A nigériai katonaság által elkövetett háborús bűncselekmények során 8000 ember vesztette életét: éhen haltak, megfulladtak vagy halálra kínozták őket; ki kell vizsgálni, hogy az Amnesty International által megnevezett magas rangú katonai vezetők milyen szerepet töltenek be a háborús bűnök, illetve az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében; az új kormánynak biztosítania kell a civilek védelmét és véget kell vetnie a büntetlenség kultúrájának a nigériai fegyveres erők köreiben.
Az
Amnesty International legújabb átfogó jelentése arra hívja fel a
figyelmet, hogy felelősségre kell vonni a nigériai katonaságot –
élén a magas rangú katonai parancsnokokkal – azokért a
tettekért, amelyek következtében több mint 8000 ember életét
vesztette, illetve azért, mert nem tudták megakadályozni, hogy
ezek az emberek éhen haljanak, megfulladjanak vagy halálra kínozzák
őket.
Több
éves kutatás és a bizonyítékok – kiszivárgott katonai
jelentések és levelezések, több mint 400 áldozattal és
szemtanúval, valamint a nigériai biztonsági erők vezetőivel
készített interjúk – elemzése után a szervezet új
jelentésében azokra a háborús bűnökre és emberiség elleni
esetleges bűncselekményekre világít rá, melyeket a nigériai
katonaság az ország észak-keleti részén berendezkedett Boko
Haram elleni harcok során követett el.
A
Vállukon csillag,
kezükhöz vér tapad: A nigériai hadsereg háborús bűnei
(Stars
on their shoulders. Blood on their hands: War crimes committed by the
Nigerian military)
című
jelentés arról számol be, hogy 2011 márciusa óta több mint 7000
fiatal férfi és fiú halt meg katonai fogvatartásban, továbbá
több mint 1200 embert öltek meg jogtalanul 2012 februárja óta.
Az
Amnesty International meggyőző bizonyítékokkal támasztja alá,
miért szükséges kivizsgálni a katonák, rangidős tisztek és
tábornokok egyéni és kollektív felelősségét. A jelentés
ismerteti a katonai vezetők – beleértve a vezérkari főnök és
a katonai főparancsnok – szerepét és esetleges büntetőjogi
felelősségét, továbbá megnevez kilenc magas rangú nigériai
katonai vezetőt, akik egyéni és kollektív felelősségét ki
kellene vizsgálni.
„Ez
a szörnyű bizonyíték feltárja, hogyan tartóztattak le
önkényesen, öltek meg szándékosan vagy hagytak embertelen
körülmények között, fogságban meghalni több ezer fiatal férfit
és fiút, és nagy mértékben indokolttá teszi a katonaság
büntetőjogi felelősségének kivizsgálását, beleértve a
legmagasabb rangú katonai vezetőket is” – mondta Salil
Shetty, az Amnesty International főtitkára. „Az
említett háborús bűnök azonnali és pártatlan kivizsgálása
elengedhetetlen. A jelentés ugyanakkor nem csupán az egyén
büntetőjogi felelősségére hívja fel a figyelmet. Hatalmas
felelősség hárul Nigéria vezetőségére is, hogy végre
határozottan fellépjen és véget vessen a fegyveres erők körein
belül uralkodó büntetlenség kultúrájának.”
Az
Amnesty International felszólítja Nigériát, biztosítsa a
következő katonatisztek egyéni és kollektív felelősségének
azonnali, független és hatékony kivizsgálását a jelentésben
kifejtett háborús bűnökkel kapcsolatban, melyek tömeges
emberölést, kínzást és erőszakos fogvatartást eredményeztek:
*
John A.H. Ewansiha vezérőrnagy
*
Obida T Ethnan vezérőrnagy
*
Ahmadu Mohammed vezérőrnagy
*
Austin O. Edokpayi dandártábornok
*
Rufus O. Bamigboye dandártábornok
Az
Amnesty International továbbá felszólítja Nigériát, hogy
biztosítsa az alábbiakban felsorolt magas rangú katonai vezetők
esetleges kollektív felelősségének azonnali, független és
hatékony kivizsgálását a beosztottjaik által elkövetett
bűncselekményekkel kapcsolatban. Felelősségre vonhatók,
amennyiben tudtak, illetve tudhattak volna a háborús
bűncselekmények elkövetéséről és mégsem tették meg a
szükséges intézkedéseket ezek elkerülése érdekében, illetve
nem gondoskodtak arról, hogy az állítólagos elkövetőket bíróság
elé állítsák:
*
Azubuike Ihejirika tábornok – a katonaság főparancsnoka, 2010.
szeptember – 2014. január.
*
Ola Sa’ad Ibrahim admirális – a vezérkar főnöke 2012. október –
2014. január
*
Marshal Badeh vezérőrnagy – a vezérkar főnöke, 2014. január –
*
Ken Minimah tábornok – a katonaság főparancsnoka, 2014. január –
A
fogvatartottak tömeges halála
A
Boko Haram észak-keleti területeken folytatott támadásaira
reagálva a nigériai katonaság legalább 20.000 fiatal férfit és
fiút tartóztatott le 2009 óta, néhányan közülük csak kilenc
évesek voltak. Ezeket az önkényes letartóztatásokat gyakran
csupán egy titkos, azonosítatlan informátor szavaira alapozták.
