A bíróságok függetlensége azért is fontos, mert így tudják kontrollálni a mindenkori kormányt, és így védik meg az embereket az igazságtalanságtól. Ha nem bízhatunk abban, hogy ügyünkben független bíróság jár majd el, mindannyian veszélyben vagyunk.
Magyarországon a jog uralmán alapuló berendezkedés van: aki a szabályokat megszegi, azokat a bíróság elítéli. Ebben van a bírónak felelőssége és feladata: a jogszabályokat alkalmazva hozza meg a döntését. A bíróság döntését végre kell hajtani, akkor is, ha az az államra nézve hátrányos.
Én abszolút hiszek a jog erejében. Én azt szoktam tanácsolni, ha tőlem is kérdezik, hogy vegye igénybe legalább a jogot. Ha per, hát akkor per. Ha valahova írni kell, akkor írni kell, de tegye meg.
dr. Diós Erzsébet – nyugalmazott büntetőbíró, a Budapest Környéki Törvényszék nyugalmazott tanácselnöke
Erzsébet 42 évig volt bíró. Mezőtúron született, a családjában ő volt az első diplomás. Azért választotta a bírói pályát, mert fontosnak tartotta az önálló gondolkodást, és nem akarta, hogy a hatalom mondja meg neki, mit csináljon.
Karrierje során dolgozott a Dunaújvárosi Járásbíróságon, később pedig a Fővárosi Bíróság tanácselnökének nevezték ki, ahol elsősorban bonyolult gazdasági, korrupciós és élet elleni bűncselekményeket tárgyalt.
2006-ban a Magyar Bíróképző Akadémiára került osztályvezetőként, ahol a büntetőbírák képzésének megszervezése volt a feladata, amelyben oktatóként is részt vett. Fontosnak tartotta, hogy az oktatási anyag ne csak a szigorúan vett szakmai képzésre, hanem a bírák érzékenyítésére és kompetenciáik fejlesztésére is kiterjedjen.
2013-tól 2018-as nyugdíjba vonulásáig a Budapest Környéki Törvényszék büntetőbírája volt. Munkája során tárgyalt első és másodfokon, és a Törvényszék közel ezer bírájának és igazságügyi alkalmazottjának képzésének irányítása is hozzá tartozott. Oktatóként számos intézményben dolgozott, szakkönyveket írt, és a korrupciót is kutatta.
Középiskolás fia rábeszélésére 2004 óta az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány önkéntese, több éven keresztül a szervezet kuratóriumának is tagja volt. Évekig fogadott hosszabb-rövidebb időtartamra cserediákokat az Egyesült Államokból, Németországból, Thaiföldről és más országokból. A kikapcsolódást számára elsősorban az olvasás, kertészkedés és az utazás jelenti.
Mi közöd hozzá?
Magyarországon hosszú évek óta óta a kormány szisztematikusan leépíti a jogállamiság intézményeit, így kerültek a független bíróságok és a bírák is támadások kereszttüzébe.
A kormánytöbbség korlátozta a végrehajtó hatalom ellenőrzésére hivatott független intézmények hatásköreit, vagy politikailag megbízható személyeket nevezett ki a fontos pozíciókba. Ennek a folyamatnak a részeként 2012 óta egy máig tartó átalakítás során központosították a bírósági igazgatás rendszerét, így a magyar bírósági rendszer függetlensége évek óta folyamatos központi nyomás alatt áll. Az Európai Unió Tanácsa, a Velencei Bizottság, civil szervezetek, akadémikusok és bírák számtalanszor elmondták, hogy a központi igazgatás túlhatalma veszélyezteti a bíróságok függetlenségét. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének ellensúly nélküli hatalma, a gyenge bírói önigazgatás mind olyan problémák, amelyek veszélyt jelentenek a független gondolkodású bírákra, akik nemcsak az állampolgárok egymás közötti ügyeiben döntenek, de az állampolgárokat is védik az állammal szemben.
Erzsébetet egy jogszabály-módosítás következtében több száz bíró társával együtt nyugdíjba kényszerítették 2012-ben. A jogszabály nemcsak az Európai Uniós joggal, hanem az Alaptörvénnyel is ellentétes volt, mégis hosszú eljárás kellett ahhoz, hogy Erzsébetet visszahelyezzék a tisztségébe. A bírák egy része – köztük főként a legtapasztaltabb bírósági vezetők azonban már nem kerültek vissza a tárgyalóba. Ők szakmai méltóságukban megsértve, külső nyomásra kényszerültek befejezni a karrierjüket.
A bíróságokat érő politikai támadások, a kormány igazságszolgáltatási “reformjai”, a bírákkal szembeni lejárató cikkek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét, így mindannyiunk jogait. A bíróságok és a bírák függetlenségét erősíteni kell, nem pedig gyengíteni.
A bírák az elmúlt években azt érzékelték, hogy a politikai szereplők és az egyes sajtótermékek részéről érkező, konkrét ítéletek és bírák ellen irányuló támadások hevesebbek lettek és a számuk is megnőtt. A fenti intézményi változások okozta dermesztő légkör miatt a bírák nagy része nem mer nyilvánosan felszólalni a bíróságok védelme érdekében, és a bírák és a más jogász szakmák illetve a társadalom közötti szolidaritás is gyenge lábakon áll.
Mindezek oda vezetnek, hogy veszélyben van a tisztességes eljáráshoz, és a törvényes bíróhoz való jogunk, amelyek olyan létfontosságú jogállami garanciák, amelyek nélkül nincsen biztonság, kiszámíthatóság és egyenlőség.
Független bíróság és bírák nélkül nincs jogállam. Egy jogállamban mindenkinek joga van a független és pártatlan bírósághoz, ahogyan az ártatlanság vélelme is mindenkit megillet. A bíró véd meg az igazságtalanságtól. Ha az ő függetlensége veszélyben van, akkor a mi jogaink is veszélyben vannak.
“A bírói függetlenség belül a bíróban van.” – mondja Erzsébet. Ez számára azt jelenti, hogy a bíró kizárólag a törvényeknek, a tényeknek és a bizonyítékoknak van alávetve. A törvények felett nem állhat senki, a jog mindenkire egyformán vonatkozik, ezt jelenti a jogszerűség és a jog uralma.
Ha szeretnéd érteni, mi történik a magyar jogállamisággal, a bíróságokkal és a független intézményekkel, akkor kövesd elemzéseiket és híreinket, vegyél részt beszélgetéseinken és más programjainkon. Állj ki velünk a független bírák és a bíróságok függetlensége védelmében!
Szülőként, tanárként vagy diákként kérd a jogállammal foglalkozó óránkat, hogy gyermeked, tanítványaid vagy társaid megismerhessék, hogyan működik egy jogállam, és mit lehet tehetnek azért, hogy jogállamban éljenek.
Mi az a jogállam?
A jogállam olyan állam, ahol a jog uralma érvényesül, a közhatalom a jognak alárendelt, vagyis a hatalmat nyilvános és írott jogszabályok alapján, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják.
A jogállam az önkény ellentéte, ahol a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett, egy olyan hely, ahol a törvény előtt mindenki egyenlő és a törvények mindenkire egyenlően vonatkoznak.
Jogállamban nincs korlátlan hatalom, mert annak gyakorlását folyamatosan ellenőrzik a független intézmények és az egész társadalom.