Az Amnesty International 2007. éves jelentése megállapította, hogy a roma közösségek tagjai Magyarországon is hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve az emberi jogok – így az oktatáshoz való jog – terén. A jelentés szerint a roma gyermekek speciális osztályokban és intézményekben történő önkényes elkülönítése – szegregált oktatása – továbbra is súlyos probléma.
További információ: Fodor Márk igazgató, tel: 06 70 3296418
A fő problémák:
– a három országban a gyerekek nem férnek hozzá az alapfokú oktatáshoz: nem járnak iskolába, vagy csak hézagosan, és nem fejezik be az általános iskolát.
– (az iskolába járás akadályai közé tartozik a nagyfokú szegénység, az iskolába jutás nehézségei, az élelem és meleg ruha hiánya, a gyerekekre háruló kenyérkereset feladata, és az otthoni körülmények.)
– az iskolákban elkülönítetten, “csak roma” osztályokban tanítják a roma gyerekeket, ahol alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek, csökkentett tananyaggal.
– az iskolák többségében a nyelvi akadály is jelen van: a roma gyerekek gyakran nem vagy rosszul beszélik azt a nyelvet, amelyen az oktatás folyik.
– (nincs felkészítő óvoda, roma tananyag, roma oktatói vagy tanársegédi gárda)
– a tanárok és a gyerekek rasszista, kiközösítő és leértékelő hozzáállása tovább nehezíti a roma gyerekek tanulását.
“Amikor valami rossz történik az iskolában, akkor az mindig a romák hibája”;
“A tanár leszól, ha az anyanyelvemen beszélek”; “Hallani sem bírják, ha a saját nyelvünkön énekelünk”.
“A tanár mindig belém kötött. Egy másik pedig úgy bánt velem, mintha még sosem láttam volna számítógépet korábban.”
“Túl sokan vagyunk otthon ahhoz, hogy leckét csináljak.”
“Nem mehetek az iskolai kirándulásokra, mert a családom nem tudja megfizetni.
“A gyerekeink elmennek az iskolába és sokszor egy kukkot sem értenek azon a nyelven, amin a tanár beszél.”
Egy tanár: “Medimurje-ban túl sok a roma. Túlságosan szaporodnak.”
Egy iskolai jelentésből: “A roma szülők gyakran alkoholisták, gyerekeik lopnak, káromkodnak és verekednek. Ha a tanár hátat fordít, valami rögtön eltûnik – néha csak apró dolgok, de a lopás a lényeg.”
Egy tanár: “A roma gyerekeket nem érdekli a fizika vagy a matematika. Esetleg megtanulnak spanyolul a tv-ben látott sorozatokból.”
Mindhárom országnak nemzetközi kötelezettsége, hogy biztosítsa az ingyenes és kötelező oktatást valamennyi gyermek számára, valamint azt, hogy a gyermekek az oktatáshoz diszkrimináció-mentesen hozzájuthassanak. Az oktatásnak igazodnia kell a gyerekek szükségleteihez, és megfelelő színvonalúnak kell lennie. A nemzetközi emberi jogok egyik alapvetése, hogy “az elkülönített oktatás jellegéből adódóan eleve egyenlőtlen“.
A hatóságok feladatai:
– biztosítani az iskolába járás anyagi feltételeit
– csökkenteni a roma gyerekek kihullását az oktatási rendszerből
– elkerülni a roma kisebbség szegregált oktatását
– növelni a roma gyerekek oktatásának színvonalát
– lehetőséget teremteni a kéttannyelvû vagy anyanyelven történő oktatásra
– magasabb számú roma tanerőt alkalmazni
A roma közösségek tagjai továbbra is hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve az emberi jogok többsége tekintetében, beleértve az oktatáshoz való jogot is.
A roma közösség tagjainak életét továbbra is megkeseríti az oktatás, lakhatás és munkavállalás terén fennálló diszkrimináció.
Márciusban az Emberi Jogok Biztosainak Európai Tanácsa olyan lépések megtételét és jogi szabályozás kialakítását követelte, amely elősegítené a romák megfelelő lakáshoz jutását, határozottan lépne fel a romákat hátrányosan megkülönböztető és romaellenes megnyilvánulásokkal szemben, továbbá segítené a roma gyermekek normál osztályokban történő oktatását a speciális osztályokban történő elhelyezés és a magánúton való tanulás helyett.
