Gerilla akció Darfúrért

Az Amnesty International szeptember 16-ára Nemzetközi Akciónapot szervez Darfúrért, melyhez világszerte számos ország több ezer aktivistája csatlakozik.

Szeptember 16-án 14.00-kor Budapesten, az Ötvenhatosok terén, (volt Felvonulási tér), az óriásplakát kiállítás területén az Amnesty International magyarországi aktivistái is kifejezésre juttatják aggodalmaikat egy látványos utcai “gerilla” akció keretei közt, melyre várják a sajtó képviselőit.

A demonstrációval az Amnesty International a humanitárius katasztrófára egy “önkényes médiafelület-foglalással” kívánja felhívni a közvélemény figyelmét.

200 ezer halott, 2,5 millió menekült

A több mint négy éve zajló darfúri fegyveres konfliktus eddig 200 ezer ember életét követelte, és további 2,5 millióan kényszerültek otthonaik elhagyására. A kormány és a felkelők közti harcoknak gyakran válnak civilek áldozatul. Gyakori a nemi erőszak, a fosztogatás, kitelepítések, gyilkosságok. A szudáni kormány képtelen kezelni a válságot, a segélyszervezetek egyre kevésbé tudják végezni humanitárius tevékenységüket. Az ENSZ késlekedik a térségbe rendelt UNAMID misszió felállításával. A Szudán nyugati részén tomboló fegyveres konfliktus átterjedt a szomszédos Csádra is. A nemzetközi közösség sürgős közbelépésére van szükség.
Az Amnesty International szeptember 16-ára Nemzetközi Akciónapot szervez Darfúrért, melyhez a világ számos országának helyi szervezete csatlakozik. Szeptember 16-án az Amnesty International magyarországi aktivistái is kifejezésre juttatják aggodalmaikat egy utcai “gerilla” akció keretei közt.

Előzmények

A Szudáni Felszabadító Mozgalom (SLM) és az Igazság és Egyenlőség Mozgalma (JEM) 2003-ban fogott fegyvert a szudáni kormány ellen a térség gazdasági, társadalmi és politikai marginalizálódására és a letelepedett lakosság elleni folyamatos támadásokra hivatkozva. A felkelő csoportok politikai és gazdasági követeléseket fogalmaztak meg, mellyel Darfúr marginalizált helyzetének megszûnését akarták elérni.
A nemzetközi közösség csak a háború kitörése után egy évvel, 2004-től vállalt szerepet a konfliktus kezelésében. A harcok átterjedtek a határ csádi oldalára is, hiszen a Janjawid milícia tagjai a menekülteket a határt átlépve is üldözték.

2004. nyarán megérkeztek az Afrikai Unió békefenntartói az AMIS misszió keretében a 2004. áprilisi tûzszünet hivatalos ellenőrzésére. Sajnos a misszió azóta is finanszírozási és logisztikai problémákkal küzd.

Az ENSZ BT 2004. őszén 1556-os határozatában fegyverembargót hirdetett, és 30 napos határidőt tûzött ki a segélyszervezetek beengedésére és a Janjawid milícia lefegyverzésére, a nem teljesítés esetére pedig szankciókat helyezett kilátásba.

A későbbi BT határozatok ennek ellenére elnézőek voltak Szudánnal szemben. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország támogatja a szankciókat, Kína és Oroszország a határozatoknál általában tartózkodnak. Így kompromisszumos megoldások születnek.

A 2006. május 5-én az AU (Afrikai Unió) közbenjárásával megszületett a darfúri békeszerződés, amit a kormány és az SLM egyik frakciója írt alá, a másik felkelő szervezet azonban nem. Ez utóbbi csoport nem is tekinti magára nézve kötelezőnek a békeszerződésben foglaltakat. A békeszerződést elutasító harcosok a Nemzeti Megváltás Erői nevû ernyőszervezetbe tömörülve folytatják a harcokat. Az SLM Minawi frakciója, mely aláírta a békeszerződést, egyes állítások szerint egyre inkább a szudáni hadsereg paramilitáris szervezeteként kezd mûködni.

2007. augusztus 1-én az ENSZ BT 1769-es határozatában az UNAMID nevû ENSZ-AU közös misszió létrehozásáról döntött, amely 26 ezer békefenntartó Darfúrba küldését jelentené. 2007. december 31-ig kell felváltania a vegyes missziónak az Afrikai Unió misszióját.

Jelenlegi helyzet

A szudáni kormány által felfegyverzett paramilitáris erők egyre erősebbek, miközben a fegyveres ellenálló csoportok száma is növekszik. A civil lakosság és a fegyveres ellenálló csoportok a Janjawid milícia és a kormány folyamatos támadásainak vannak kitéve. A fegyveres ellenálló csoportok sokszor nemcsak a kormány, hanem egymás ellen is harcolnak a szûkös erőforrások megszerzése érdekében.

A válság kitörése óta közel 200 ezer civil esett a harcok áldozatául. 2,5 millió darfúri lakosnak kellett elhagynia otthonát, akik jelenleg menekülttáborokban, rendkívül rossz körülmények között élnek, ráadásul a Janjawid milícia állandó támadásainak vannak kitéve. A civilek elleni támadásokban több ezer nőt erőszakoltak meg és egész falvakat fosztottak ki.

Az ENSZ becslései szerint a darfúri tartományban 4,2 millió ember a humanitárius segélyektől függ. Közülük 2,2 millió menekülttáborokban kénytelen élni. A táborokban is egyre inkább az erőszak növekedésének lehetünk tanúi.

A darfúri tartomány nem biztonságos az ENSZ és a humanitárius szervezetek dolgozói számára sem, ez pedig nagyban csökkenti e szervezetek mobilitását. Szinte mindegyik segélyszervezetet érte már támadás, ennek következtében sokszor a személyzet létszámának csökkentésére kényszerültek. 2007 júliusában kilenc humanitárius alkalmazottat öltek meg szolgálat közben. Ugyanebben a hónapban az Oxfam segélyszervezet kivonult a Darfúr tartománybeli Gereidából.
A segélyszervezetek mûködését a kormány ezenkívül üzemanyag embargóval és útakadályokkal is korlátozza.

A szudáni kormány új kezdeményezése értelmében az Észak- és Dél-Szudán közötti helyzet kivizsgálására olyan bizottság kapna mandátumot, melynek élére Ahmed Harun jelenlegi humanitárius ügyekért felelős államminiszter kerülne. Az az Ahmed Harun, aki ellen a Nemzetközi Büntetőtörvényszék 2007. márciusában 51 vádpontban emelt vádat emberiség ellen elkövetett, és háborús bûncselekményekért.

Luis Moreno-Ocampo, a Nemzetközi Büntetőtörvényszék főügyésze szerint a szudáni kormány nem mûködik kellőképpen együtt a Büntető-törvényszékkel Ahmed Harunnak és a Janjawid milícia vezetőjének, Ali Kushaybnak a kiadatásában.

Mindez azt mutatja, hogy a szudáni kormány nem veszi komolyan a nemzetközi közösség aggodalmát a darfúri humanitárius és emberi jogi válsággal kapcsolatosan.

Amíg büntetlenül maradhatnak a háborús és emberiség ellen elkövetett bûncselekmények, addig a jogsértések folytatódni fognak.
A darfúri konfliktus megoldása fontos a környező országok (Csád, Közép-Afrikai Köztársaság) stabilitása miatt is, hiszen a konfliktus átterjedt a határok túloldalára is.