Az EU Olaszországra gyakorolt nyomása, hogy „legyen kemény” a menekültekkel és migránsokkal jogellenes kitoloncolásokhoz és rossz bánásmódhoz, néhány esetben akár kínzáshoz is vezetett – áll az Amnesty International legfrissebb jelentésében.
Verés,
árammal sokkolás és
szexuális
megszégyenítés szerepel azok között a vádak között, amelyeket
az
Ujjlenyomat
erőszakkal
Az
Európai Bizottság 2015-ös ajánlása alapján bevezetett hotspot
megközelítés
arra kötelezi Olaszországot, hogy minden érkezőtől ujjlenyomatot
vegyen. Azonban azok, akik más európai országban akarnak menedéket
kérni – például mert rokonaik vannak ott – ezt nem akarják,
mert akkor a dublini rendszer szabályai szerint Olaszországba
küldenék vissza őket.
A
tagországok és EU-s intézmények nyomására Olaszország kényszer
alkalmazásával veszi le az ujjlenyomatokat. Az Amnesty
International birtokában lévő egybehangzó beszámolók szerint
önkényes fogvatartással, megfélemlítéssel és fizikai
erőszakkal érik el, hogy az újonnan érkező férfiaktól, nőktől
és gyerekektől ujjlenyomatot tudjanak venni. A 24 rossz bánásmódot
alátámasztó beszámolóból tizenhatban verésről is szó van.
Egy 25 éves eritreai nő azt mesélte, hogy a rendőrök addig
pofozták, amíg nem volt hajlandó engedelmeskedni.
A
menekültek és migránsok azt mesélték, hogy néhány esetben
elektromos sokkolót használtak velük szemben. Egy 16 éves darfúri
fiú így emlékezett vissza: „Botból
jövő elektromos árammal rázták meg sokszor, először a bal,
majd a jobb lábamat, a mellkasomat és a hasamat. Túl gyenge
voltam, nem tudtam ellenállni, ezért megragadták a kezeimet, meg
kellett fognom azt a szerkezetet.”
Egy
16 és egy 27 éves férfi beszámolója szerint a rendőrök
szexuálisan megalázták őket, majd
a
nemi szerveiket vették célba. Az idősebb azt mesélte az Amnesty
Internationalnek, hogy a cataniai rendőrök megverték és árammal
sokkolták mielőtt arra kényszerítették, hogy levetkőzzön. Egy
háromágú csipeszt erősítettek rá: „Egy alumíniumból készült
székre kellett ülnöm, amelyen
volt egy lyuk. Megragadták a vállamat és a lábamat, a csipeszt a
herémre csíptették, és kétszer megrántották. Nem tudom leírni,
hogy mennyire fájt.”
Miközben
a rendőrök túlnyomó többsége az ujjlenyomat vétel során a
szabályokat betartva jár el, a jelentésben szereplő vádak komoly
aggodalomra adnak okot, és alátámasztják egy független vizsgálat
szükségességét.
A
szétválasztás
A
hotspot megközelítés során az Olaszországba érkezőket menedékkérőkre
és irreguláris migránsok csoportjaira választják szét. Ez azt
jelenti, hogy az utazástól gyakran kimerült és traumatizált
embereknek – akik nem jutnak hozzá a menekülteljárással
kapcsoatos megfelelő információkhoz vagy tanácsokhoz – olyan
kérdésekre kell válaszolniuk, amelyek alapjaiban határozhatják
meg a további életüket és sorsukat.
Egy
29 éves nigériai nő ezt mondta az Amnesty Internationalnek: „Azt
se tudom, hogy kerültünk ide, csak sírtam…Rengeteg rendőrt
láttam, nagyon meg voltam rémülve…Messze jártak a gondolataim,
még a szüleim nevét sem tudtam rögtön megmondani.”
A
rendőröknek azt kell megkérdezniük az érkezőktől, hogy miért
jöttek Olaszországba, ahelyett, hogy azt kérdeznék, akarnak-e
menedéket kérni.Ez a megközelítés alapjaiban hibás, hiszen
menekültstátuszt nem azért kap valaki, amiért az országba lép,
hanem amiatt a helyzet miatt, ami az otthonában várja, ha oda
visszaküldenék.
A
megfelelő képzettséggel nem rendelkező rendőröknek ezen
rendkívül rövid interjú alapján kell eldönteniük, hogy az
illető kérhet-e védelmet. Akiknél úgy ítélik meg, hogy nem,
kapnak egy határozatot a kitoloncolásukról, amely jogsértések
veszélyének teszi ki őket.
Kitoloncolás
Az
EU nyomása miatt Olaszország egyre több migránst akar a
származási országukba visszaküldeni. Ennek keretében szörnyű
jogsértéseket elkövető országokkal tárgyalnak
a visszafogadásukról.
Az
egyik ilyen keretmegállapodást augusztusban írta alá Olaszország
a szudáni rendőrséggel. A szerződés egy általános azonosítási
eljárásról szól, amely bizonyos esetekben a
visszatoloncolások után akár
Szudánban is megtörténhet. De akkor is ha az azonosításra
Olaszországban kerül sor, az
eljárás
annyira
felületes
és a szudáni hatóságoknak
kitett, hogy
nem ad lehetőséget annak elbírálására, hogy az illető
hazatérése
esetén
fenáll-e a jogsértés veszélye.
A megállapodás már jogellenes kitolcolásokhoz vezetett.
2016.
augusztus 24-én 40 szudáni állampolgárként azonosított embert
tettek fel egy Olaszországból Kartúmba tartó gépre. Az Amnesty
International beszélt egy 23 éves darfúri férfival, aki a járaton
volt. Ő mesélte el, hogy milyen fogadtatás várt rájuk otthon:
„A
reptér egy lezárt részére vittek minket, és láttam, ahogy egy férfit verni
kezdtek…Egyenként hallgattak ki minket…Félek, hogy a biztonsági
erők keresni fognak, és nem tudom mi lesz velem, ha megtalálnak.”
„A
Brüsszel
tervezésében, Olaszország kivitelezésében megismert hotspot
megközelítés
nem csökkentette, hanem éppen növelte a frontországokon lévő
nyomást. A kiszolgáltatott emberek jogai sérülnek, amiért az
olasz hatóságoknak közvetlen, Európa vezetőinek pedig politikai
felelősségük van.” – mondta Matteo de Bellis.
„Az
európai országok eltávolíthatják a területükről az embereket,
de a nemzetközi jog alapján fennálló kötelezettségeiket nem
tudják semmissé tenni. Az olasz hatóságoknak azonnal véget kell
vetniük a jogsértéseknek, és biztosítaniuk kell, hogy nem
küldenek vissza embereket olyan országokba, ahol az emberi jogaik
sérülhetnek.”
Háttér
Az
Amnesty International több kutatást végzett 2016-ban
Olaszországban. Menekültekkel, migránsokkal, a hatóságok
képviselőivel és civil szervezetekkel készítettünk interjúkat
Rómában, Palermóban, Agrigentóban, Cataniában, Lampedusán,
Tarantóban, Bariban, Genovában, Ventimigliában és Comóban. A
kutatók 174 hosszabb interjút készítettek menekültekkel és
migránsokkal, de még több emberrel beszéltek röviden.
A
szervezet többször kereste az olasz belügyminisztériumot a
helyzet tisztázása illetve a jelentésben részletezett jogsértések
megbeszélése érdekében. Egyelőre nem kaptunk választ.
