Hosszú évek után először nyílt lehetőségük a civil szervezeteknek arra, hogy véleményezhessék egy készülő jogszabály tervezetét és személyesen is egyeztethessenek a döntést előkészítő minisztériummal. A Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet az uniós forrásokhoz való hozzáférés szempontjából kulcsfontosságú igazságügyi reform kapcsán érdemi párbeszédet folytatott a magyar kormány képviselőivel.
A civil szervezetek bíznak benne, hogy a kormány megfontolja a módosítási javaslataikat, hiszen a bírói függetlenség helyreállítására nem csak az uniós források, hanem az igazságos ítélkezés érdekében is szükség van.
A kormány január 18-án hozta nyilvánosságra, majd bocsátotta társadalmi egyeztetésre a bíróságokkal kapcsolatos törvénycsomag tervezetét. A módosítások elengedhetetlenek ahhoz, hogy az uniós intézmények által a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolt úgynevezett szupermérföldkövekben meghatározott követelmények teljesüljenek, és így Magyarország hozzájusson a befagyasztott uniós pénzekhez. Az EU összesen 27 szupermérföldkövet határozott meg, amelyeket a kormánynak maradéktalanul végre kell hajtania ahhoz, hogy bármilyen kifizetésre sor kerülhessen. Ebből négy érinti a bíróságokat.
Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös véleményt nyújtott be, amelyből kiderül, hogy a tervezetet számos ponton módosítani kell ahhoz, hogy minden követelmény teljesüljön, vagyis az jelenlegi formájában nem felel meg az elvárásoknak.
Az EU azt is előírta, hogy a kormánynak kötelező széles körben egyeztetnie a módosításokról, így a szakmai és civil szervezeteket is be kell vonnia a folyamatba. Ennek eleget téve az Igazságügyi Minisztérium (IM) február 8-án délután egyeztetett a három civil szervezettel. Az egyeztetésen a IM-et négy államtitkár, köztük a parlamenti és az uniós ügyekért felelős, és egy titkárságvezető képviselte.
A szakmai egyeztetésen a civil szervezetek szóban is ismertették a javaslattal kapcsolatban megfogalmazott észrevételeiket és kritikáikat. Elmondták, hogy bár vannak olyan elemei a mérföldköveknek, amelyeknek a törvénytervezet megfelel, bőven akadnak olyanok is, amelyek esetében a kormány csak a formális teljesítésre törekedett, más esetekben pedig egyáltalán nem tett eleget a vállalásoknak.
A felek egyetértettek abban, hogy a korábbinál jóval szélesebb hatás- és feladatkörrel felruházott Országos Bírói Tanács (OBT) elindításához szükség van egy átmeneti időszakra (hasonlóan az Integritás Hatósághoz), amikor egy már működő és kellő kapacitással bíró szervezet személyi és szervezeti támogatást nyújt a bírói tanács számára. A civilek azt is jelezték, hogy problémásnak tartják, hogy az OBT csak augusztus 1-jével választhatna elnököt, és javasolták, hogy erre a lehető legkorábban lehetőségük legyen.
Az IM elismerte, hogy a tervezet nem szünteti meg azt a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, mivel a közhatalmi szervek a tisztességes eljárás sérelmére hivatkozással a jövőben is előterjeszthetnek alkotmányjogi panaszt. A civilek jelezték, hogy a tervezet ebben a formában nem felel meg a vállalásoknak, és valódi megoldást csak a panaszlehetőség Alaptörvényben történő kizárása jelentene.
Hosszabb vita alakult ki arról, hogyan kell értelmezni az OBT döntési kompetenciájának megerősítésére vonatkozó vállalásokat. A civil szervezetek szerint az felel meg a szupermérföldkövekben foglaltaknak, ha a bírák teljes körű véleményt mondhatnak a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjára pályázó jelöltek alkalmasságáról, és nem pusztán a törvényi feltételek (például a kellő idejű szolgálati jogviszony megléte) ellenőrzése a feladatuk. Azt is kiemelték, hogy összhangban a mérföldkő előírásával, az objektív feltételek között kell rögzíteni a függetlenség, pártatlanság, az integritás és feddhetetlenség követelményét, és az OBT kötelező erejű véleményének ezekre a kritériumokra is ki kell terjednie. A kormány képviselői elmondták, hogy szerintük ez a megoldás egy merőben új rendszer bevezetését jelentené, amit nem vállaltak, illetve a parlament hatáskörének szűkítésével, elvonásával járna. Ebben a kérdésben sem közeledtek az álláspontok.
A civil szervezetek egy másik hangsúlyos kritikája, hogy a tervezet ahelyett, hogy az előírásoknak megfelelően teljesen megszüntette volna azt a lehetőséget, hogy az alkotmánybírák rendes bíróvá történő kinevezésük után kérésükre automatikusan a Kúriára kerülhessenek, ezt a jogot a jelenlegi AB-tagok esetében fenntartja, és csak a jövőre nézve kívánja megszüntetni. Az IM képviselői azzal érveltek, hogy a mostani alkotmánybírák esetében ez szerzett jogok elvonásával járna, hiszen ők abban a tudatban kérték a bírói kinevezésüket, hogy alkotmánybírói megbízatásuk végével a Kúriára kerülhetnek. A civil szervezetek elmondták, hogy ez az érvelés elfogadható a bírói kinevezésekkel kapcsolatban, de nem alkalmazható a Kúriára történő beosztással kapcsolatban, és ismét jelezték, hogy amennyiben nem zárják ki annak a lehetőségét a mostani alkotmánybírák esetében is, úgy a tervezet ezen pontja sem felel meg a vállalt kötelezettségnek.
A korábbi évekhez képest fontos fejlemény, hogy lehetőség volt a tervezet fontosabb csomópontjait és azokkal kapcsolatos álláspontokat átbeszélni. Szomorú ugyanakkor, hogy erre kizárólag uniós nyomásra került sor, ahogyan az is, hogy ez kivételes pillanatnak számít három, a bírói függetlenséggel foglalkozó magyar civil szervezet életében. A társadalmi és szakmai egyeztetésnek minden normálisan működő jogállamban magától értetődőnek kellene lennie.
A szupermérföldkövekben meghatározottak pontos teljesítése létfontosságú a bírói függetlenség megerősítéséhez, még akkor is, ha önmagukban nem tudják teljes mértékben helyrehozni az évek alatt a magyar igazságszolgáltatási rendszerben okozott károkat.
A civil szervezetek őszintén remélik, hogy a kormány megfogadja a módosítási javaslataikat, és egy olyan verziót nyújt be a parlamentnek, amely maradéktalanul eleget tesz a kormány által vállalt kötelezettségeknek, mert a tervezet a jelenlegi formájában nem felel meg azoknak.