Márciusban a Gyermekek Jogainak ENSZ Bizottsága közzétette Magyarországnak az ENSZ Gyermekügyi Egyezménye végrehajtásáról szóló beszámolójára tett észrevételeit. A Bizottság aggodalmát fejezte ki a különösen a roma népességet sújtó diszkrimináció és fajgyûlölő megnyilvánulások gyakorivá válása miatt. A Bizottság a roma gyermekek megbélyegzettségére hívta fel a figyelmet, amely az etnikai hovatartozásuk miatti társadalmi kirekesztettségben nyilvánul meg. Az ilyen jellegû hátrányos megkülönböztetés a lakhatás, álláskeresés, az egészséges élet, az örökbefogadás és az oktatási intézményekhez való hozzáférés terén volt a legszembetûnőbb. A Bizottság felhívta a figyelmet a roma gyermekek speciális osztályokban és intézményekben történő önhatalmú elkülönítésére is. A jelentés szerint az óvodákhoz való hozzáférés is korlátozott a nagyrészt romák lakta és nagyon szegény területeken, régiókban.
Júniusban a Debreceni Fellebbviteli Bíróság megállapította, hogy Miskolc városa azzal, hogy úgy integrált hét iskolát, hogy egyidejûleg elmulasztotta újra meghatározni az iskolák beiratkozási körzeteit, állandósította a roma gyermekek szegregációját, és súlyosan megsértette a gyermekek egyenlő bánásmódhoz való jogát. A bírósági döntés az Esélyt a Hátrányos Helyzetû Gyerekeknek Alapítvány nevû civil szervezet fellebbezése folytán született, melynek előzménye az volt, hogy a megyei bíróság 2005. novemberében elutasította a civil szervezet keresetét, amelyben foglaltak szerint a miskolci helyi önkormányzat tevékenysége és politikája a roma iskolás gyermekek teljes elkülönítését és elszigetelődését okozta.
Bosznia-Hercegovina
A romák helyzete
Roma civil szervezetek szerint kb. 75-100 ezer roma lakosa van az országnak. A legnagyobb roma közösségek Tuzla kantonban élnek, míg a Sarajevo és Zenica kantonban is nagy számban élnek roma közösségek. A roma közösségek által anyanyelvként beszélt nyelv a roma nyelvek valamelyike.
A roma lakosság 26%-a kifejezett szegénységben él (míg az ország egészében a kifejezetten szegények aránya 3%). A felnőtt roma lakosság mintegy 70%-a munkanélküli – különösen a nők között alacsony a munkavállalók aránya (egy felmérés szerint 197 roma nőből mindössze 10-nek van állandó munkája.)
Bosznia-Hercegovina az egyetlen olyan ország Európában, ahol a romák a törvény erejénél fogva nem tölthetnek be magas politikai hivatalt, így például az elnöki tisztséget sem.
A roma gyerekek részvétele az oktatásban
A roma lakosság körében kiugróan magas az írástudatlanság aránya, és legtöbb roma gyerek részben vagy teljes egészében kiszorul az oktatási rendszerből.
A roma gyerekek alig vesznek részt óvodai iskolaelőkészítő programokban (Zenica kantonban egyáltalán nem, Sarajevo kantonban elhanyagolható számban). 2005-ben a hatóságok is elismerték, hogy a roma gyerekek csak elvétve és alkalomszerûen járnak iskolába, valamint hogy a felső osztályokba szinte alig jut el roma tanuló. Egy 2004-es állami jelentés szerint a roma gyerekek kb. 80%-a nem jár iskolába. A Bosznia- Hercegovinai Helsinki Bizottság szerint a roma gyerekeknek mindössze 15%- a végzi el az általános iskolát. 2002-es UNICEF adatok szerint Tuzla kantonban a roma gyerekek 80%-a nem jár iskolába. Médiajelentések beszámolnak olyan roma településekről is, ahol egyetlen egy gyermek sem jár iskolába. Zenica kantonban (ahol kb. 450 általános iskolás roma gyerek él) mindössze egyetlen egy roma tanuló jár középiskolába.
Magas a kihullás aránya: a roma gyerekek rendszerint az első pár év után nem folytatják az általános iskolát. Az ország szerb lakta részében háromszor annyi roma gyerek hull ki az oktatásból, mint amekkora az általános iskolát elvégzők száma. A roma lánygyermekek rendszerint a 3.-4. osztály után abbahagyják az iskolát (általában ők gondozzák kisebb testvéreiket). A hideg téli hónapokban még kevesebb roma gyerek jut el az iskolába.
