Hatályon kívül helyezték négy emberi jogi aktivista, köztük Taner Kılıç, az Amnesty Törökország tiszteletbeli elnöke és Idil Eser volt igazgató ellen hozott ítéletet.
Az Amnesty Törökország tiszteletbeli elnökének és a három másik jogvédőnek a felmentése hatalmas megkönnyebbülés, ugyanakkor rávilágít a büntetőeljárások politikai motiváltságára – közölte ma az Amnesty International.
A Taner Kılıç, İdil Eser, Özlem Dalkıran és Günal Kurşun – a Büyükada-ügyben 2020 júliusában elítélt 11 emberi jogi aktivista közül négy – ügyében hozott döntés pontosan hat évvel Taner első letartóztatása után született meg.
“A mai ítélet egy látványos igazságszolgáltatási paródiának vet véget. Bár óriási megkönnyebbüléssel tölt el minket, hogy az ítéletet végre hatályon kívül helyezték, a tény, hogy egyáltalán meghozták, továbbra is elfogadhatatlan.” – mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
“Hat éven át néztük, ahogy őrölnek az igazságtalanság malmai, miközben a négy bátor emberi jogi aktivista ellen felhozott alaptalan állításokat az egymást követő bíróságok tényként kezelték. A mai ítélet azonban rávilágított az ilyen politikai indíttatású büntetőeljárások valódi céljára: hogy a bíróságokat fegyverként használják a kritikus hangok elhallgattatására.”
Taner Kılıç menekültjogi ügyvédet, az Amnesty Törökország tiszteletbeli elnökét 2017 júniusában tartóztatták le, és több mint 14 hónapig tartották fogva. A bizonyítékok teljes hiánya ellenére 2020 júliusában “terrorista szervezeti tagság” vádjával hat év és három hónap börtönbüntetésre ítélték. İdilt, Özlemet és Günalt – Taner három társát – “terrorista szervezet segítése” miatt 25 hónapra ítélték. Ők 2017-ben több mint három hónapot töltöttek rács mögött.
A négy emberi jogi aktivista összesen 12 bírósági tárgyaláson vett részt: az ellenük felhozott vádak azonban többször – például török rendőrségi jegyzőkönyvek alapján is – alaptalannak bizonyultak.
A felmentésük összhangban van az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 2022-es döntésével, ami elutasította a török állam állításait, miszerint Taner Kılıç emberi jogai nem sérültek 2017-18-as fogva tartása alatt.
Az Európai Bíróság megerősítette, hogy a török hatóságok nem rendelkeztek semmilyen alapos gyanúval arra vonatkozóan, hogy Taner Kılıç bűncselekményt követett volna el, valamint azt is megállapította, hogy a terrorizmussal kapcsolatos vádpontok alapján történő bebörtönzése “közvetlenül kapcsolódik az emberi jogok védelmezőjeként végzett tevékenységéhez”.
“Taner, Idil, Özlem és Günal megpróbáltatásai talán véget értek, de Törökország-szerte sok emberi jogi aktivista sínylődik még börtönben, fél az alaptalan letratóztatástól, vagy a jogszerűtlen vádemeléstől.” – mondta Agnes Callamard.
Háttér
Taner Kılıç és Özlem Dalkıran mindketten az Amnesty International Törökország alapító tagjai. Az elmúlt 20 évben a szervezet és a szélesebb törökországi emberi jogi közösség tagjaként kiemelkedő szerepet játszottak az emberi jogok védelmében.
2017 júliusi letartóztatásakor Idil Eser az Amnesty török szekciójának igazgatójaként dolgozott. Günal Kurşun ügyvéd, nemzetközi büntetőjogi szakértő pedig az Amnesty International egy régi tagja, és egyben az ország egyik prominens emberi jogi aktivistája.
Taner Kılıç, az Amnesty Törökország tiszteletbeli elnöke a vád szerint letöltötte és használta a ByLock üzenetküldő alkalmazást, amelyet az ügyészség szerint a 2016-os puccskísérlet szervezésével vádolt Gülen mozgalom használt.
Az Amnesty megbízásából Kılıç telefonjának két törvényszéki elemzése azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy a ByLock valaha is telepítve lett volna. 2018 júniusában az ügyészség állításai alapjaiban kérdőjeleződtek meg, miután egy rendőrség jelentés is arról számolt be, hogy nem volt nyoma a ByLocknak Kılıç telefonján. Az EJEB egy másik ügyben nemrégiben hozott ítélete alapján azonban egy alkalmazás puszta letöltése vagy használata önmagában sem elég indok arra, hogy bárkit bűncselekménnyel vádoljanak.
İdil Eser, Özlem Dalkıran és Günal Kurşun azok között az Isztambul 10 néven emlegetett 10 személy között voltak, akiket a rendőrség őrizetbe vett, amikor 2017. július 5-én részt vettek egy jólétről és digitális biztonságról szóló workshopon.
2017. október 4-én egy isztambuli ügyész vádat emelt az Isztambul 10 és Taner Kılıç ellen, aki állítólag tudott a workshop előkészületeiről és kapcsolatban állt két másik vádlottal.
Az üggyel kapcsolatos első tárgyaláson a bíró elfogadta az ügyész azon kérelmét, hogy Kılıç ügyét egyesítsék a többi tíz vádlottéval, annak ellenére, hogy az ellene felhozott vádaknak semmi közük nem volt a workshophoz, és a két ügy semmilyen módon nem kapcsolódik egymáshoz.
A négy emberi jogi aktivista felmentése ellen az ügyész fellebbezést nyújt be.
