Első körben elbukott a magyar és a lengyel kormány próbálkozása, hogy megfúrja az EU új jogállamisági mechanizmusát.
Emlékeztetőül: egy tavaly év végén elfogadott EU-s rendelet szerint az uniós kifizetések visszatarthatók azoktól az országoktól, ahol az uniós források kezelése kapcsán bebizonyosodik a jogállamiság megsértése. Akkor a magyar kormány is megszavazta ezt a rendeletet azzal a feltétellel, hogy a Bizottság addig nem kezdi el annak alkalmazását, amíg arról az Európai Unió Bírósága (EUB) ki nem mondja a végső szót (vagyis, hogy összhangban van-e az uniós joggal, illetve hogyan kell alkalmazni). A magyar és lengyel kormány ezért nyújtott be keresetet a Bíróságra.
Ebben a perben mondta most ki az eljáró főtanácsnok, hogy a rendelet nem ellentétes az uniós joggal (a főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot, de az a legtöbb esetben nem tér el ettől a véleménytől). Hangsúlyozta, hogy a jogállamisági mechanizmust nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak azokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával. Azt is megerősítette, hogy még ha alkalmazzák is a mechanizmust Magyarországgal szemben, a számlát nem a végső kedvezményezetteknek, azaz az uniós támogatásokat kapó embereknek és szervezeteknek, hanem a jogsértő kormányoknak kell állniuk.
A főtanácsnok ennek értelmében azt indítványozza, hogy az EUB utasítsa el Magyarország és Lengyelország keresetét.
Megjegyezzük végül, hogy habár a magyar kormány folyamatosan azt szajkózza, hogy a jogállam fogalma nem megfogható, és mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja, most a főtanácsnok azt is leszögezte, hogy „jóllehet a jogállamiságnak mint uniós értéknek a fogalma tág, az uniós jogalkotó jogosult annak pontosítására”.
A Bíróság várhatóan jövő év elején hoz döntést.
