Landy Annamária emberi jogi oktatási koordinátor szülési szabadságra ment, helyére érkezett Beöthy Ádám, akinek komoly tervei vannak az oktatási programunkkal.
MI AZ A HÁROM LEGFONTOSABB DOLOG, AMIT ÉRDEMES TUDNI RÓLAD?
Solymáron nőttem
fel, egy alternatív iskolába jártam egészen érettségiig, ahonnan nagyon szép
emlékeim vannak érdekes órákról. Az egyetemen kommunikációt, médiatudományt, társadalmi
tanulmányokat, nemzetközi tanulmányokat és emberi jogokat tanultam. Nagyon
érdekel a világ sokszínűsége, talán ezért is dolgoztam korábban nemzetközi
projektekben, foglalkoztam menekültekkel és jelentkeztem az Amnestyhez erre a
pozícióra.
MIÉRT FONTOS MA MAGYARORSZÁGON AZ EMBERI JOGI OKTATÁS?
A mai Európában
az egyik legérdekesebb kérdés, hogy hogyan értelmezzük azokat az emberi
jogokat, amiket alapvetően európai gondolkodók, írók, filozófusok
gondolataiból, európai politikusok írtak le és emelték több országban törvényi,
sokszor pedig alkotmányos szintre. Most ezeket a fontos jogokat kérdőjelezi meg
egyre több európai és magyar polgár és kormány, köztük Magyarország kormánya
is. Számomra fontos, hogy emlékeztessük magunkat, egymást és politikusainkat és
a diákokat hogy ezeket a jogokat „mi” hoztuk létre többek között azért, hogy az
embereket ne üldözzék különböző okok miatt, hogy mindenkinek meglegyen a
szabadsága és a választás lehetősége, hogy mindenki megkapja a megfelelő
védelmet és talán a legfontosabb, ami egyben gyűjtő is kiindulópontja a
többinek, hogy senki se érezze azt, hogy nem tudja megtartani az emberi
méltóságát.
Ezek fontos és
aktuális kérdések. Nagyon fontosnak tartom, hogy a mai Magyarországon minél
több diák tudjon ilyen témákról egymással, tanáraikkal és szüleikkel
beszélgetni. Fontos, hogy tudatos fiatalok kerüljenek ki az iskolákból, akik
nem csak ismerik ezeket a jogokat, hanem élni is tudnak velük, vitázni tudjanak
róluk és meg is tudják őket védeni.
MIT TARTASZ A LEGFONTOSABB FELADATAIDNAK?
Egyik
legfontosabb feladatom a program folyamatos monitorozása és fejlesztése mellett
a program bővítése. Ezt a bővítést két irányban képzelem el. Egyrészt szeretném
a program fókuszát kicsit eltávolítani a Budapesti iskoláktól, jó lenne látni
minél több vidéki iskolát, ahol rendszeresen szó esik az emberi jogokról. A
területi bővítés mellett fontosnak érzem a program mélyítését is. Erős
feladatomnak érzem tehát, hogy a program egy kicsit jobban önjáró legyen; hogy
a rendszeres képzéseinkre a lelkes önkéntesek mellett sok olyan pedagógus
jöjjön el, akik be tudják vinni ezt a szemléletmódot a saját intézményeikbe,
iskoláikba, ahol kamatoztathatják és továbbadhatják a tanultakat a kollégáiknak
és a diákoknak.
MI LESZ A LEGNAGYOBB KIHÍVÁS A POZÍCIÓBAN?
Szeretnék
javítani az emberi jogi oktatás társadalmi megítélésén. Ma Magyarországon a
tolerancia, az elfogadás, a jogegyenlőség és az emberi méltóság nem tartoznak a
legfontosabb értékek közé. Szükséges, hogy ezek az univerzális emberi jogokkal
együtt sokkal szélesebb körben váljanak elfogadottá. Szeretném, ha a program
hatására sikerülne elérni ilyen irányú változásokat, azonban azt gondolom, hogy
ez nagyon nagy kihívása a munkakörnek.
MIT ÜZENSZ AZOKNAK, AKIKET ÉRDEKEL AZ EMBERI JOGI OKTATÁS, DE MÉG NEM RÉSZEI A PROGRAMNAK?
Akiknek fontos,
hogy Magyarországon a felnövekvő generáció jobban megismerje az emberi jogokat,
a saját jogait, nyitottabb legyen, elsajátítson egy kritikus gondolkodási
módot, az csatlakozzon önkéntes képzői csapatunkba, mert ez egy szuper,
összetartó és tenni akaró csapat.
A tanároknak,
iskoláknak, pedagógusoknak pedig azt üzenem, hogy bátran hívjanak meg minket
órát tartani, ismerkedjenek meg programunkkal közelebbről, kérdezzenek és
legyenek nyitottak felénk.
