Mély megrendüléssel és aggodalommal követjük, ami Izraelben történik. Aggódunk a barátainkért, munkatársainkért és minden civilért az izraeli és a palesztin területeken. A Hamász október 7-i civilek és polgári célpontok ellen kezdett támadássorozatot, amire nincsen mentség, nem igazolható semmilyen módon. A civilek szándékos meggyilkolása, elrablása, a polgári célpontok elleni rakétatámadások háborús bűncselekmények, amelyekért az elkövetőket felelősségre kell vonni.
Az Amnesty International egy független emberi jogi szervezet, amely arra törekszik, hogy a fegyveres konfliktusban részt vevő valamennyi fél betartsa a nemzetközi humanitárius és emberi jogi előírásokat. Az Izrael és a palesztin fegyveres csoportok között zajló fegyveres konfliktusról szóló anyagainkban valamennyi fél tevékenységét ezen szempontok szerint vizsgáljuk.
Az izraeli hadsereg fehér foszfort tartalmazó fegyvereket használt Libanon déli határa mentén az október 10. és 16. között végrehajtott katonai műveletek során. A Dhayra városa ellen indított egyik támadás az Amnesty International szerint civil célpontokban okozott kárt és legalább kilenc embert megsebesített, ennek fényében válogatás nélküli támadásnak minősül, amit háborús bűncselekményként kell kivizsgálni.
Az izraeli-libanoni határon történő harcok október 7-e óta felerősödtek, és eddig legalább négy civil és 48 Hezbollah tag életét követelték. Az izraeli hadsereg információi szerint pedig a Hezbollah és más fegyveres csoportok Izraelre kilőtt rakétái hat izraeli katona és egy izraeli civil halálát okozták. Az Amnesty International már vizsgálja ezeket a támadásokat, hogy megállapítsa, a szervezetek megsértették-e a nemzetközi humanitárius jogot.
“Több, mint sokkoló, hogy az izraeli hadsereg a nemzetközi humanitárius jogot megsértve válogatás nélkül vet be fehér foszfor alapú fegyvereket. A fehér foszfor jogellenes használata a libanoni Dhayra városában civilek életét veszélyeztette: sokan kórházba kerültek, vagy arra kényszerültek, hogy elhagyják az otthonaikat, mert a házuk vagy az autójuk a foszfor miatt kigyulladt” – mondta Aya Majzoub, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai regionális igazgatóhelyettese.
A libanoni-izraeli határ mentiösszecsapásokkal kapcsolatos aggodalom egyre fokozódik. Az izraeli hadseregnek azonnal be kell fejeznie a fehér foszfor használatát, különösen a civilek által lakott területeken, összhangban azzal a 2013-ban tett ígéretével, hogy felhagy az ilyen fegyverek alkalmazásával annak érdekében, hogy ne veszélyeztesse a libanoni civilek életét.
A nemzetközi humanitárius jog korlátozza a fehér foszfor használatát. Bár léteznek jogszerű felhasználási módok, a lakott polgári területek vagy civil infrastruktúra fehér foszforral történő támadása, illetve az ilyen helyszínek környékének célba vétele nem tartozik ezek közé, mert a fehér foszfor által okozott tűz és füst tovább terjed. Ha a támadó fél nem tesz különbséget a civil és a katonai célpontok között, az válogatás nélküli támadásnak minősülhet, amit szigorúan tilt a nemzetközi humanitárius jog.
A fehér foszfor egy nagyon magas hőmérsékleten égő, vízzel nem oltható, gyúlékony anyag, ami bőrrel érintkezve iszonyatos fájdalmat és maradandó sérüléseket okoz. Általában füst létrehozására vagy katonai célpontok megjelölésére használják. A fehér foszfor által okozott égési sérülések – akkor is, ha csupán a testfelület 10%-át érintik – gyakran halálosak.
