Az Amnesty International egy független emberi jogi szervezet, amely arra törekszik, hogy a fegyveres konfliktusban részt vevő valamennyi fél betartsa a nemzetközi humanitárius és emberi jogi előírásokat. Az Izrael és a palesztin fegyveres csoportok között zajló fegyveres konfliktusról szóló anyagainkban valamennyi fél tevékenységét ezen szempontok szerint vizsgáljuk.
Az Amnesty International legújabb jelentése a Hamász 2023. október 7-én elkövetett brutális háborús bűncselekményei utáni izraeli megtorló háborút vizsgálta.
A szervezet 212 emberrel, köztük túlélőkkel, szemtanúkkal, humanitárius szervezetek munkatársaival és szakértőkkel készített interjúkat, helyszíni kutatást végzett, fotókat, videókat, műholdas felvételeket, illetve az izraeli kormány, a törvényhozás és a hadsereg vezetőinek nyilatkozatait is elemezte.
Az elsősorban a 2023. október 7. és 2024 júliusa közötti időszakra koncentráló kutatás legfontosabb következtetése, hogy Izrael megsértette az ENSZ 1948-as egyezményében foglaltakat, és népirtást követ el a gázai palesztinokkal szemben.
A Hamász és más palesztin csoportok 2023. október 7-i 1200 halálos áldozattal (köztük legalább 36 gyermek) járó példátlan támadását – amelyre az Amnesty International következő jelentése fókuszál – követő megtorló katonai művelet Gázát és lakosságát a pusztulás szélére sodorta. Az elmúlt egy évben több mint 42 000 palesztin halt meg (köztük több mint 13 300 gyermek), és több mint 97 000 ember sérült meg.
Szakértők szerint a 21. században nem volt még példa ilyen mértékű és sebességű pusztításra: teljes városok váltak a földdel egyenlővé, megsemmisült vagy megrongálódott a kritikus infrastruktúra, a mezőgazdasági területek, illetve a kulturális és vallási emlékhelyek jelentős része. A támadások Gáza nagy részét teljesen lakhatatlanná tették.
Az Amnesty International által vizsgált cselekmények némelyike önmagában is a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, azonban a bizonyítékokat, a hadműveletek teljes mintázatát és ezek együttes hatását figyelembe véve a szervezet arra a következtetésre jutott, hogy Izrael 2023. október 7. óta népirtást követ el a Gázában.
„Izrael olyan cselekményeket hajtott végre, amelyeket az ENSZ népirtásról szóló egyezménye tilt, és amelyek célja a gázai palesztinok teljes vagy részleges megsemmisítése. Ezek magukban foglalják emberek megölését, súlyos testi vagy lelki sérülések okozását, valamint olyan életkörülmények előidézését, amelyek az elpusztulásukhoz vezethetnek” – mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
„Izrael többször is azzal érvelt, hogy gázai akciói jogszerűek, mert a katonai cél – a Hamász felszámolása – igazolja azokat. A népirtásra irányuló szándék azonban nem zárja ki a katonai cél meglétét, a kettő párhuzamosan is létezhet. Reméljük, hogy jelentésünk ráébreszti a nemzetközi közösséget arra, hogy nem várhatnak tovább” – tette hozzá a főtitkár.
A népirtásról szóló egyezmény megsértése
Kutatásunk alapján Izrael három, a népirtásról szóló egyezménybe ütköző cselekményt követett el: (1) csoport tagjainak megölése, (2) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása és (3) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése.
A szervezet többek között tizenöt, 2023. október 7. és 2024. április 20. között végrehajtott légicsapást vizsgált, amelyekben legalább 334 civil (köztük 141 gyermek) halt meg, illetve több százan megsebesültek. Az Amnesty nem talált bizonyítékot arra, hogy ezek közül bármelyik támadásnak is katonai szempontból igazolható célja lett volna.
Bár ezek csupán töredékét teszik ki az összes légicsapásnak, mégis a civilek és polgári létesítmények elleni közvetlen vagy válogatás nélküli támadások szélesebb mintázatát mutatják. Ezeket a támadásokat kifejezetten úgy hajtották végre, hogy a gázai lakosság körében rendkívül sok halálos áldozattal, sérüléssel és pusztítással járjanak.
Izrael szándékosan olyan körülményeket teremtett, amelyek a gázai palesztinok lassú megsemmisüléséhez vezethetnek. Idetartozik a civil lakosság túléléséhez nélkülözhetetlen infrastruktúra megrongálása vagy megsemmisítése; a tömeges „evakuálási” parancsok önkényes és követhetetlen alkalmazása, illetve az alapvető élelmiszerek, szolgáltatások és egyéb életmentő eszközök eljuttatásának akadályozása vagy időnként teljes ellehetetlenítése.
Izrael Gáza elleni katonai műveletei súlyosan megrongálták a terület amúgy is katasztrofális áram-, víz- és üzemanyagellátását. A vizsgált kilenc hónapos időszak alatt Izrael változó intenzitással, de folyamatosan akadályozta az életmentő áruk és humanitárius segélyek eljutását, különösen a Wadi Gázától északra fekvő területekre. A lakóépületek, kórházak, utak, vízművek és mezőgazdasági területek megrongálása és elpusztítása tovább mélyítette a humanitárius válságot, és korábban nem tapasztalt éhezéshez, illetve a fertőzések gyors terjedéséhez vezetett, elsősorban a gyermekeket és a (várandós) nőket sodorva életveszélybe.
