Az egyre gyakoribb fenyegetések, koholt vádak, lejárató kampányok, támadások és gyilkosságok miatt napjainkban Honduras és Guatemala a világ két legveszélyesebb országa a környezetvédő aktivisták számára. A dokumentum hat hónappal a híres őslakos vezető Berta Cáceres brutális meggyilkolása után ma jelent meg.
Az Global Witness adatai
szerint az összes 2015-ben dokumentált jogvédők elleni gyilkosság
65%-át (185-ből 122-öt) Latin-Amerikában követték el
környezetvédő aktivisták ellen. Hondurasban 8, Guatemalában
pedig 10 embert öltek meg – arányaiban a legtöbbet a régióban.
„Berta Cáceres meggyilkolása
volt a fordulópont a jogvédők számára a térségben. Az, hogy
nem volt átlátható és hatékony nyomozás az ügyében azt az
iszonyú üzenetet küldi, hogy ha valaki kiáll a befolyásos
gazdasági érdekekkel szemben, akkor azt le szabad lőni.” –
mondta Erika Guevara-Rosas.
Honduras: halálos támadások
A Consejo Cívico de
Organizaciones Populares e Indígenas de Honduras (COPINH) szervezet
vezetője éveken keresztül azért dolgozott, hogy megvédje a
Gualcarque folyót a területre tervezett gát valószínűsíthető
negatív hatásaitól.
A gát elleni kampány 2013-as indulása után
Berta Cácerest többször halálosan
megfenyegették, egyik esetben sem indult vizsgálat. A hondurasi
hatóságok még akkor sem biztosítottak számára hatékony
védelmet, amikor az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága erre kérte
a kormányt.
A COPINH és testvérszervezete
a MILPAH (Movimiento Indígena Lenca de La Paz Honduras) – amely a
lenca őslakosok jogait védi – elleni támadások, fenyegetések és
zaklatások Berta Cáceres halála óta megszaporodtak. A közösség
tagjai elmesélték, hogy ismeretlenek zaklatják őket az otthonaik
közelében és a helyi rádióállomásnál.
Március 15-én Nelson Garcíát, a
COPINH egy másik vezetőjét az utcán lőtték agyon. García
hazafele motorozott egy a helyi közösséggel folytatott
megbeszélésről. Aznapra egy tüntetést terveztek. Ugyan indult
nyomozás az ügyben, de egyelőre semmit sem sikerült kideríteni.
Július 6-án Lesbia Urquía környezetvédő
aktivista holttestére bukkantak az el salvadori határon fekvő
Marcala város egyik szemetesében. Pár nappal később ugyan
elfogtak két, a gyilkossággal összefüggésbe hozott férfit, de
vádat még nem emeltek ellenük.
Egy héttel később egy másik
MILPAH vezetőt, Martín Gómez Vásquezt kövekkel dobálták meg
miután elindult a nyugat-hondurasi Azacualpából. Elmondása
szerint támadói annak a családnak a tagjai voltak, akik állításuk
szerint a lenca közösség ősi földjének tulajdonosai. A
hatóságok nem indítottak nyomozást a támadás kivizsgálására.
A Berta Cáceres gyilkossággal
foglalkozó ügyvédeket és aktivistákat is megfenyegették és
megtámadták.
Július 13-án a Berta Cárceres
családját képviselő jogvédő és ügyvéd Víctor Fernández
irodájába betörtek. A tolvajok csak a gyilkossággal összefüggő
anyagokat vitték magukkal. A rendőrök állítólag nyomozak,
eredményt egyelőre ebben az ügyben sem sikerült felmutatniuk.
Május 2-án a hondurasi újságírót Félix
Monát lőtték le egy taxiban Tegucigalpában
(Honduras fővárosa), miután megjelent egy cikke Berta ügyéről.
A nyomozók ezt sem vizsgálták ki megfelelően.
Guatemala: lejárató kampányok
A bányászat és más, a természeti
erőforrásokat súlyosan kizsákmányoló beruházások ellen küdző
aktivisták a legveszélyeztettebbek.
Ebben az évben a Resistencia
Pacífica La Puya – a főváros melletti bányászati beruházás
ellen tiltakozó szervezet – egy korábbi vezetőjét a fiatal
fiaival együtt megfenyegették. A nő feljelentést tett.
Meggyőződése, hogy támadói
rá akartak ijeszteni, hogy hagyjon fel a bánya elleni
tiltakozással. A kitermelésnek szörnyű következményei lehetnek
a helyi közösségre és élővilágra nézve.
Nagyjából ebben az időszakban
az egyik legnagyobb országos napilap, a Prensa Libre egy teljes
oldalas hirdetést közölt az ország bányavállalatának vezetőjével, aki a jogvédőket terroristának nevezte, ezzel is
tovább növelve a megbélyegzettségüket.
Nincsenek biztonságban
Egyik országban sincsenek meg a
megfelelő eszközök, hogy a jogvédők biztonságban érezhessék
magukat.
Hondurasban – miközben elvileg van
törvény arra, hogy megvédjék a jogvédőket – a gyakorlatban a
politikai akarat és a pénz hiánya miatt erre nem kerül sor. A
jogvédők arra panaszkodtak, hogy senki sem kérdezte meg őket,
mire lenne szükségük, és az is előfordul, hogy pont azoknak
kellene őket megvédeniük, akik a gyanú szerint megfenyegették
vagy megtámadták őket.
“Még hány Bertához hasonló
jogvédőnek kell meghalnia, amíg a hatóságok megvédik a
bolygónkat védő embereket? Az igazságszolgáltatás hiánya miatt
egyre nagyobb a félelem, az elkövetőket nem vonják felelősségre,
emiatt pedig egyre több bűncselekményt követnek el ellenük.” –
mondta Erika Guevara-Rosas.