15 éve jelképezi a guantánamói fogolytábor az Egyesült Államok emberi jogokkal kapcsolatos kettős mércéjét: míg a világ többi országa előtt az elmúlt években az emberi jogok bajnokaként próbálta meg magát az amerikai vezetés, addig a saját maga által elkövetett jogsértésekről nem szívesen vesz tudomást. Donald Trump megválasztásával pedig még távolabb kerülünk attól, hogy a tábort a korábbi ígéreteknek megfelelően bezárják.
2017. január 1-jén az Egyesült Államok elfoglalta három évre
szóló helyét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, miután az országot
tavaly beválasztották a világ egyik legfontosabb emberi jogi
testületébe. A megválasztása előtt a kormány azt ígérte,
bajnoka lesz az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában lefektetett
emberi jogoknak, szigorúan betartja a rá vonatkozó nemzetközi
kötelezettségeket, és érdemi párbeszédet tart fenn majd az ENSZ
különféle vizsgálatokért felelős testületeivel.
Tíz nappal később – vagyis ma – „ünnepli” 15.
születésnapját a kubai Guantánamói-öbölben lévő fogolytábor,
ahol a fogva tartások teljes mértékben ellentétesek az Egyetemes
Nyilatkozatban foglaltakkal, az ország emberi jogi
kötelezettségeivel és az ENSZ vizsgálóbizottságainak
ajánlásaival. Azonban, amikor az emberi jogok egyesült államokbeli
helyzetéről van szó, az ország gyakran választ más megoldást:
Guantánamó esetében azt választotta, hogy nem vesz tudomást a
problémáról.
Az eltelt 15 év alatt az Egyesült Államok az emberi jogok
globális bajnokaként igyekezett magát beállítani. Tette ezt
annak ellenére, hogy kínzáshoz és erőszakos eltüntetéshez
folyamodott Guantánamón és máshol is. Folytatódott ez azzal,
hogy nem volt hajlandó az ezeket a bűncselekményeket elkövetőket
bíróság elé állítani, megakadályozta azok jóvátételét, és
minden eszközzel igyekszik titokban tartani az elkövetett
jogsértéseket.
A guantánamói tábor létrehozása, működtetése és
bezárásának kudarca mindhárom hatalmi ág abbeli kudarcából
fakad, hogy a fogvatartás kérdését emberi jogként kezelje.
Ehelyett a hatóságok a háborús jog keretrendszerét alkalmazzák,
amelyet egy, a 2011. szeptember 11-i terrortámadások után
elfogadott, rosszul előkészített kongresszusi határozattal
támasztanak alá.
A 15. évforduló napján is még 55 foglyot tartanak fogva
Guantánamón, 45 embert vádemelés vagy bírósági eljárás
nélkül. A másik 10 fogvatartott ügye a katonai bizottság előtt
van vagy volt, amelynek eljárása nem felel meg az – Egyesült
Államokra is kötelező érvényű – tisztességes eljárásra
vonatkozó nemzetközi előírásoknak. Hatot közülük akár
halálra is ítélhetnek a tisztességtelen eljárások után.
A guantánamói haditengerészeti bázisnak hamarosan új
főparancsnoka lesz. Donald Trump megválasztott elnök már korábban
egyértelművé tette, hogy nyitva akarja hagyni a tábort, és
„további rossz fiúkkal akarja feltölteni”.
Mielőtt a táborba szállították volna őket, a jelenleg is
Guantánamón raboskodók felét a CIA által működtetett titkos
börtönökben tartották fogva. Guantánamót magát is 2003 és
2004 között a CIA használta titkos börtönként. Az erőszakos
eltüntetések, kínzások és más kegyetlen, embertelen vagy
megalázó bánásmód vagy büntetés a CIA programjának integráns
része volt. Az elkövetett jogsértésekért senkit sem vontak
felelősségre.
Az Amnesty International ismét felszólítja Barack Obama
elnököt, hogy a hivatalából hátralévő időben tegyen eleget a
saját ígéretének, vessen véget a fogva tartásoknak, és
biztosítsa, hogy az Egyesült Államok betartja a nemzetközi jog
előírásait. Közel hét év telt el azóta, hogy be kellett volna
zárni a tábort. Bár az Obama-adminisztráció a Kongresszust
teszi felelőssé a bezárás kudarcáért, a nemzeti jogszabályok
vagy politika nem jelent kibúvót a nemzetközi kötelezettségek
betartása alól.
Valószínű, hogy ha más ország hivatkozna ilyen kifogásokra,
az Egyesült Államok nem hagyná annyiban. A világ többi
országának sem lenne szabad eltűrnie ezt az Egyesült Államoktól.
