A békés gyülekezéshez való jog elleni erőszakos fellépés és a bíróságok függetlenségének gyengítése: két jellemző példa az emberi jogok elleni támadásokra 2019-ben az európai és közép-ázsiai régióban – megjelent az Amnesty International 2019-et értékelő regionális jelentése.
A szervezet ezúton is szeretné kifejezni nagyrabecsülését azok előtt, akik bátran kiálltak saját és mások jogaiért, egyúttal arra figyelmeztet, hogy továbbra is jogsértéseket követnek a kormányok, amelyekért nem vonják őket felelősségre.
“2019-ben Európa-szerte félemlítettek meg és üldöztek embereket, illetve sokan szenvedtek a hátrányos megkülönböztetéstől. A reményt az jelenti, hogy mindenhol voltak olyan bátor emberek, akik szembe mertek szállni a jogsértő hatóságokkal.” – mondta Marie Struthers, az Amnesty International európai igazgatója.
Veszélyben a bíróságok függetlensége
A lengyel kormány újabb lépéseket tett, hogy az irányítása alá vonja a bírákat és a bíróságokat, és ezzel komolyan veszélybe sodorta a bíróságok függetlenségét, amelyek létfontosságú garanciái a tisztességes eljáráshoz való jog és az emberi jogok érvényesülésének.
A saját függetlenségük érdekében felszólaló bírákat és ügyészeket fegyelmi eljárásokkal fenyegettek, és többen kerültek lejáratókampányok célkeresztjébe az állami és a közösségi médiában.
Komoly aggodalomra adott okot a bíróságok helyzete Magyarországon, Romániában és Törökországban. A magyar bírák függetlensége ellen több irányból indultak támadások, a magyar kormány újabb lépéseket tett a bíróságok függetlenségének felszámolására. Májusban az Európai Bizottság figyelmeztette a román kormányt, hogy amennyiben továbbra is befolyásolja a bíróságok működését, eljárás indulhat ellenük, miután sorozatosan sértik meg az uniós alapértékeket. A török törvényhozásban megszavaztak egy igazságszolgáltatási reformot, de továbbra is extrém politikai nyomás nehezedik a bíróságokra, és folytatódtak a tisztességtelen, politikailag motivált eljárások és ítélethozatalok is.
A békés gyülekezés
Kiemelt jelentősége volt 2019-ben a független bíráknak az egyéni szabadságjogok biztosításában, miután Franciaországban, Lengyelországban és Törökországban is rendszeresen indultak eljárások a gyülekezési jogukat békésen gyakorlók ellen.
Nagyobb tüntetések voltak Európa több országában, így Franciaországban, Ausztriában, Lengyelországban, Romániában, Csehországban és Magyarországon is, amelyeken az emberek a megszorító intézkedések és a korrupció ellen tiltakoztak, illetve kiálltak a társadalmi igazságosság és a bíróságok függetlensége mellett. 2019-ben a klímatüntetések és sztrájkok rendszeressé váltak a nagyobb európai városokban.
Több ország is igyekezett jogsértő módon véget vetni a tüntetéseknek, semmibe véve az emberek békés gyülekezéshez és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. Franciaországban, Ausztriában és Spanyolországban több száz ember sérült meg az erőszakos rendőri fellépés következményeként. Franciaországban rendszeresen túlzott erőt alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, de a török rendőrség is rendszeresen folyamodott erőszakhoz, többször megtiltották bármilyen gyülekezés tartását is. Az erőszakosan fellépő rendőrök ellen jellemzően nem indultak eljárások ezekben az országokban.
Több olyan lengyel bíró ellen indítottak lejáratókampányokat a lengyel hatóságok, akik a tüntetők és a gyülekezési jog illetve a véleménynyilvánítás szabad gyakorlását a védelmébe vette.
Évek óta nem látott tömeg tüntetett Moszkvában és más orosz városokban, miután a hatóságok nem engedték az ellenzéki jelölteket elindulni a helyi választáson. A tüntetések kapcsán két tucat embert elítéltek, pusztán azért, mert emberi jogaikat gyakorolták.
“A moszkvai tüntetők elleni intézkedések egy soha nem látott szolidaritási hullámot indítottak el az országban, ami újabb jele annak, hogy egyre több ember áll ki az emberi jogok mellett Oroszországban.” – mondta Marie Struthers.
Migráció
Az európai kormányok 2019-ben is azon voltak, hogy kiszervezzék a migráció “kezelését” olyan országoknak, amelyek rendszeresen sértik meg a menedékkérők, menekültek és migránsok emberi jogait. A migrációs politikák továbbra is a határok védelemre fókuszáltak az emberi életek védelme helyett. Az egyre romló helyzet ellenére folytatódtak az együttműködések Líbiával.
Novemberben Olaszország újabb három évre meghosszabbította együttműködését Líbiával annak ellenére, hogy rendszeresen kínzásnak és egy sor más durva jogsértésnek vannak az emberek a líbiai táborokban.
Bár továbbra is rendszeresen követnek el súlyos jogsértéseket a menekültek és menedékkérők ellen, és továbbra sem biztosított számukra a nemzetközi védelem, ez nem akadályozta meg az Európai Uniót, hogy a 2016-os EU-Törökország alku lapján folytassa az együttműködést az országgal. A török hadsereg októberi észak-kelet szíriai offenzívája előtt az Amnesty International bemutatta, hogy május és szeptember között a török hatóságok több száz szíriait toloncoltak vissza kényszerrel Szíriába. A török hatóságok mindezt “önkéntes hazatérésnek” nevezték. Az EU-Törökország alku egyik másik következménye, hogy több tízezer ember zsúfolódott össze nyomorúságos körülmények között az Égei-szigeteken.
Jogvédők elleni támadások
Támadások érték a civil szervezeteket, az újságírókat és a hatóságok jogsértő intézkedéseivel szembeszállókat is 2019-ben.
“A jogvédők, újságírók, civil szervezetek és mindazok, akik egy igazságosabb társadalomért dolgoznak komoly kormányzati támadások kereszttüzében találták magukat 2019-ben.” – mondta Marie Struthers.
“Az a munkájuk, hogy elszámoltassák a hatalmat gyakorlókat, ez pedig csak fontosabb lesz a koronavírus-járvány alatt és után is. Soha nem volt talán még ekkora szükség az emberségükre és a legkiszolgáltatottabbakért végzett munkájukra.”