Az iskolában a roma gyerekeket atrocitások érik társaik részéről, és az előítéleteket gyakran tanáraik is osztják. Ez szintén nem segíti a részvételt.
A roma nyelveket nem tanítják és nem is használják az iskolában – sok roma gyerek pedig egyáltalán nem vagy nem jól beszéli az anyaország nyelvét.
Mit tesz az állam?
A közoktatási törvény rendelkezik az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatásról. 2004 februárjában az oktatási hatóságok (minisztériumi és kantonszinten)
“Akcióterv”-et fogadtak el a roma közösség oktatási szükségleteinek biztosítására. Ennek része a roma gyerekek számára ingyenes tankönyvek, étkezés és iskolába jutás biztosítása; felzárkóztató osztályok az iskolarendszerbe újonnan bekerülők számára, roma gyerekek bevonása iskolaelőkészítő programokba, a roma nyelv mint választható tantárgy biztosítása, valamint roma tanársegédek bevonása. Sajnos azonban a tervhez sem anyagi forrásokat, sem határidőket nem rendeltek a hatóságok, így az a gyakorlatban alig mûködik.
2005 novemberében elkészült a Roma Stratégia, amiről azonban a CERD (Committee for the Elimination of Racial Discrimination) ugyanezen hiányosságokat állapította meg.
Mit kellene tenni?
. Az iskolába járás akadályainak elhárítása (“mélyszegénység”, éhség, hideg – létfenntartási problémák): az alacsony jövedelmû roma gyerekek számára ingyenes tankönyv, étkezés és utazás biztosítása
. A roma nyelv és kultúra a tanrend részét kellene hogy képezze; célzott iskolaelőkészítő programok (ahol a többségi nyelveket is tanítják), roma tanársegédek és közvetítők alkalmazása lenne szükséges; az oktatási anyagok roma nyelven is hozzáférhetőek legyenek.
. Be kell vonni a roma gyerekeket a tanrenden felüli kiegészítő programokba és egyéb iskolai tevékenységekbe.
. A negatív sztereotípiák és előítéletek megszüntetését célzó képzés szükséges a tanárok részére, hogy az iskola ne nyújtson terepet a roma gyerekek faji alapú zaklatásának és kiközösítésének.
. Megfelelő anyagi forrásokat kell hozzárendelni a roma akciótervben kitûzött célokhoz.
Horvátország
A romák helyzete
A roma lakosság száma mintegy 30-50 ezer főre tehető. A legnagyobb romalakta területek Medimurje és Varazdin megye, valamint a főváros, Zagráb. A horvátországi roma közösségek 80%-a valamelyik roma nyelvet beszéli.
Igen nagy a szegénység a romák körében: a roma lakosság 12-13%-a kevesebb mint napi 4,3 USD-nek megfelelő összegből él. A roma háztartások 80%-a nem rendelkezik stabil bevételi forrással és szinte valamennyi nő munkanélküli. 2006 májusában az AI látogatásakor a medimurje-i Gornji Kursanec településen a 170 lakosból mindössze 5 fő rendelkezett munkával.
A roma gyerekek részvétele az oktatásban
Magas az írástudatlanság aránya. A roma gyerekek többségét nem vonják be óvodai iskolaelőkészítő programokba. 2004-ben Horvátországban mindössze 30 három és öt év közötti roma gyermek vett részt ilyenben, valamint további 350 roma gyerek járt öt és hatéves gyereknek szánt előkészítőre (közülük 200-an már iskoláskorúak voltak, kilenc éves korig bezárólag.) 2004-es becslés szerint összesen kb. 1700 roma gyerek járt iskolába. A horvát hatóságok szerint a roma gyerekek egyharmada soha semmilyen iskolába nem jár. Magasabb osztályokban rohamosan csökken a roma gyerekek száma. A 15 éves roma gyerekeknek csak 70%-a jár iskolába.
Magas a lemorzsolódás, és sok az osztályt ismétlő roma gyermek. (A macinec-i általános iskolában pl. 73 roma gyerek iratkozott be az első osztályba, és mindössze öt roma gyerek járt a nyolcadikba. A kursanec-i iskolába 57 elsős és egy nyolcadikos roma gyerek jár.) A horvát hatóságok felmérése szerint a beiratkozott roma tanulók mindössze 27%-a fejezi be az általános iskolát. Egyes iskolákban a roma tanulók 90-100%-a nem fejezi be tanulmányait.