Sokakat tömeges „szűrő-módszerrel” vagy „kordonos-módszerrel”
tartoztattak le, amikor biztonsági erők több száz férfit is
összetereltek. A fogvatartottakat úgy tartották őrizetben, hogy
nem biztosítottak nekik védelmet az emberölés, kínzás és
kegyetlen bánásmód ellen. Szinte egy ügy sem jutott el a bíróság
elé.
Az
őrizetbe vett személyeket érintkezési lehetőség nélkül,
borzalmas higiéniai állapotban lévő, túlzsúfolt cellákban
tartják fogva, ahol alig kapnak némi ételt és italt. Több ezren
vesztették már életüket az embertelen fogvatartási körülmények
miatt, sokakat pedig rendszeresen megkínoznak. Egy korábbi
fogvatartott így számolt be az Amnesty Internationalnek: „Csak
azt tudtam, ha egyszer elfognak és elvisznek Giwába (katonai
laktanya), akkor halott vagy.”
Az
egyik magas rangú katonatiszt az Amnesty International
rendelkezésére bocsátott egy 683 fős listát, melyen a 2012
októbere és 2013 februárja közötti időszakban elhunyt
fogvatartottak neve szerepel. A szervezet további bizonyítékhoz is
hozzájutott, amely azt igazolja, hogy 2013-ban több mint 4700
holttestet szállítottak át az egyik hullaházba a giwai
laktanyából, ebből 1400-at 2013 júniusában, mindössze egy hónap
alatt.
Az
egyik korábbi fogvatartott, aki négy hónapot töltött őrizetben
a következőképpen emlékezett vissza arra, hogyan köszöntötték
őket a katonák, amikor megérkeztek: „Isten hozott a halálba”.
A 122 letartóztatott férfi közül mindössze 11 maradt életben.
Éhezés,
kiszáradás és betegség
Az
Amnesty International kutatói ellátogattak a hullaházakba, ahol
lesoványodott holttesteket láttak, egy korábbi giwai fogvatartott
pedig elmondta a szervezetnek, hogy mintegy 300 cellatársa meghalt,
miután két napig nem kaptak inni. „Néha egymás vizeletét
ittuk, de időnként még abból sem jutott.”
A
korábbi fogvatartottaktól és szemtanúktól begyűjtött
bizonyítékokat a katonai vezetőktől származó információk is
alátámasztották. Az egyik vezető katonatiszt azt nyilatkozta az
Amnesty Internationalnek, hogy a fogolytáborok nem kapnak elegendő
pénzt élelmiszerre és a giwai laktanyában „szándékosan
éheztették” a foglyokat.
A
betegség – beleértve a kolerajárványokat – mindennapos
jelenség volt. Az egyik rendőrtiszt, aki a Positkumban található
„Menedékház” nevű fogolytáborban szolgált, azt nyilatkozta
az Amnesty Internationalnek, hogy több mint 500 testet égettek el a
tábor körül. „Nem viszik őket kórházba, ha betegek, sem pedig
a hullaházba, ha meghalnak” – mondta.
Túlzsúfoltság
és fulladás
A
Giwában és Damaturuban található laktanyák és fogolytáborok
rendkívül túlzsúfoltak voltak, több száz foglyot zsúfoltak be
egészen kis cellákba, ezért nem tudott mindenki egyszerre aludni,
sőt, még a földre ülni is csak felváltva tudtak. Csúcsidőben a
Giwa laktanya, mely eredetileg nem fogolytábornak épült, egyszerre
kétezer fogolynak „adott otthont”.
„Több
százan haltak meg őrizetben. Vagy a katonák lőtték le őket vagy
megfulladtak” – emlékezett vissza az egyik katonatiszt az Alfa
Szektor nevű („Guantanamoként”ismert) fogolytáborban lévő
körülményekre. Az Amnesty International megerősítette, hogy
2013. június 19-én, egyetlen nap alatt 47 fogvatartott fulladt meg
a táborban.
Fertőtlenítés
A
cellákat rendszeresen vegyszerekkel fertőtlenítették azért, hogy
megállítsák a betegségek terjedését és elnyomják a bűzt. Ez
számos fogoly halálát okozhatta, hiszen a cellák alig szellőztek.
A Giwa laktanya egyik katonatisztje a következőt mondta az Amnesty
Internationalnek: „A fertőtlenítés sok Boko Haram gyanúsított
életét követelte. Olyan vegyszerekkel fertőtlenítették a
cellákat, amelyeket szúnyogirtásra szokás használni. Ezek nagyon
erős és veszélyes szerek.”