Az Amnesty International Crisis Evidence Lab által ellenőrzött fényképes és videós bizonyítékok arra utalnak, hogy Izrael fehér foszfor tartalmú tüzérségi lövedékeket használt a Libanon déli határánál fekvő Dhayra város egyik civilek lakta területének támadásakor. A videók ellenőrzése mellett az Amnesty kutatói interjúkat is készítettek a támadást átélőkkel, például Dhayra polgármesterével, egy helyi lakossal és egy önkéntessel, aki a sérült civilek kórházba szállítását segítette, valamint egy sürgősségin dolgozó orvossal is. A kutatócsoport arra vonatkozóan is bizonyítékokat szerzett, hogy az izraeli hadsereg október 10. és 16. között három másik alkalommal is fehér foszforos fegyvereket használt Dhayrában, illetve al-Mari és Aita al-Chaab határvárosokban is.
Fehér foszfor használata Dhayrában
A Crisis Evidence Lab ellenőrzött egy október 16-án Dhayrában rögzített videót, amelyeken fehér foszfor tartalmú lőszerek használatára utaló füstfelhők láthatóak. A kutatók által megkérdezett libanoni orvos, Haitham Nisr az Amnestynek elmondta, hogy a kollégáival október 16-án és 17-én összesen kilenc olyan embert láttak el Dhayra, Yarine és Marwahin városokból, akik légszomjjal és erős köhögéssel küzdöttek. A szakember szerint a tüneteket a fehér foszfor belélegzése okozta, de szerencsére a legtöbb beteget már aznap hazaengedték.
A libanoni Polgári Védelem (Lebanese Civil Defense) regionális igazgatója, Ali Safieddine, aki október 16-án a sérült civilek kórházba szállítását, október 17-én pedig Dhayra evakuálását segítette, az Amnestynek azt mondta, hogy a támadások idején több segélykérést is kaptak a város lakóitól, akik nagyon rossz szagú, fulladást okozó bombákról számoltak be. “A személyzetünk négy tagját, és számos más dhayrai lakost is kórházba kellett szállítani az elmúlt napokban, mert fulladni kezdtek. A várost egész éjjel fehér füst borította, amitől még a kezünket se láttuk” – mondta Safieddine. A leírása alátámasztja a fehér foszfor alapú fegyverek használatának gyanúját.
Abdullah al-Ghrayyeb, Dhayra polgármestere szerint a várost helyi idő szerint október 16-án délután 4 óra körül kezdték lőni, többek között fehér foszfort tartalmazó lövedékekkel is. A támadás egész éjszaka folytatódott.
“A várost rettenetes szag és fehér füstfelhő borította, ami miatt öt-hat méternél messzebb nem lehet látni. Autók gyulladtak ki, földek égtek le; az emberek elmenekültek otthonról, de előfordult, hogy a házuk még akkor is égett, amikor visszatértek. A mai napig találunk olyan ököl méretű lövedékmaradványokat, amelyek a levegőn újra lángra kapnak” – mondta a polgármester az Amnestynek.
A Crisis Evidence Lab ellenőrizte azt a videót, amely egy helyi lakos hátsó udvarán készült, és jól látható rajta, hogy egy fehér foszforos lövedékdarab, miután egy kővel megérintik, újra kigyullad. A város polgármestere szerint a lakó október 25-én készítette a felvételt – kilenc nappal azután, hogy Dhayrát fehér foszforral bombázták. A fehér foszfor oxigénnel érintkezve akár hetekkel az eredeti használatát követően is bármikor meggyulladhat. Az anyag bevetésére utal két másik, az Amnesty kutatói által ellenőrzött, a városban készült felvétel is.
A nemzetközi humanitárius jog értelmében a konfliktusban részt vevő feleknek minden esetben különbséget kell tenniük a polgári és a katonai célpontok között. Az olyan támadások, amelyek civileket sebesítenek vagy ölnek meg, illetve rongálják a polgári infrastruktúrát, háborús bűncselekményeknek minősülnek. Ennek értelmében a Dhayra elleni, fehér foszfor alapú lőszereket is bevető támadás válogatás nélkülinek minősül, és háborús bűncselekményként kell kivizsgálni.
Fehér foszfor használata Aita al-Chaab és al-Mari városokban
A Dhayra elleni támadáson kívül a Crisis Evidence Lab olyan felvételeket is ellenőrzött, amelyeken két másik dél-libanoni város, Aita al-Chaab és al-Mari bombázása látható.
