Január 4-én az isztambuli rendőrség könnygázzal és vízágyúkkal oszlatott fel egy túlnyomórészt békés tüntetést a Boszporusz Egyetem campusán. Ezt követően a január 5. és 7. közötti rajtaütések során legalább 45 diákot őrizetbe vettek a tüntetésen való részvételük miatt. Közülük többen arról számoltak be, hogy kínzás vagy más bántalmazás áldozatává váltak – volt, akinek hátrabilincselték a kezét, mást megvertek, az LMBTI közösséghez tartozókat pedig sértegették és szexuális erőszakkal fenyegették. Az ügyészségnek haladéktalanul ki kell vizsgálnia a történteket, és elő kell állítania a jogsértésekért felelős rendőrtiszteket.

Recep Tayyip Erdogan török elnök január 1-jén rendeletben nevezte ki Melih Bulu közgazdász professzort a Boszporusz Egyetem rektorának. A kinevezés a diákok és az oktatók széles körű tiltakozását váltotta ki. Január 4-én az egyetem hallgatói – más egyetemek diákjaival kiegészülve – tüntetést tartottak az egyetemi campusnál. A diákok elmondása szerint a tüntetés túlnyomórészt békésen zajlott; az Amnesty által megtekintett felvételek szintén ezt mutatták. A tüntetők csak minimális erőszakot alkalmaztak, és arra is csak elszigetelt esetekben került sor, például egyikük belerúgott egy rendőr védőpajzsába. A rohamfelszerelést viselő rendőrök az alapvetően békés tömeg – nagyjából 500 ember – ellen könnygázt és vízágyúkat vetettek be, többeket pedig a földre kényszerítettek.

A békés gyülekezéshez való jogot nem lehet önkényes módon korlátozni. Az EBESZ Békés Gyülekezés Szabadságára vonatkozó irányelvei szerint „az, hogy a gyülekezés során a résztvevők egy kis része erőszakot alkalmaz (az uszítást is beleértve), még nem jelenti azt, hogy az egyébként békés tüntetés automatikusan elveszítené békés jellegét. Bármilyen beavatkozásnak az erőszakos személyekre kellene irányulnia, ahelyett, hogy az egész eseményt feloszlatnák. […] Ennél fogva nem kellene feloszlatni egy eseményt, amennyiben a résztvevők kis része erőszakosan viselkedik; ilyen esetben az adott személyek ellen lehet fellépni. Ugyanígy, ha provokátorok épülnek be az egyébként békés tömegbe, a hatóságoknak a provokátorok eltávolítására kellene törekedni, ahelyett, hogy a gyülekezést feloszlatnák vagy jogszerűtlennek nyilvánítanák.” Az irányelv szerint továbbá „nem szabadna vádat emelni a gyülekezés azon résztvevői ellen, akik nem követtek el semmilyen erőszakos cselekedetet, akkor sem, ha más résztvevők erőszakosan vagy rendbontóan viselkednek.”

Január 5-én legalább 17 diákot vettek őrizetbe a hajnali rajtaütések során. Az egyik (otthonán kívül tartózkodó) diák házába erővel törtek be a rendőrök, és a bejárat melletti falat is megrongálták. Egy olyan diákot is őrizetbe vettek, aki ellen nem volt elfogatóparancs, de éppen az egyik rajtaütés helyszínén tartózkodott. Emellett többen is arról számoltak be, hogy az elfogatóparancsot csak azután mutatták meg nekik, hogy otthonukat megrohamozták és kezüket hátrabilincselték.

Január 7-én és 8-án 35 diákot szabadon engedtek, legtöbbjük azonban továbbra is igazságügyi ellenőrzés hatálya alatt áll.