Az elmúlt években azok a roma gyerekek, akik iskolába jártak, elkülönített, “csak roma” osztályokba tették, ahol a normál tananyag egyszerûsített változatát oktatták számukra. A 2000/2001-es tanévben medimurje megyében a roma diákok csaknem 60%-a összesen 24 elkülönített osztályban tanult. Macinec illetve Kursanec megyékben ez a szám 80% fölött volt. Ennek indokaként a hatóságok és az iskolák azt hozták fel, hogy a roma gyerekek nem beszélnek elég jól horvátul, sőt, azt is, hogy a roma gyerekeket “higiéniai” okokból különítik el, valamint mert nem képesek kortársaikkal megfelelően szocializálódni. Egy 2001-es Save the Children UK jelentés leírja, hogy egy medimurje megyei iskolában külön bejárat van a roma gyerekek számára, míg egy másik iskolában azokata roma gyerekeket, akik nem tudtak ebédre befizetni, a többi gyerek étkezése után beterelték az ebédlőbe, hogy a többi gyerek által otthagyott maradékot megehessék.
Mit tesz az állam?
2003-ban a horvát kormány elfogadta a Nemzeti Programot a Romákért. A program elkülönített “csak roma” osztályok vagy csoportok kialakítását tervezi az első osztályban azoknak a roma gyerekeknek, akik nem jártak iskolaelőkészítőbe vagy nem beszélnek elég jól horvátul. A minisztérium itt egy speciális tanterv készítését tervezi. Az Európa Tanács kritikájában megfogalmazta, hogy a tanulókat nem helyes elkülönített, kisegítő osztályokba tenni csupán származásuk alapján, sokkal inkább egyénenként és képesség alapján kell vizsgálni, kinek milyen speciális oktatási igénye van, és az ha az feltétlenül szükséges, az elkülönítést csak korlátozott ideig szabad fenntartani.
A program azonban nem említi annak lehetőségét, hogy a roma nyelveken is oktassanak az általános iskolákban. Ugyan Horvátország romák által sûrûn lakta egyes térségeiben alkalmaznak roma tanársegédeket, gyenge kiképzésük miatt a szerepük többnyire csak tolmácsolásra korlátozódik és a gyerekeknek egy gyengébb minőségû oktatást nyújtanak. A horvát hatóságok közlése szerint a 2004/05-ös tanévben összesen 15 roma tanársegéd alkalmazását finanszírozták.
Mit kellene tennie?
. forrásokat hozzárendelni az iskolaelőkészítő programhoz és a rászoruló gyerekek ingyenes tankönyveihez, étkeztetéséhez és iskolába juttatásához
. megfelelően képzett roma tanársegédeket alkalmazni főállásban
. a gyerekek anyanyelvén is oktatni – ez legyen a tanmenet része
. álljon rendelkezésre tananyag a roma gyerekek nyelvén
. a roma kultúra, történelem és hagyomány kerüljön be a tantervbe a romalakta körzetekben a roma gyerekekkel szembeni negatív sztereotípiákat és alacsony elvárásokat megszüntetni a tanárok körében
. biztosítani a roma gyerekek tanrenden kívüli különórákon és egyéb iskolai programokban való részvételét
. folyamatosan figyelni az osztályok összetételét – a roma származás nem lehet alapja elkülönített osztályokba sorolásnak
. tenni az osztálytársak rasszista alapú zaklatásai ellen
Szlovénia
A romák helyzete
Szlovéniában kb. 7-12 ezer roma él, legtöbben Dolenjska és Bela krajina területén, valamint Prekmurje körzetében és Ljubljanában. Összesen 90 roma település van az országban, ezek általában a városok peremén vannak, teljes elszigeteltségben a világtól. A viskókból sokszor az alapvető higiéniás körülmények is hiányoznak. Hivatalos adatok szerint a romák 98%-a munkanélküli Szlovéniában, ezen családok segélyekből élnek. Külön probléma a “nem tősgyökeres” romának nyilvánított csoportok, akik a volt Jugoszlávia területéről vándoroltak Szlovéniába. Az ország függetlenedésével 1992-ben ezen embereket törölték a nyilvántartásból, így hivatalosan nem is lézetnek, alapvető jogaikkal sem tudnak élni, így például munkát vállalni. A többi – magyar, olasz – kisebbségtől eltérően még a tősgyökeresnek elismert romáknak sincsenek azonos kisebbségi jogaik. (pl. nem képviseltethetik magukat a parlamentben, nincsenek “nyelvi” jogaik).
