A korábbinál is határozottabb fellépésre számíthat a magyar kormány a Baka-ügyben, ha továbbra sem hajtja végre maradéktalanul az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a bírák függetlenségének és véleménynyilvánítási szabadságának garanciáit kéri számon a magyar államon.
A régóta húzódó Baka-ügyben ma újabb döntést hozott az Európa Tanács strasbourgi ítéletek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottsága. A testület azt vizsgálja, hogy a magyar kormány milyen lépéseket tett az Emberi Jogok Európai Bírósága által 2016-ban hozott ítélet végrehajtása érdekében, amelyben megállapították, hogy Baka András főbíró menesztése félelmet és dermesztő hatást keltett a bírák között, és eltántoríthatta őket attól, hogy szakmai véleményüket nyilvánosan kifejezzék.
A döntés tanúsága szerint a Bizottság továbbra is aggályosnak tartja, hogy a parlament nem tesz semmit a bírói függetlenség megerősítése érdekében, különösen azért, hogy a jövőben ne lehessen a magasabb pozíciókban lévők bírákat önkényesen eltávolítani. A Bizottság döntése azt is mutatja, hogy semmilyen lépés nem történt a bíróságokon uralkodó dermesztő hatás (chilling effect) megszüntetése érdekében, és továbbra is szükségtelenül erősen korlátozzák a bírák szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.
A Bizottság ismét felszólította a kormányt, hogy nyújtson be egy akciótervet azokkal a tervezett intézkedésekkel, amelyek végre eloszlathatják a Bizottság aggályait. Az akcióterv részeként a kormánynak részletes értékelést kell adnia arról is, hogy a hazai jogszabályok milyen garanciákat tartalmaznak a bírákkal szembeni illetéktelen nyomásgyakorlás ellen. Az akciótervet legkésőbb 2021. december 16-ig várják, ellenkező esetben a jövő márciusi ülésén ideiglenes intézkedést hozhatnak, amely a korábbinál is határozottabb lépést jelentene az eljárásban.
Tíz év telt el Baka András menesztése, és több mint öt év az ügyben született strasbourgi ítélet óta. A bíróság egyértelmű döntése és a Miniszteri Bizottság folyamatos felügyelete ellenére a kormány továbbra sem tesz semmit azért, hogy garantálja a bírák véleménynyilvánítási szabadságának érvényesülését és a dermesztő hatás megszűnését a magyar bíróságokon.
Háttér
2011 végén a Fidesz-KDNP javaslatára a Parlament mindenféle jogorvoslati eljárás nélkül megfosztotta Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróságon betöltött elnöki posztjától. Baka „bűne” az volt, hogy nyilvánosan bírálta az új kormány „jogalkotási reformját”, amellyel a korábbinál egy sokkal centralizáltabb, a kormánynak kitett bírósági rendszert hoztak létre.
Baka a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely megállapította, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz való joga. Az ítéletben a strasbourgi bíróság külön kitért az ügy dermesztő hatására (chilling effect), amely félelmet kelthet és eltántoríthatja a bírákat attól, hogy szakmai kérdésekben véleményt fogalmazzanak meg a nyilvánosságban.
Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság korábban közös beadványban hívta fel a Miniszteri Bizottság figyelmét arra, hogy a bírák továbbra is megalapozottan tarthatnak szankcióktól, ugyanis a bírósági szervezetrendszerben kódolva van a nyomásgyakorlás lehetősége.
Bár az Országos Bírósági Hivatal (OBH) korábbi elnökének, Handó Tündének a távozásával a feszültség enyhült, Senyei György Barna változatlanul folytatja elődje visszás gyakorlatát a bírósági vezetői pályázatok érvénytelenítése és a jutalmak egyenlőtlen elosztása terén, valamint hatályban tartja a bírák véleménynyilvánítási szabadságát korlátozó integritási szabályzatot.
Különösen aggasztó, hogy bár a strasbourgi bíróság azt is kimondta, hogy Baka Andrást személyre szabott jogalkotással távolították el a tisztségéből, a 2020 nyarán ugyanezzel a módszerrel ültették a Kúria elnöki székébe a bírói múlttal nem rendelkező Varga Zs. Andrást, figyelmen kívül hagyva a bírák önigazgatási testületének tiltakozását.
A bírákkal szembeni nyomásgyakorlás újabb lehetőségére mutatott rá annak a bírónak az ügye is, akit saját állítása szerint politikai okokból távolítottak el a bírósági rendszerből, és aki azelőtt volt kénytelen elhagyni a pályát, hogy ügye a szolgálati bíróság előtt lezárult volna.
