Ma van az Egyenlő Díjazás Napja vagyis mától az év végéig ingyen dolgoznak a nők az EU-ban. A szimbolikus dátum, amely a nők munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetésének problémájára hívja fel a figyelmet, azt jelzi, hogy a nők átlagosan még mindig 14%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak.
Az Európai Unióban a nők átlagosan 14%-kal, Magyarországon 18%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Még egyértelműbb, ha azt mondjuk, hogy ebben a tempóban Magyarországon 2102 körül számíthatunk a bérszakadék megszűnésére. A 18%-os különbség nemcsak jelentősen meghaladja az uniós átlagot, de a 2018-as 11%-nál is sokkal magasabb. Az alacsonyabb fizetés amellett, hogy anyagi kiszolgáltatottsághoz vezet, hosszú távon a bérszakadéknál kétszer nagyobb nyugdíjszakadékban végződik (az EU-ban jelenleg 30%), vagyis a nők idős éveikben is az elszegényedés veszélyével néznek szembe.
Hazánk nem áll jól a nemek közötti egyenlőség területén: az összesen kapható 100-ból 53 ponttal az utolsó előtti helyen áll a Gender Equality Index (nemek közötti egyenlőség index) rangsorban az EU-ban, ahol az átlag kb. 68 pont. Magyarország rendelkezik a legalacsonyabb pontszámmal az EU-ban a hatalom területén, ami a politikai, gazdasági és társadalmi szféra döntési pozícióin alapszik, ebben a kategóriában 2015 óta folyamatosan az utolsó helyen állunk.
A bérszakadék hátterében álló okok összetettek. Abban a pillanatban, hogy egy nő megszületik olyan szocializációs hatásoknak van kitéve, amelyek fokozatos megerősítik abban, hogy ő elsősorban az élet olyan területein (az oktatástól kezdve a munkavállalásig) tud eredményeket elérni, amelyek anyagi megbecsültsége alacsony. Ez vezet többek között az úgynevezett horizontális szakmai és oktatási szegregációhoz, vagyis ahhoz a jelenséghez, hogy a szociális ágazatokhoz, egészségügyhöz és oktatáshoz kapcsolódó tanulmányi területeken sokkal több nő van, mint férfi. A Pénzcentrum által idén publikált 2019-es KSH adatok szerint míg a pedagógia területen tanuló egyetemisták 76%-a nő, addig az informatikai szektorban tanulóknak csak a 16%-a. Sokan elintézik persze annyival, hogy a nők ügyetlenebbül választanak szakmát, de a valóság ezzel szemben sokkal bonyolultabb. A nemi szerepek átadása már nagyon korán elkezdődik, így a nők sokszor érzik úgy, hogy csak az elsősorban alacsony anyagi megbecsültséggel járó szakmákban tudnak eredményeket elérni.
Az eredményesség és a siker is szerepet játszik a nemek közötti bérszakadék kialakulásában. A vertikális szakmai szegregációhoz kapcsolódik az üvegplafon jelenség, vagyis hogy a nőket sokkal ritkábban léptetik elő, nehezebben érnek el vezető beosztást, mint férfi munkatársaik. Erre mutat rá az EU 2019-es statisztikai eredménye is, amely szerint a menedzserek csupán 33%-a nő, és még ennél is kevesebben vannak magasabb döntéshozói pozíciókban. Az EU-ban a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok vezérigazgatói pozícióinak mindössze 6,3%-át töltik be nők.
Ugyancsak a főbb okok között említhetjük a rengeteg időt felemésztő fizetetlen háztartási és gondozási munkát, amely az EU minden tagállamában főként a nők vállát nyomja, és ahhoz vezet, hogy sokkal több nő esik ki a munkaerőpiacról, mint férfi. Míg a gyermektelen nők 67%-a rendelkezik munkaviszonnyal, addig a három vagy több gyermeket nevelő nőknek csak 58%-a, míg a férfiaknál ez az érték 85%. Még, ha a gyermekes nő nem is esik ki teljesen a munkaerőpiacról, akkor is sokkal nagyobb valószínűséggel vállal részmunkaidős állást, hogy a családi kötelezettségeket is elláthassa. Ez a női munkavállalók harmadát érinti, míg a férfiaknak csak valamivel több mint 8%-át. Ez a foglalkoztatási mód amellett, hogy alacsonyabb fizetéssel, szakmai fejlődési lehetőséggel és előléptetési esélyekkel jár, általában még kevesebb bónuszt és egyéb juttatást is jelent.
Bár a bérdiszkrimináció, azaz az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértése jogsértésnek számít az Európai Unió országaiban, mégis nagyban hozzájárul a nemek közötti bérszakadék fennmaradásához. EU-s statisztikák bizonyítják, hogy eltérések vannak mind az adminisztratív, mind a menedzseri pozícióban dolgozó férfiak és nők díjazása között.
A nemek közötti bérszakadék összetett probléma, de nem felszámolhatatlan. Az elmúlt évek során egyre több munkaadó jött rá arra, hogy a bérdiszkrimináció amellett, hogy emberi jogokat sért, üzleti szempontból is hátrányos. A munkaerőpiaci egyenlőséget és sokszínűséget biztosító törekvések vonzóbbá teszik a munkahelyet, csökkentik a fluktuációt, mert nem kell jelentős pénzkieséssel új munkaerőt keresni és betanítani, és még az innovációs mutatók is javulnak illetve a vállalkozások jövedelmezősége is nő.
Jó hír, hogy a gazdasági mutatók mellett a demográfiai értékek is azokban az országokban maradnak tartósan magasak, ahol nem csak anyagi támogatást biztosítanak a családoknak, hanem támogatják a gyermekvállalás után a nőket a munkahelyükre való visszatérésben, miközben jó minőségű egészségügyi ellátást és támogatott gyermekfelügyeletet biztosítanak, illetve hosszabb apaszabadság biztosításával az apákat is bevonják a gyermekgondozásba. Szóval, ha a kormány valóban aggódik a kevés gyermek születése miatt, akkor a legstabilabb és fenntarthatóbb megoldás az egészségügyi és szociális ellátórendszer javítása, illetve a nők munkaerőpiaci egyenlőtlenségének a felszámolása.
A másik jó hír, hogy van társadalmi támogatottsága annak, hogy a kormány végre lépéseket tegyen az ügyben. 2020 novemberi országos felmérésünkből kiderült, hogy a társadalom háromnegyede támogatja egy olyan törvény elfogadását, ami kötelezné a munkáltatókat, hogy a férfiak és nők közötti bérkülönbséget nyilvánosságra hozzák.
A bérszakadék megszüntetése tehát emberi jogi, gazdasági és demográfiai érdek is. A megszüntetése összetett folyamat, amelynek az első lépése, hogy felhívjuk a figyelmet a problémára, és átláthatóvá tesszük a nemek közötti bérkülönbségeket. Az Amnesty International Magyarország Egy Lépéssel közelebb kampányához már közel 40 olyan cég több mint 50 000 munkavállalóval csatlakozott, akik vállalták, hogy önként nyilvánosságra hozzák a nemek szerinti béradataikat. Most azonban itt az ideje továbblépni, ezért az idei Egyenlő Díjazás Napján petíciót indítunk, hogy Magyarországon is törvény kötelezze a munkáltatókat az átláthatóságra.
A nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenség felszámolásával Magyarország komoly lépést tehetne a jó irányba, és végre egy olyan családügyi és nőpolitikai intézkedés is történne, amely minden nőnek érdemi segítséget jelent. Az, hogy ez a gazdaságnak és a demográfiai mutatóknak is jót tesz, már csak hab a tortán.