Az Amnesty International új jelentése bemutatja, hogy a belarusz hatóságok ahelyett, hogy a kínzások elkövetőit vonnák felelősségre, minden erejüket az áldozatok további sanyargatására használják, teszik mindezt az ellenzéki tüntetőkkel szembeni széles körű és brutális leszámolás egyik eszközeként. Az Amnesty szerint napjainkban igazságot keresni a belarusz rendszerben reménytelen, ezért felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek lépéseket az elkövetők felelősségre vonására és azért, hogy az áldozatok számára igazságot szolgáltassanak.
Miközben a belarusz hatóságok saját bevallásuk szerint is több mint 900 rendőrök elleni panaszt kaptak az augusztusban kezdődött tüntetéshullám óta, egyetlen nyomozást sem indítottak. Ezzel szemben több száz eljárás kezdődött békés tüntetőkkel szemben, akik közül többen kínzást és egyéb bántalmazást szenvedtek el.
“A tüntetések kezdete óta az emberi jogi szervezetek több száz tüntető megkínzásáról gyűjtöttek bizonyítékokat, és legalább négy halálesetet is dokumentáltak. Sokszor szólítottuk fel a hatóságokat, hogy vizsgálják ki ezeket az eseteket, és az elkövetőket állítsák bíróság elé, de erre nagyon kevés esély van egy olyan rendszerben, amely nemcsak az elkövetők névtelenségét és büntetlenségét garantálja, de megfélemlítően és erőszakosan lép fel az áldozatokkal és a tanúkkal szemben.” – mondta Marie Struthers, az Amnesty International kelet-európai és közép-ázsiai igazgatója.
“Mivel a belarusz igazságügyi rendszer nem hajlandó az elkövetők felelősségre vonására, ezért a nemzetközi közösségnek kell lépéseket tennie. A kormányoknak és a nemzetközi illetve regionális szervezeteknek kell minden erejüket és befolyásukat latba vetniük, hogy véget érjen a belarusz hatóságok emberi jogokat semmibevevő magatartása. Felszólítjuk a nemzetközi közösséget is, hogy minden lehetséges eszközzel igyekezzen igazságot szolgáltatni a belarusz áldozatoknak.”
Békés tüntetők önkényes bebörtönzése és kínzása
A Nem vagytok emberi lények című jelentés békés tüntetők megrázó beszámolóit tartalmazza, akiket tömegével vettek őrizetbe és kínoztak meg. Az áldozatokat meztelenre vetkőztették, kegyetlenül megverték, stressz pozícióban tartották őket, napokon keresztül nem adtak nekik enni, inni és egészségügyi ellátást sem kaptak.
A tüntetések alatt és után az egész országban a rendőrség több tucat börtönbe zárta be az önkényesen őrizetbe vett embereket, köztük a hírhedt minszki Akrestsinába.
2020. augusztus 13-14. éjszaka az Akrestsinában fogva tartottak rokonai az utcán is jól hallatszó folyamatos verések hangjait és elgyengült, kegyelemért könyörgő hangokat rögzítettek.
A 25 éves minszki orvos, Tsimurt (nevét megváltoztattuk) augusztus 10-én vették őrizetbe, és szállították az Akrestsinába. Ezt mesélte az Amnestynek:
“Akik könyörögtek a rendőröknek, hogy ne bántsák őket, azokat még kegyetlenebbül verték.”
Mikalai (nevét megváltoztattuk) 5 napot töltött az orshai rendőrség foglyaként. Részletesen beszámolt róla, hogy vele együtt a többi fogolynak is úgy kellett végig menni a “folyosón”, hogy közben nagyjából 50 rendőr verte őket gumibotokkal. Mikalai több súlyos sebet szerzett a fején és a lábán.
Nem lehet pontosan tudni, összesen hány ember fordult meg Belarusz-szerte ezekben a börtönökben, de az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa szerint már december elején meghaladta a 27 ezret ez a szám, azóta pedig folytatódtak a letartóztatások.
Büntetlenség, megtorlás, megfélemlítés
Bár a belarusz hatóságok maguk is elismerték, hogy több mint 900 panaszt kaptak a hatóságok által elkövetett jogsértésekkel kapcsolatban, egyetlen vizsgálatot sem indítottak azok kivizsgálására. A panasztevők ezzel szemben megtorlásokkal és bürokratikus útvesztőkkel néznek szembe, amelyek célja, elvegyék a kedvüket a további eljárásoktól, és aláássák a panaszaik és az általuk bemutatott bizonyítékok hitelességét.
Az Akrestsina egyik túlélője elmesélte, hogy miután sikerült panaszt tennie, és a sérüléseit egy igazságügyi orvosszakértő is megvizsgálta, az ügyében elvileg eljáró nyomozó közölte, hogy addig nem indít hivatalos vizsgálatot, ameddig arra “felülről nem kap parancsot”.
Ahelyett, hogy az elkövetőket felelősségre vonnák, a belarusz főügyész október 28-án azt jelentette, hogy 657 büntetőeljárást indítottak a tüntetők ellen, több mint 200 ember ellen pedig már vádat is emeltek tömegzavargásban való részvétel és a hivatalos személy elleni erőszak miatt. Emberi jogi szervezetek a békés tüntetők elleni politikailag motivált, abszurd vádak tömkelegét dokumentálták.
Nemzetközi fellépésre van szükség
Belarusznak a nemzetközi jog alapján kötelessége biztosítani az emberi jogok érvényesülését a területén, így semmilyen kínzásra nem kerülhet sor, azok elkövetőket pedig felelősségre vonni.
“A jogsértések soha nem látott száma és súlya illetve az elkövetők totális büntetlensége miatt muszáj vagy a már létező vagy új nemzetközi mechanizmusokkal biztosítani, hogy a jogsértéseket kivizsgálják, az elkövetőket pedig felelősségre vonják. A nemzetközi közösség nem nézheti tétlenül, ami Belaruszban zajlik.” – mondta Marie Struthers.