Az ismételt tömeges „evakuálási” parancsokkal közel 1,9 millió palesztinnak (Gáza lakosságának 90%-a) kellett egyre szűkösebb és egyre kevésbé biztonságos területekre költöznie, legtöbbször embertelen körülmények közé. A kitelepítési hullámok miatt sokan elvesztették a megélhetésüket és súlyosan traumatizálódtak, illetve a segélyszervezezeket is arra kényszerítették, hogy hátrahagyják az életmentéshez használt felszereléseiket és a segélyszállítmányaik egy részét. Izrael azt is megtagadta, hogy a kitelepítettek visszatérjenek észak-gázai otthonaikba, vagy ideiglenesen átköltözhessenek Ciszjordániába és Izraelbe.
További bizonyítékok
A fentiek mellett az Amnesty International a gázai hadművelet általános jellemzőit, illetve az izraeli kormány, katonai vezetők és magas rangú politikusok Gázával kapcsolatos kijelentéseit és nyilatkozatait is vizsgálta, illetve figyelembe vette a fennálló apartheid rendszer, Gáza illegális blokádja és a megszállt területek 57 éve tartó katonai ellenőrzésének következményeit is.
A 2023. október 7. és 2024. június 30. közötti időszakban 102 olyan, a kormány és a törvényhozás tagjaitól, az ország elnökétől és a hadsereg vezetőitől származó nyilatkozatot vizsgált az Amnesty International, amelyekben a palesztin emberekről alsóbbrendűként beszéltek, illetve amelyek szorgalmazták vagy igazolták a népirtást és egyéb bűncselekmények elkövetését.
Ezek között az Amnesty 22 olyan nyilatkozatot azonosított, amelyekben a háborúra közvetlen befolyással lévő tisztviselők népirtásra szólítottak fel vagy igazolták annak elkövetését, ezzel újabb bizonyítékot szolgáltatva a népirtási szándékra. A hasonló szófordulatok gyakran ismétlődtek különösen az izraeli katonák körében, amit általunk ellenőrzött videófelvételek is bizonyítanak. Ezeken hallható, hogy a hadsereg tagjai Gáza eltörlésére vagy lakhatatlanná tételére szólítanak fel, és ünneplik palesztin mecsetek, iskolák és egyetemek lerombolását.
Alternatív magyarázatok
A kutatás során az Amnesty International megvizsgálta azokat az állításokat is, amelyek szerint az izraeli hadsereg jogszerűen harcol a Hamász és a többi palesztin fegyveres csoport ellen, valamint, hogy a példátlan pusztítás valódi oka, hogy a fegyveres szervezetek tagjai a civil lakosságot és létesítményeket használják fedezékül, illetve eltérítik a segélyszállítmányokat.
Bár igaz, hogy voltak esetek, amikor a palesztin fegyveresek a nemzetközi humanitárius jogot megsértve civilek körében tartózkodtak, illetve segélyszállítmányokat térítettek el, a jogsértő jelenlétük és cselekményük nem mentesíti Izraelt azon nemzetközi jogi kötelezettsége alól, hogy ne támadjon civil célpontokat, és minden lehetséges óvintézkedést megtegyen a lakosság védelme érdekében.
Az elemzés során figyelembe vettünk azokat az érveket is, amelyek szerint Izrael csupán gondatlanul cselekedett, vagyis célja kizárólag a Hamász elpusztítása, amelynek egy „mellékterméke” a Gázában okozott pusztítás. Ezen érvelés szerint nem népirtási szándékról beszélhetünk, hanem a palesztin életek semmibevételéről. Függetlenül attól, hogy Izrael a palesztinok elpusztítását a Hamász megsemmisítésének eszközeként vagy a katonai cél elfogadható “melléktermékének” tekinti, a palesztin életek ilyen fokú semmibevétele a népirtási szándékot bizonyítja. A népirtási szándékról részletesen a jelentés hetedik fejezete szól.
A nemzetközi közösség felelőssége
A nemzetközi közösség képtelen volt érdemi nyomást gyakorolni Izraelre a jogsértő cselekmények leállítása érdekében, nem követelt azonnal tűzszünetet és folytatódtak a fegyverszállítások. Az államoknak túl kell végre lépniük a sajnálkozáson és a megdöbbenésük kifejezésén, és határozott lépéseket kell tenniük a népirtás azonnali megállítása érdekében.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Yoav Gallant volt védelmi miniszter ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt kiadott elfogatóparancsa reményt nyújt az áldozatok számára, hogy igazságot szolgáltatnak számukra” – mondta Agnès Callamard.*
„Felszólítjuk a Bíróság Ügyészi Hivatalát, hogy fontolja meg a népirtás elkövetésének gyanúját felvenni az általa vizsgált bűncselekmények közé, az államok pedig tegyenek meg mindent az elkövetők bíróság elé állítása érdekében. Egyetlen országnak vagy embernek sem szabad megengedni, hogy büntetlenül népirtást vagy háborús bűncselekményeket követhessen el.”
„Ismételten felszólítjuk a Hamászt a túszul ejtett civilek azonnali és feltétel nélküli szabadon engedésére, valamint követeljük, hogy a többi palesztin fegyveres csoporttal együtt vonják felelősségre őket a 2023. október 7-én elkövetett bűncselekményeikért. Emellett felszólítjuk az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy célzott szankciókat vezessen be a bűncselekményekben érintett izraeli és Hamász vezetőkkel és tisztségviselőkkel szemben.”
*A Nemzetközi Büntetőbíróság Mohamed Deif, a Hamász katonai szárnyának vezetője ellen is elfogatóparancsot adott ki, aki azonban az izraeli hadsereg és a Hamász szerint is meghalt egy légicsapásban júliusban. A Bíróság ugyanakkor nem tudta hitelt érdemlően megerősíteni, hogy a férfi valóban halott.
