Az Amnesty International Magyarország a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen készített jelentést az ENSZ átfogó emberi jogi felülvizsgálati eljárásában, amelyben összefoglaltuk az elmúlt öt év fejleményeit a jogállamiság területén.
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (Universal Periodic Review, röviden UPR) az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának rendszeresen ismétlődő emberi jogi mechanizmusa, amelyben évente több tucat ország emberi jogi helyzetét, illetve az általuk korábban tett vállalások megvalósulását vizsgálják. Két felülvizsgálat között nagyjából 5 év telik el, hazánk következő felülvizsgálata idén ősszel lesz. A vizsgálat három dokumentumra épül: a kormány által benyújtott nemzeti jelentésre, az ENSZ emberi jogi mechanizmusai által készített összefoglalókra, valamint az ombudsmanok és a civil szervezetek információira.
A helyzet sajnos nem rózsás. A jogállamiság intézményeinek a leépítése tovább folyt az elmúlt öt évben Magyarországon, ami az emberi jogok hatékony érvényesülését erősen veszélyezteti.
A törvényeket érdemi konzultáció nélkül készítik elő és fogadják el, míg az emberi jogok védelméért felelős független állami intézmények, mint az ombudsman, hatástalanok. A többek között az emberi jogok védelmét is garantálni hivatott egypárti Alaptörvényt a kormánytöbbség politikai céljaihoz igazodva már kilenc alkalommal módosították.
Az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadások tovább folytatódtak: említhető itt a kormány által erősen ellenőrzött közigazgatási bíróság felállításának kísérlete, a kritikus bírákkal szembeni nyomásgyakorlás, a politikai kinevezett alkotmánybírák Kúriára kerülése, vagy az, amikor Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) egykori elnöke nem ismerte el törvényesnek a bírák önkormányzati testületének, az Országos Bírói Tanácsnak (OBT) a működését. De ilyen volt az is, amikor az OBH elnöke törvénytelenül nyilvánított eredménytelenné bírói pályázatokat. A legutóbbi lépés a Kúria új elnökének, Varga Zs. Andrásnak a kinevezése volt, akit a kormánytöbbség személyre szabott törvények segítségével és az OBT határozott tiltakozása ellenére szavazott meg. Ráadásul új törvényekkel jelentősen kiterjesztették a főbíró hatáskörét annak befolyásolására, hogy a Kúria és rajta keresztül az alsóbb bíróságok hogyan értelmezzék a jogszabályokat.
Magyarország nem csak romló teljesítményt nyújt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéleteinek végrehajtásában, hanem magyar és európai bírósági ítéleteket rendszeresen a törvényhozás segítségével írnak felül, így is gyengítve az igazságszolgáltatás szerepét.
A 2020-as veszélyhelyzetek a kormányt széles körű felhatalmazással látták el, hogy az Országgyűlés felügyelete és alkotmányos biztosítékok nélkül, rendeletekkel kormányozzon. Ezek a veszélyhelyzeti rendeletek jogállamisági és emberi jogi aggályokat vetettek fel, így például az, amely általánosan betiltotta a tüntetések megtartását.
A fenti problémák kezelésére az Amnesty Magyarország a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet konkrét ajánlásokat fogalmazott meg. Ilyen ajánlás például az, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogok védelmére szolgáló intézmények függetlenségét, vagy, hogy erősítsék meg az OBT hatásköreit, az OBH elnökének a hatalmát pedig – különösen a bírói és bírósági vezetői álláspályázatok kapcsán – csökkentsék, és kérjék ki a bírák véleményét az őket érintő törvénytervezetekről.
Szükséges lenne annak a megerősítése is, hogy a bírák szabadon elmondhassák véleményüket a jogállammal és a bírói függetlenséggel kapcsolatos kérdésekben. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy az államnak teljes mértékben végre kell hajtania az EJEB és az EUB ítéleteit, és hogy törvényeknek korlátozniuk kell a kormány veszélyhelyzeti túlhatalmát.
