2023 szeptembere óta az egyiptomi hatóságok tömegesen tartóztatják le a Szudánból érkező és Egyiptomban illegálisan tartózkodó menekülőket. Sok elfogott szudánit akár hat hétig tartó kegyetlen és embertelen körülmények közti szabadságvesztéssel sújtottak, majd visszatoloncoltak Szudánba. Mindezt anélkül tették, hogy lehetőséget biztosítottak volna menedékjog kérelmezésére vagy a kitoloncolási döntés fellebbezésére. Ahogy a szudáni polgárháború folytatódik, és ártatlan civilek tömegei menekülnek továbbra is a szomszédos országokba, további több tízezer, okmányokkal nem rendelkező szudáni állampolgárt is fenyeget az önkényes őrizetbe vétel és a kényszerített kitoloncolás veszélye.
Az egyiptomi kormány adatai szerint 2024. március 14-ig a 2023. áprilisában kezdődött konfliktus óta mintegy 500 000 szudáni állampolgár menekült Egyiptomba. A menekülők körülbelül fele továbbra is iratok nélkül tartózkodik az országban. 2023 májusában az UNHCR (az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága) felszólította az érintett országokat, hogy függesszék fel a Szudánból érkezők erőszakos kitoloncolását, és tegyék lehetővé a menekülő civilek számára a belépést, beleértve azokat is, akiknek nincs útlevelük vagy más személyazonosító okmányuk. Ennek ellenére az egyiptomi hatóságok ebben a hónapban további korlátozásokat vezettek be a szudáni állampolgárok beutazására vonatkozóan, és előírták, hogy minden szudáni beutazónak vízumot kell szereznie. Emellett megszigorították a korábbi gyakorlatot, amely lehetővé tette a lejárt útlevéllel vagy ideiglenes úti okmánnyal rendelkezők belépését, és új biztonsági átvilágítási követelményeket vezettek be a 16-50 év közötti fiúk és férfiak számára a kairói nemzetközi repülőtéren. Ezen intézkedések miatt sok menekülőnek nem maradt más lehetősége, mint szabálytalanul átlépni az egyiptomi-szudáni határt.
Az Egyiptomban letartóztatott és kitoloncolt szudáni állampolgárok pontos száma nem ismert, mivel az egyiptomi hatóságok nem közölnek erről adatokat, és a kitoloncolási gyakorlatot sem ismerik el nyilvánosan. A UNHCR 2023 áprilisa és szeptembere között több mint 5000 kitoloncolást dokumentált Egyiptomból Szudánba lejárt jogi dokumentumok és/vagy hiányzó tartózkodási engedély miatt. A jelentések szerint 2023 novemberében körülbelül 1600 szudáni személyt, köztük regisztrált menekülteket, toloncoltak ki Egyiptomból. Az Amnesty International részletesen dokumentálta 27 szudáni menekült megpróbáltatásait, akiket 2023 októbere és 2024 márciusa között mintegy 260 másik menekülttel együtt tartóztattak le. 2024 januárja és márciusa között a 27-ből 26-ot kollektíven kiutasítottak, becslések szerint további 800 szudáni menekülttel együtt.
Az Amnesty International megvizsgálta az egyiptomi határőrség ideiglenes fogva tartási létesítményeiben uralkodó borzalmas körülményeket. A szervezet kutatócsoportja, az Evidence Lab egykori fogvatartottak által készített fényképeket és videókat elemezett, valamint műholdas felvételekkel ellenőrizte a helyszíneket. A vizsgálat két létesítményt tárt fel; az egyik Abu Szimbelben, a másik Wadi Al Karur falu közelében található, mindkettő Asszuán kormányzóságban. A volt fogvatartottak megrázó beszámolói kegyetlen és embertelen bánásmódról tanúskodnak, amely súlyosan sérti a kínzás és más embertelen bánásmód tilalmát.
Különösen aggasztó, hogy az állami kórházakban kezelt fogvatartottakat gyakran a kezelés befejezése előtt, orvosi tanács ellenére szállították át a fogdákba, ahol műtéti beavatkozások után is a földön kényszerültek aludni. Ezekben a katonai létesítményekben gyermekeket is fogva tartanak az édesanyjukkal együtt. A nemzetközi jog szerint minden embernek, bevándorlási státuszától függetlenül joga van ahhoz, hogy ne vegyék önkényesen őrizetbe, különösen bevándorlással kapcsolatos okokból, és joga van megtámadni őrizetbe vételének jogszerűségét. A gyermekek nem tarthatók fogva migrációs státuszuk alapján, mivel ez soha nem szolgálja az ő érdekeiket.
2023-ban az Európai Unió stratégiai partnerségi megállapodást kötött Egyiptommal, aminek keretében 7,4 milliárd euró pénzügyi és beruházási támogatási csomagot nyújt Egyiptomnak 2024 és 2027 között. A megállapodás 5 milliárd eurót tartalmazott hitel formájában, 1,8 milliárd eurót a magánberuházások támogatására, valamint 600 millió eurót plusz támogatásként, amiből 200 millió eurót a migráció kezelésére szántak. A támogatás célja a migráció kezelése, azon belül is a csempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem, a határvédelem megerősítése, a méltóságteljes visszatérés és reintegráció elősegítése, valamint Egyiptom menekültbefogadási kapacitásának bővítése. A megállapodás hangsúlyozza a menekültek jogainak védelmét is, de nem tér ki konkrét emberi jogi biztosítékokra és szempontokra.
Egyiptom ezen kívül aláírója az 1951-es menekültügyi egyezménynek és Afrikában a menekültek problémaira vonatkozó speciális szabályokról szóló 1969. évi OAU egyezménynek is. Ezek értelmében Egyiptom köteles betartani a visszaküldés tilalmának elvét. Ez az elv megtiltja a menekültek visszaküldését olyan országba, ahol üldöztetés vagy súlyos emberi jogi sérelmek veszélye fenyegeti őket. Fontos kiemelni, hogy a kellő eljárás nélküli kényszer kitoloncolás is sérti ezt az elvet. A menekülteknek joguk van a tisztességes eljáráshoz, mielőtt bármilyen deportálási döntést hoznának velük kapcsolatban.