Kínzás
Az
Amnesty Internationalhez több olyan beszámoló és videofelvétel
is eljutott, amelyek azt bizonyítják, hogy a hadsereg a
letartóztatás alatt és után kínozta a fogvatartottakat. Korábbi
foglyok és magas rangú katonai vezetők elmondták, hogy a
fogvatartottakat rendszeresen halálra kínozták, tűz felé
lógatták, mély árkokba lökték és elektromos sokkolóbotok
segítségével vallatták. Ezek a megállapítások összhangban
vannak a kínzás és embertelen bánásmód széles körben
elterjedt mintáival, amelyeket az Amnesty International több éven
keresztül vizsgált. Legutóbb a 2014-es Üdv a pokolban: Kínzás
és embertelen bánásmód Nigériában című jelentés számolt
be ezekről.
Törvénytelen
kivégzések
A
katonaság és a különböző milíciák több mint 1.200 embert
mészároltak le jogtalanul Északkelet-Nigériában. Az Amnesty
International által dokumentált legdurvább eset 2014. március
14-én történt, amikor a katonaság több mint 640 fogvatartottat
végzett ki, amiért a Boko Haram támadása után elmenekültek a
Giwa laktanyából.
Úgy
tűnik, ez volt az elégtétel a Boko Haram támadásáért. Az egyik
rangidős katonatiszt szerint mindennaposak voltak az ilyen
emberölések. A katonák „elmennek a legközelebbi helyre és
megölik az összes fiatalt, mindegy, hogy azok ártatlanok és
fegyvertelenek” – mondta.
Az
egyik rangidős katonatiszt elmondta az Amnesty Internationalnek,
hogy a 2013. április 16-i bagai Boko Haram támadás után „a
katonaság a közösségen vezette le az agresszióját” egy
úgynevezett „eltakarító” művelettel. Legalább 185 ember
vesztette életét.
A
fogvatartottak kivégzése szintén rutinnak számított. A Giwa
laktanya egyik katonatisztje szerint 2014 végétől alig néhány
foglyot vettek csak őrizetbe, inkább azonnal megölték őket. Ezt
több jogvédő és szemtanú is megerősítette.
A
magas rangú katonai parancsnokok tudtak a bűncselekményekről
A
nigériai katonaság legrangosabb vezetőit, beleértve a vezérkari
főnököt és a katonai főparancsnokot is, rendszeresen
tájékoztatták az Északkelet-Nigériában folytatott
hadműveletekről.
A
bizonyítékok igazolják, hogy a katonai vezetők tudtak vagy
legalábbis tudniuk kellett volna az elkövetett bűncselekményekről.
A belsős katonai dokumentumok azt mutatják, hogy a vezetők
jelentéseken, leveleken és értékeléseken keresztül kaptak
naprakész tájékoztatást a nagyarányú elhalálozásról,
amelyeket a területi parancsnokok küldtek a vezérkarnak és a
főparancsnokságnak.
Az
Amnesty International számos kérvényt és emlékeztetőt látott,
amelyeket a területi parancsnokok küldtek a vezérkarnak, hogy
figyelmeztessék őket az egyre növekvő halálozási arányra, a
fertőtlenítés veszélyeire, illetve a foglyok elszállításának
szükségességére. A vezérkar csapatai által küldött
jelentések, melyeknek célja a katonai létesítmények értékelése
és az „adatok hitelesítése” volt, emellett rávilágítottak a
halálozási arányra és arra is figyelmeztettek, hogy a
túlzsúfoltság komoly egészségügyi problémákat okoz és
könnyen „járvány” kialakulásához vezethet.
Az
Amnesty International számos forrással igazolta ezt a megállapítást
és a katonaság mulasztását, többek között rangidős
katonatisztek beszámolóival. Az egyik tiszt a következőt
nyilatkozta az Amnesty Internationalnek: „A vezetők látták a
kérvényeket, mégsem tettek semmit.”
Cselekedni
kell
„Annak
ellenére, hogy a nigériai katonai tisztviselők tisztában voltak a
halálozási aránnyal és a fogvatartási körülményekkel,
rendszerint mégsem tettek semmit. Vizsgálatot kell indítani azok
ellen, akik felelősek a fogolytáborokért, továbbá a vezérkari
főnökök és a parancsnokság ellen” – jelentette ki Salil
Shetty. „A nigériai hatóságok évek óta figyelmen kívül
hagyják azokat a vádakat, amelyek szerint a katonaság megsérti az
emberi jogokat. Saját belső katonai dokumentumaikat azonban nem
hagyhatják figyelmen kívül. Nem vehetik semmibe a tanúvallomásokat
és a magas rangú katonai vezetőktől származó információkat,
és nem tagadhatják a hullaházakban felhalmozott vagy tömegsírokba
temetett lesoványodott és megcsonkított holttestek létezését
sem.”
„Felszólítjuk
Muhammadu Buharit, az újonnan megválasztott elnököt, vessen véget
a büntetlenség kultúrájának, mely ekkora pusztítást végzett
Nigériában, az Afrikai Uniót illetve a nemzetközi közösséget
pedig felkérjük, hogy támogassa ezeket az erőfeszítéseket.
Buharinak azonnali és pártatlan vizsgálatot kell elrendelnie az
Amnesty International jelentésében részletezett bűncselekményekkel
kapcsolatban és el kell számoltatnia a felelősöket, figyelmen
kívül hagyva azok rangját és pozícióját. Csak így
szolgáltathatunk igazságot a halottaknak és hozzátartozóiknak.”
