Aggasztó méreteket öltött Arakán államban a katonai jelenlét: a hatóságok ledózerolják a hónapokkal ezelőtt felégetett rohingya falvakat és katonai támaszpontokat építenek a helyükön – derül ki az Amnesty International összefoglalójából.
A
műholdfelvételek elemzése és szemtanúk beszámolói alapján
készült Arakán állam újjáépítése című jelentés bemutatja,
hogy január óta egyre intenzívebbé váltak azok a munkálatok,
amelyek során eltüntetik a rohingya falvak maradványait, és
helyükre új épületeket húznak fel. A mianmari hatóságok
etnikai tisztogatása elől a területről tavaly augusztus óta több
százezer ember menekült el. Új utakat és építményeket látunk
a műholdképeken az egykori falvak helyén, vagyis még kevesebb
esély maradt rá, hogy a menekültek egyszer visszatérhessenek
otthonaikba.
“Drámai
méretekben folyik Arakán állam
katonák általi kisajátítása. Ugyanazok,
akik az emberiesség elleni
bűncselekményeket elkövették,
most új házakat épít a területen.” – mondta Tirana Hassan, az
Amnesty International krízisekkel foglalkozó igazgatója.
„A
folyamat még nehezebbé teszi, hogy a rohingya menekültek
önkéntesen és biztonságban hazatérhessenek egyszer. Nemcsak az
otthonaik semmisültek meg, az építkezések tovább erősítik a
már eddig is embertelen diszkriminációt velük szemben.“
Buldózerek
és építkezések
Nagyjából
hat hónappal ezelőtt, 2017. augusztus 25-én kezdősött a mianmari
hatóságok rohingyák elleni etnikai tisztogatása, miután az
Arakán Rohingya Felszabadítási Hadsereg (ARSA) több támadást
intézett a mianmari hatóságok ellen.
A
hadsereg tagjai nőket, férfiakat és gyerekeket gyilkoltak illetve
erőszakoltak meg, szisztematikusan felgyújtották a rohingyák
falvait, teljesen nyilvánvalóan emberiesség elleni
bűncselekményeket követtek el. Több mint 670 ezer ember menekült
a szomszédos Bangladesbe.
Bár
Arakán állam területén csökkent az erőszak mértéke az utóbbi
időszakban, a rohingyák elüldözése illetve annak
megakadályozása, hogy valaha visszatérjenek, más formában, de
tovább folytatódik.
Az
Amnesty legfrissebb kutatása bemutatja, január óta hogyan
dózerolják el a felégetett rohingya falvakat. A falvak környékén
a fákat és a teljes növényzetet is kivágják, teljesen
megváltoztatva ezzel a környéket. Felmerül annak a gyanúja, hogy
a hatóságok így akarnak megszabadulni a terhelő bizonyítékoktól
még tovább akadályozva a vizsgálatokat.
“Elképesztően
aggasztó, hogy teljes falvakat tesznek a földdel egyenlővé. A
mianmari hatóságok megszabadulnak az emberiesség elleni
bűncselekmények bizonyítékaitól, ami rendkívül nehézzé
teszi, hogy a felelősöket felelősségre lehessen vonni.” –
mondta Tirana Hassan.
Az
Amnesty arra is talált bizonyítékokat, hogy tovább folytatódik
az elhagyott rohingya házak és mecsetek kifosztása, felgyújtása
és teljes megsemmisítése.
Új
katonai létesítmények
Ennél
is rosszabb hír, hogy miket építenek a birtokba vett területeken.
A hatóságok nagy ütemben növelik a katonai létesítmények
számát Arakán
területén, támaszpontok és
helikopter leszállók is épültek a
katonaság és a határőrség számára.
Az
építkezések nagy iramban folynak. A műholdképek alapján
egyértelmű, hogy alig pár hónap alatt új támaszpontok épültek
a felgyújtott rohingya földeken, a korábbi falvakat és erdőket
pedig teljesen eltakarították az útból.
A
felvétekek alapján az Amnesty szakértői megállapították, hogy
legalább három új támaszpont épült, kettő Maungdaw, egy pedig
Buthidaung járásban. Az építkezések januárban kezdődtek.
Az
új katonai bázisok
közül a legnagyobb a Buthidaung-beli Ah Lel Chaung faluban
található. A szemtanúk azt mesélték,
hogy a katonák erőszakkak elüldözték
a még itt élő rohingyákat, hogy helyet csináljanak az
építkezésnek. Sokan nem láttak más lehetőséget, mint
Bangladesbe menekülni.
“Az
emberek rettegnek. Senki sem akar maradni, attól félnek, hogy még
nagyobb lesz az erőszak.” – mesélte egy 31 éves férfi, aki
januárban menekült Bangladesbe, miután a katonaság egy új
kerítést és ellenőrzőpontot épített a faluja mellé.
Az
egykori vegyes összetételű Inn Din nevű faluban – ahol az
Amnesty dokumentálta, hogy a biztonsági erők és cinkostársaik
rohingyákat gyilkoltak meg és házakat gyújtottak fel tavaly
augusztusban és szeptemberben – a műholdképek alapján egy új
támaszpont épült, pont ott, ahol korábban a rohingyák házai
álltak.
Lakhatás
és menekülttáborok
A
felvételeken az is egyértelműen látszik, hogy az elviekben a
hazatérő menekültek számára épített menekülttáborokat
biztonsági kerítések illetve katonák és határőrök csapatai
veszi körbe. Egy ilyen nagyméretű ideiglenes menekülttábort egy
felgyújtott rohingya falu helyén építették fel Maungdawban.
Komoly
esély van rá, hogy a mianmari hatóságok a hazatérőket hosszabb
időre ezekben a táborokban akarják elhelyezni,
ahonnan nem vagy csak alig engednék ki őket. Több
tízezer rohingya, akik még egy
2012-es
erőszakhullámkor
hagyták
el az
otthonaikat,
él még ma is szabadtéri börtönökben, ahol csak a segélyek
tartják őket életben.
Szemtanúk
arról is beszámoltak, hogy nem rohingyák telepedtek le az egykori
rohingya falvak területén, új falvakat és farmokat építettek
fel a korábbiak helyén. Ez már csak azért is aggasztó, mert
láttuk korábban azt, hogy a hatóságok más etnikai csoportok
tagjait telepítették át Arakán
területére,
hogy “fejlesszék a területet.”
“Arakán
Mianmar egyik legszegényebb területe, a fejlesztésére nagyon nagy
szükség lenne. De ennek mindenki számára előnyösnek kell
lennie. A fejlesztés nem jelentheti a rohingyák elleni apartheid
rendszer további erősítését.” –
mondta Tirana Hassan.
„Arakán
újjáépítése a legnagyobb titokban zajlik. A mianmari hatóságok
nem folytathatják tovább az etnikai tisztogatást “beruházásoknak”
álcázva.“
„A
nemzetközi közösség, elsősorban a donorországok felelőssége,
hogy biztosítsák, a fejlesztésekre adott támogatásokat nem
használják fel további jogsértések elkövetésére. Ha egy
ország támogat egy olyan rendszert, amely diszkriminálja a
rohingyákat és ellehetetleníti a menekültek hazatérését,
bűnrészessé válik az emberiesség elleni bűncselekményekben.“
