróként ilyet nem kellene igazolni, és nem kell majd más, sokéves bírói gyakorlattal és tudással rendelkező pályázókkal versenyezni a nagy presztízzsel bíró tanácselnöki tisztségért. Ennek egyik lehetséges következménye például, hogy a korábban bírósági gyakorlatot nem szerzett alkotmánybírák is szerepelhessenek azok között, akik közül 2020 folyamán Darák Péter jelenlegi kúriai elnök utódját megválasztják.
ÚJABB BÍRÁKAT KELL ÁTVILÁGÍTANI
A korábbiakhoz képest jelentősen bővül azoknak a bíráknak a köre, akiknek nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük. Bár bizonyos pozíciójú bírák esetében természetes indokolt az átvilágítás, az nem derül ki, hogy hirtelen miért kellene átvilágítani például a törvényszékek és ítélőtáblák vezetőit.
ISMÉT BIZONYTALANSÁGBAN A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁK
Bár csak két hét telt el azóta, hogy a kormány bejelentette, végleg letesz a közigazgatási különbíróságok bevezetéséről, a közigazgatási bírók ismét egy bizonytalan helyzetben találhatják magukat. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én megszűnnének, a bírók pedig február 20-ig kérhetnék az áthelyezésüket a jövőben a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékekre, ez pedig nem feltétlenül ott van, ahol eddig dolgoztak. A közigazgatási különbíróságok bevezetése kapcsán tapasztalt bizonytalanság és félelem után tehát ismét egy kiszolgáltatott döntéskényszerbe kerülhetnek a bírák.
TOVÁBB CSORBUL A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG
A jogegységi panasz eljárás bevezetésével a jogalkotó megkötné a bírák kezét a korábbi bírói gyakorlattól való eltérésben, ami különösen a jogállamiság alapelveinek bírói jogalkalmazásában jelentheti az ítélkezés függetlenségének csorbítását. Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy ha a Kúria egyik tanácsa eltérő jogi következtetésre jut például a jogállamiságra vonatkozó alapelvek eltérő értelmezésével, akkor ezt a jogegységi panasz eljárásban meg lehessen támadni.
Ennél is komolyabb beavatkozást jelent az ítélkező bíró függetlenségébe, hogy a Polgári Perrendtartás módosításával a javaslat indoklási kötelezettséget ír elő az ítélkező bíró számára, ha eltér a korábbi Kúriai gyakorlattól. Ennek elmulasztása hatással lehet a bíró értékelésére, így szakmai előmenetelére is. Fenti új szabályok az önálló és független bírói mérlegelés korlátozását jelentik és dermesztő hatással (chilling effect) járhatnak a bírók szempontjából, hiszen negatív következményekhez kötik az önálló és független bírói érvelést és döntéshozatalt.
A Javaslat elfogadása az Országgyűlés 2019. december 9-11. közötti ülésén várható.
