2024 január 9-én egy titkos tárgyaláson terrorizmussal kapcsolatos vádak alapján 11 év börtönre ítélték Manahel al-Otaibi szaúdi nőjogi aktivistát. A nő családja sem a bírósági dokumentumokhoz, sem pedig az ellene felhozott bizonyítékokhoz nem férhetett hozzá. A bíróság döntése csak hetekkel az ítélet meghozatalát követően derült ki, amikor a szaúdi kormány a Manahel ügyével kapcsolatban információt kérő ENSZ különleges jelentéstevőnek küldött hivatalos választ. Az ítélet, amivel kizárólag azért súlytják Manahelt, mert békés eszközökkel felszólalt a szaúdi nők elnyomása ellen, jogsértő és igazságtalan. Mananelt azonnal szabadon kell engedni, és amíg ez meg nem történik, biztosítani kell a számára a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő fogvatartási körülményeket és a szükséges orvosi ellátást! Szólítsd fel a szaúdi igazságügyi minisztert!
Öt hónap ismeretlen helyen lévő fogvatartást követően végre előkerült Manahel al-Otaibi szaúdi aktivista, akit a nők jogaiért felszólaló közösségi média posztok miatt börtönöztek be a szaúdi hatóságok. A fiatal nő április 14-én vette fel eltűnése óta először a kapcsolatot a családjával, akiknek elmondta, hogy a rijádi al-Malaz börtönben tartják fogva egy magánzárkában. Az is kiderült, hogy Manahelt a börtönben brutálisan megverték, aminek következtében eltört a lába, azonban a megfelelő orvosi ellátást megtagadják tőle.
Manahel al-Otaibi egy 29 éves, fitneszinstruktorként dolgozó nőjogi aktivista, akit a szaúdi hatóságok 2022. november 16-án tartóztattak le, amiért a nők jogait támogató posztokat osztott meg az X-en, illetve egy hagyományos, köntösszerű ruhadarab nélkül jelent meg a Snapchatre kitett fotóin. A fiatal nőt hónapokig tartották ismeretlen helyen fogva, miközben ügyét a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkozó, köztudottan igazságtalan eljárásokat vezető Speciális Büntetőbírósághoz (SCC) terjesztették fel.
2018 márciusában, közel öt évvel Manahel al-Otaibi letartóztatását megelőzően Mohamed bin Szalmán trónörökös egy televíziós interjúban kijelentette, hogy “a nőknek tisztességes, tiszteletteljes ruházatot kell viselniük, csakúgy, mint a férfiaknak […] Ez azonban nem jelenti konkrétan a fekete abaját vagy a fekete fejfedőt. Az a nőkre van bízva, hogy megválasszák milyen tisztességes öltözetet hordanak”.
Manahel al-Otaibi ügyét először a rijádi büntetőbíróság tárgyalta, ami 2023. január 23-án úgy döntött, hogy az ügy mégsem tartozik a hatáskörébe, és az esetet inkább felterjeszette a fővárosban, Rijádban működő Speciális Büntetőbírósághoz (SCC). Az SCC rendszeresen kihasználja a kiberbűnözés és a terrorizmus elleni törvények homályos szabályozásait, amellyel a békés véleménynyilvánítást a “terrorizmussal” teszi egyenlővé. Az Amnesty International dokumentálta, hogy a Legfelsőbb Büntetőbíróság eljárásának minden egyes szakaszát jogsértések kísérik.
Manahel al-Otaibi két nővére ellen szintén vádat emeltek a nők jogaiért folytatott küzdelmük miatt. Ugyanabban a Manahel elleni ügyben, amelyet az ügyészség a rijádi büntetőbírósághoz terjesztett elő, az ügyész azzal vádolta meg nővérét, Fawziát, hogy “olyan propagandakampányt vezetett, amely a szaúdi lányokat a vallási elvek elvetésére és a szaúdi kultúra szokásai és hagyományai elleni lázadásra buzdítja”, és hogy olyan hashtaget használt, “amely a felszabadulásra és a férfi gyámság megbukására buzdít”. Az Amnesty International által vizsgált bírósági dokumentumban az áll, hogy Fawzia letartóztatásáról külön végzést adnak ki. Másik testvérüket, Mariamot, aki a férfi gyámság ellen kampányol a Királyságban, korábban már megvádolták és őrizetbe vették a nők jogaiért folytatott aktivizmusa miatt, és jelenleg utazási tilalom vonatkozik rá.
Egy Manahel al-Otaibi esetéhez hasonló ügyben, 2023. január 25-én a Speciális Büntetőbíróság (SCC) Salma al-Shehabot, kétgyermekes anyát és a Leedsi Egyetem PhD-hallgatóját 27 év börtönbüntetésre ítélte, amelyet később további 27 év utazási tilalom követett. Az SCC egy rendkívül igazságtalan eljárást követően terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt ítélte el Salma al-Shehabot, amiért a nők jogait támogató tweeteket tett közzé.
2021 közepére az ország legtöbb aktivistáját, független újságíróját vagy az emberi jogokért valamilyen más formában felszólalókat vagy önkényes őrizetbe vették, és hosszadalmas és igazságtalan tárgyalásoknak vetették alá (többnyire az SCC előtt), vagy olyan szigorú feltételek mellett engedték csak szabadon, amelyek az alapvető jogaikat – például a mozgáshoz, vagy a békés gyülekezéshez való jogot – korlátozzák.
2024 januárjáig az Amnesty International 69 olyan személy ügyét dokumentálta, akiket a szabad véleménynyilvánításhoz vagy a békés gyülekezéshez való joguk gyakorlása miatt vontak felelősségre, köztük emberi jogi aktivistákat, politikai aktivistákat, újságírókat, költőket és egyházi személyeket. Közülük 32 ember ellen kizárólag azért indítottak büntetőeljárást, mert békésen fejezték ki véleményüket a közösségi médiában. Az Amnesty International tisztában van azzal, hogy az ilyen jellegű eljárások valós száma valószínűleg ennél sokkal magasabb.
