Nem lehet anélkül igazságot szolgáltatni Ukrajnának, hogy Oroszországot a 2014 óta elkövetett összes bűncselekményéért felelősségre ne vonnák – közölte az Amnesty International Oroszország Ukrajna elleni teljes körű megszállásának második évfordulója előtt.
Az Amnesty International a Krím 2014-es megszállása, majd elcsatolása óta számtalan jogsértést dokumentált, többek között civilek és a létfontosságú civil infrastruktúra elleni szándékos támadásokat, tárgyalás nélküli kivégzéseket, kínzásokat, civilek erőszakos elhurcolását vagy deportálását és hadifoglyok bántalmazását.
“Amíg a háborúnak vége nem lesz, amennyire csak lehetséges, minden jogsértést dokumentálnunk kell. Azoknak, akik nemzetközi bűncselekményeket követtek el, szembe kell nézniük az igazságszolgáltatással, akármeddig tart is. Ezek a bűntettek nem évülnek el – mondta Denis Krivosheev, az Amnesty International kelet-európai és közép-ázsiai igazgatóhelyettese.
Egy évtizede tartó fegyveres konfliktus
2014 februárjában Oroszország csapatokat küldött az ukrajnai Krím megszállására. Bár hivatalosan soha nem ismerték el, az Amnesty International 2014-ben közzétett bizonyítékai – köztük műholdfelvételek és tanúvallomások is – megerősítették, hogy az orosz csapatok még ugyanabban az évben a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck régiókba is bevonultak. Oroszország Ukrajna elleni agressziója ennek értelmében immáron 10 éve tart. Az emberek Ukrajna-szerte szenvednek; 2014 és 2021 között több mint 10 000 ukrajnai civil halt vagy sebesült meg, és már a harcok első évében a nemzetközi humanitárius jog többszöri megsértéséről érkezett hír.
Miután az Oroszország által támogatott fegyveres csoportok “népköztársaságnak” kiáltották ki Luhanszk és Donyeck területét, több százezer embert kellett kitelepíteni Kelet-Ukrajnából. Sokan azonban még ilyen körülmények között is ott maradtak.
“Donyeckben volt hol laknom, volt munkám, volt mit ennem, a szüleim támogattak engem és a kisbabámat. Nagyon nehéz volt végignézni, mi történik az otthonommal. 2022-ben, amikor az orosz útlevél megszerzésére irányuló nyomás, és az oktatásba történő beavatkozás túl erős lett, úgy döntöttem, ideje elmenni – mondta az egykori donyecki lakos, Olha*.
Onnantól kezdve, hogy az Oroszország támogatását élvező fegyveres csoportok átvették az irányítást, egyre gyakrabban raboltak el vagy kínoztak meg civileket, többüket pedig meg is gyilkolták. Szlovjanszk lakói például azt mesélték az Amnestynek, hogy 2014-ben egy fegyveres csoport elrabolt egy helyi lelkészt, a két fiát, és még két embert a templomi közösségből, akikért 50 000 dollár váltságdíjat követeltek. Mire azonban a helyiek összegyűjtötték a pénzt, az öt fogvatartottat megölték, azokat pedig, akik felszólaltak a jogsértések ellen – köztük újságírókat, tudósokat és aktivistákat – brutálisan elhallgattatták.
Egy tragikusan ismerős emberi jogi katasztrófa
Oroszország két évvel ezelőtt teljes körű megszállást indított Ukrajna ellen, ami a nemzetközi jog szerint bűncselekménynek minősül. A 2014 óta tartó tragikusan ismerős emberi jogi katasztrófa ezzel az egész országra kiterjedt.
“Azok, akik 2014-et túlélték, azt mondták nekünk, hogy “ez háború, el kell menekülni”. Csak most értettem meg, hogy igazuk volt, és mit éreztek, amikor el kellett hagyniuk az otthonukat, újrakezdeniük az életüket. Mindezt kétszer.” – mondta el Natalia az észak -ukrajnai Csernyihivből.
Az orosz hadsereg már az invázió első napjaiban civileket kínzott és gyilkolt meg a kijevi régióban, ami háborús bűncselekmény. A gyilkosságok többsége a bizonyítékok szerint tárgyalás nélküli kivégzés volt.
“Láttam, ahogy Oleh a földön fekszik egy vértócsában. A feje egy része már nem volt meg, a füléből vér folyt. Sikoltottam, mire a katonák rám szegezték a fegyvereiket, én pedig azt ordítottam, hogy lőjenek le engem is. A katonák elhurcoltak minket, és addig nem engedték, hogy visszajöjjünk, amíg a hadsereg vissza nem vonult Bucsából. Oleh holtteste ott maradt az utcán.” – mondta Iryna arról, hogyan ölték meg férjét az orosz fegyveresek 2022 márciusában.
“Mindent meg kell tennünk azért, hogy a háborús bűncselekmények elkövetőit bíróság elé állítsák. Ukrajna népének jóvátételt és igazságot kell szolgáltatni mindazért a pusztításért, amit ez a 10 éve tartó háború mért az ország polgáraira, gazdaságára és infrastruktúrájára” – mondta Denis Krivosheev.
*A neveket a források védelme érdekében megváltoztattuk.