A kutatók két, október 10-én al-Mari környékén készített videót is megvizsgáltak, amin az látható, hogy a földre érkező lövedékek tüzeket okoznak, ami szinte biztosan fehér foszfor használatára utal. Aita al-Chaabot október 15-én érte támadás, a Crisis Evidence Lab munkatársai által megvizsgált egy felvétel és öt fotó alapján nagy valószínűség szerint fehér foszfor alapú és hagyományos fegyverekkel egyaránt.
Fehér foszforos rakéták az izraeli-libanoni határon
A Crisis Evidence Lab ellenőrizte azokat az AFP hírügynökség által október 18-án a libanoni határ közelében készített fényképeket, amelyeken 155 mm-es fehér foszforos lövedékek láthatóak az izraeli hadsereg M109-es tarackjai mellett. Ezek a lövedékek jellegzetes halványzöld színűek, piros és sárga sávokkal, illetve jól látható D528-as jelöléssel, ami az amerikai Védelmi Minisztérium fehér foszfor alapú lövedékekre vonatkozó azonosító kódja. Az ilyen fehér foszfor alapú lövedékek használatát a Crisis Evidence Lab már a Gázai övezetben is dokumentálta. Az amerikai azonosítók ellenére az Amnesty Internationalnek azt nem sikerült megállapítania, hogy a fegyvereket hol gyártották.
Nemzetközi jogi keretek
Mivel a fehér foszfor elsősorban gyújtó és nem mérgező hatású, nem minősül vegyi fegyvernek. Használatát az ENSZ hagyományos fegyverekről szóló egyezményének (Convention on Conventional Weapons, CCW) III. jegyzőkönyve szabályozza. Ehhez Libanon 2017-ben csatlakozott, Izrael azonban nem tagja az egyezménynek.
A III. jegyzőkönyv tiltja a levegőből ledobott gyújtófegyverek polgári célpontok elleni bevetését, a földről kilőtt gyújtólövedékek használatát pedig korlátozza olyan területeken, ahol civil célpontok is sérülhetnek. A jegyzőkönyv a gyújtófegyvereket úgy definiálja, mint amelyek elsődleges rendeltetése, hogy tárgyakat meggyújtsanak vagy embereknek égési sérüléseket okozzanak, kizárva az ilyen fegyverek egyéb jellegű – például füstfüggönyként való – használatát.
Háttér
Az izraeli hadsereg és a Hezbollah fegyveres szervezet közötti összecsapások a Hamász október 7-i támadása óta eszkalálódnak.
A Hamász és más fegyveres palesztin csoportok október 7-én indítottak támadásokat Izrael ellen, amelyek során legalább 1400 embert öltek meg és több mint 200 túszt ejtettek – az izraeli hatóságok szerint többnyire civileket. Az izraeli erők a támadások óta több ezer légi és szárazföldi csapást mértek a Gázai övezetre, amelyek a gázai palesztin egészségügyi minisztérium információ szerint több mint 8000 ember – többségében itt is civilek, köztük legalább 2704 gyerek – életét követelték. Izrael támadásaiban emellett 17 437 ember megsebesült, és több mint 2000-en vannak még mindig a romok alatt, miközben az egészségügyi ellátás az összeomlás szélén áll.
Októberben az Amnesty International dokumentálta, hogy az izraeli hadsereg fehér foszforból készült lövedékeket vet be civilek által sűrűn lakott gázai területeken, amelyek közül néhány válogatás nélküli – és a nemzetközi humanitárius jog szerint jogellenes – támadásnak minősülhet. Október 14-én az izraeli hatóságok tagadták, hogy fehér foszfor alapú fegyvereket vetnének be a gázai és libanoni katonai műveletek során.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organisation for Migration) szerint október 27-ig közel 20000 dél-libanoni lakos kényszerült lakóhelye elhagyására a Hezbollah és Izrael összecsapásai miatt. Az izraeli hatóságok azt is bejelentették, hogy Észak-Izraelben, a libanoni határ mentén 28 település mintegy 60 000 lakóját evakuálják.
