Az Amnesty International Magyarország közleménye
Az Európa Tanács 2016 óta várja, hogy Magyarország érdemi lépéseket tegyen a bírák véleménynyilvánítási szabadságát is érintő Baka-ügy lezárása érdekében. A magyar kormány tétlensége és sokatmondó hallgatása az ügyben egyre kínosabb, különösen, hogy az igazságügyi szervezetrendszert érintő fontos garanciákról kellene számot adnia.
A 2025. március elején tartott legutóbbi tanácsi felülvizsgálat kapcsán a végrehajtást ellenőrző Miniszteri Bizottság most már nem csak arra hívta fel nyomatékosan a kormányt, hogy végezzen alapos elemzést arról, hogy a magyar törvényi környezetnek milyen hatása van a bírák körében uralkodó félelem légkörére. Ezen felül arra is felszólította a magyar hatóságokat, hogy érdemben intézkedjenek arról, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága egyértelműen megillet minden bírót, különösen az igazságszolgáltatást érintő kérdésekben. A döntés ismét hangsúlyozottan elvárja a kormánytól, hogy oldja fel a magyar bírák szólásszabadságára gyakorolt „dermesztő hatást”.
Az Amnesty International Magyarország az idén januári és korábbi beadványaiban megfogalmazott aggályokat látja tükröződni a Miniszteri Bizottság legutóbbi döntésében.
Az Európa Tanács strasbourgi ítéletek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottsága márciusban ismét napirendre tűzte Baka András volt főbíró ügyét, hogy megvizsgálja, Magyarország milyen lépéseket tett az ügy kapcsán feltárt rendszerszintű problémák orvoslása érdekében. Lassan kilenc év telt el az ítélet meghozatala óta, és három év azóta, hogy a testület minden korábbinál erősebb döntésben vonta felelősségre a magyar hatóságokat az ítélet végre nem hajtása miatt. Mindennek ellenére a magyar állam továbbra sem vesz tudomást a testület elvárásairól: nem csak a Miniszteri Bizottság kérésének nem tett eleget, hanem a saját vállalásainak sem, noha az ügyben többek között a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadsága a tét.
A tanácsi döntést egy olyan környezetben hozták, ahol a bírák érdemi megkérdezése nélkül fogadták el a legújabb kormányzati bírósági reformcsomag első elemeit a tavalyi év végén; a további elemek elfogadása idén várható. A reform viszont a tervek szerint semmilyen formában sem érintené a bírák véleménynyilvánítási szabadságát. Továbbá a döntés különösen fontos most, amikor a gyülekezési jogukkal élő bírákat egyesek listázni akarják.
Immár nyolcévnyi tétlenség
Amikor 2011-ben, az első kétharmados többség megszerzését követően a Fidesz-KDNP kormány a bíróságokat érintően jogalkotási „reformba” kezdett, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke többször is nyilvánosan felszólalt, hogy aggodalmát fejezze ki a bírákat érintő jogalkotás miatt. Végül 2011. november 3-án a parlamentben kért szót, hogy a készülő bírói igazgatási reformot bíráló véleményét előadhassa a törvényhozóknak. Néhány héttel később kormánypárti képviselők javaslatára a parlament olyan törvényt fogadott el, amellyel idő előtt megfosztották elnöki tisztségétől, és minden jogorvoslati lehetőség nélkül eltávolították a legfelsőbb bírói fórum éléről.
Baka András a strasbourgi bírósághoz fordult jogorvoslatért. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a tisztségéből menesztett legfőbb bírónak sérült a tisztességes eljáráshoz és a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő joga. Az ítélet külön figyelmeztetett a Baka-ügy „dermesztő hatására”, amit a hasonló szankcióktól való félelem azokban a bírákban kelt, akik részt kívánnak venni a jogalkalmazást és a bírói kart érintő kérdésekről folytatott nyilvános vitában.
A történtek óta több, mint tizenhárom év telt el, és a strasbourgi ítélet is már több mint nyolc éve megszületett, a Baka-ügy azonban továbbra is lezáratlan.
Hiába tartja fokozott felügyelet alatt a Miniszteri Bizottság a végrehajtást, hiába veszi elő évről-évre az ügyet és tesz javaslatokat a lezárás érdekében. A magyar állam lényegében tétlenül várja – és mégis elvárja – az ügy lezárását ezzel is jelezve, hogy nem kíván garanciákat adni a bírák véleménynyilvánítási szabadságának és függetlenségének biztosítására.
Az eljárásban számon kért biztosítékok hiányát jelzi, hogy a márciusi felülvizsgálat kapcsán több civil szervezet is feladatának érezte, hogy beadvánnyal segítse a döntés meghozatalát, köztük két magyar bírói egyesület. A Miniszteri Bizottság döntése hivatkozik is ezekre a beadványokra, mint amik megerősítik a helyzet tarthatatlanságát. Az Amnesty International Magyarország is beadványban hívta fel a döntéshozók figyelmét arra, hogy a jelenlegi szabályozásban kódolva van a nyomásgyakorlás lehetősége, és a bírósági szervezetrendszerből továbbra is hiányoznak a bírák véleménynyilvánítási szabadságát biztosító garanciák. Ráadásul a magyar állam valójában nemcsak ezek megteremtése terén maradt tétlen, de a bírói kar függetlensége érdekében felszólaló bírákkal szembeni támadások is folytatódtak.
Az Amnesty International Magyarország a januári beadványában többek között az elmúlt időszak alábbi aggasztó fejleményeit emelte ki:
- Egy, a bírák 11%-a által kitöltött kérdőíves közvéleménykutatás alapján a bírák fele szerint erőteljesen, 36%-uk szerint pedig valamilyen szinten érvényesül a „dermesztő hatás” a bírák körében.
- Egy kúriai bírót felmentettek a tanácselnöki tisztségéből, illetve fegyelmi eljárást is kezdeményeztek ellene. Állítása szerint arra hivatkozással történt mindez, hogy egy, a kúriai belső ügyeit kritizáló szakmai írást szeretett volna megjelentetni. Ugyancsak egy tudományos írása miatt kellett távoznia állítólag egy kúriai főtanácsadónak is.
- A kormány nem megengedett módon gyakorolt nyomást a bírói kar vezetőire, hogy közelebbről meg nem határozott reformok elfogadására kényszerítse őket; mindez szintén tovább erősítheti a „dermesztő hatást”. A kormányzat és a bírósági vezetők között létrejött ezen megállapodást kritizáló bírák és bírósági dolgozókat élesen kritizálta Varga Zs. András, a Kúria elnöke, ami a jövőre vonatkozóan szintén elrettentheti a bírákat véleményük kifejtésére.
A Miniszteri Bizottság legközelebb 2026 júniusában tárgyalja a Baka-ügyet, ahová rendhagyó módon meghívták a magyar igazságügyi minisztert is.