A roma gyerekek részvétele az oktatásban
A 2004/05-ös tanévben összesen 1547 roma gyerek iratkozott be általános iskolába, többségük nem járt iskolaelőkészítőbe. Egy tanévvel korábbi adatok szerint 91 roma gyerek “csak roma” óvodába járt. Az iskoláskorú roma gyerekek többsége nem járja ki a kötelező 9 osztályt. A Dolenjska régióban a roma gyerekeknek csak 39 százaléka jár rendszeresen iskolába. Különösen a nyilvántartásból törölt roma gyerekek helyzete nehéz, hiszen nincsenek irataik és ők nem léteznek a hatóságok számára. Ugyanezen régió egyik iskolájában az elmúlt 25 évben mindössze egyetlen roma gyermek végezte el az általános iskolát. Novo Mesto régió Skocjan és Sentjernej településein élő romák többsége teljesen írástudatlan. A roma gyerekek felülreprezentáltak a fogyatékkal élő gyerekek számára kialakított iskolákban és osztályokban. A 2004/05-ös tanévben a roma gyerekek 8%-a kisegítő iskolába járt, míg nem roma kortársaik között ez az arány 1% volt. A Nyílt Társadalom Intézet (OSI) szerint a roma gyerekeket tízszer akkora eséllyel nyilvánítják értelmi
fogyatékosnak, mint nem roma kortársaikat. Egy Leskovic-i általános iskolában például már az óvodától kezdve elkülönítik a gyerekeket, az alsós roma gyerekek egy elkülönített faépületben tanulnak egy alacsonyabb szintû tanrend mellett. A gyerekek kb. 30%-a nem tud jól szlovénül, amikor iskolába kerül, így tanulásuknak komoly nyelvi akadályai vannak.
Mit tesz az állam?
A Brsljin-i általános iskolában kísérleti jelleggel kidolgoztak egy “felzárkóztató” prgramot, amely egy könnyített tanmenetet biztosít a roma gyerekeknek. A program célja az integráció, de valójában ezt az elkülönítés módszerével és alacsonyabb követelményrendszerrel kívánják megvalósítani azt. Ez azonban csökkenti a roma gyerekek továbbtanulási esélyeit. Bár a hivatalos Roma Okktatási Stretégia elutasítja a szegregált oktatást, a kormány által bevezetett ún. “Brsljin modell” egyes tantárgyaknál külön csoportokba rendeli a roma gyerekeket. Ezzel – a jó szándék ellenére – a korábbi szegregációs oktatási modellt folytatják. A modellt az Európai Tanács is kifogásolta. A Brsljin-i iskolában az iskola történetében eddig mindössze 3 roma diák végezte el az általános iskolát. Az alacsony követelményekhez egy kirekesztő attitûd is társul. Civil kezdeményezéssel elkezdődött egy standardizált roma nyelvû tankönyv és szótár kidolgozása.
Mit kellene tennie?
. ne tegyenek különbséget a “tősgyökeres” és “nem tősgyökeres” roma gyerekek között
. a szegregáció helyett a multikulturális integráció programját kellene követni
. egy gyereket sem lenne szabad kisegítő iskolába vagy osztályba tenni pusztán a származása miatt
. garantálja az állam, hogy nem diagnosztizálnak félre értelmi fogyatékosként egy gyereket sem származása miatt
. a külön csoportokba sorolás semmiképp ne történjen diszkriminatívelvek mentén
. biztosítsák, hogy a “Brsljin modell” nem okoz gyakorlati szegregációt és nem jönnek létre “csak roma” iskolák vagy osztályok
. megfelelően kezeljék és szankcionálják a rasszista megnyilvánulásokat a tanárok részéről
. tegyenek a gyerekek közötti rasszizmus megszüntetéséért
. tegyék lehetővé, hogy a roma gyerekek is részt vehessenek a tanterven felüli különórákon, hogy csak anyagi okok miatt ne maradjanak ki ezekből
. támogassák a standardizált roma nyelven írott tankönyvek elkészülését és terjesztését
. legyen a roma nyelv is választható tantárgy a romalakta körzetekben
