- Iránban tavaly végezték ki a legtöbb embert 2015 óta
- Az Egyesült Államokban egyre több embert végeznek ki, miközben a halálbüntetés eltörlését célzó intézkedések háttérbe szorulnak
- Kínában továbbra is ezreket végeznek ki, a hatóságok pedig azzal riogatnak, hogy a bűnözés minden formáját halálbüntetéssel sújtják
- A kivégzéseket végrehajtó országok rekord alacsony száma azonban előrelépést jelent
A kivégzések száma 2023-ban közel egy évtizedes csúcsra emelkedett, különösen a Közel-Keleten tapasztalható jelentős növekedés miatt – áll az Amnesty International a halálbüntetés globális alkalmazásáról szóló éves jelentésében.
A 2023-ban végrehajtott 1153 kivégzés – nem számítva a több ezer eltitkolt kínai esetet – több mint 30%-os növekedést jelent a 2022-es adatokhoz képest. A kivégzések tavalyi száma a legmagasabb, amelyet az Amnesty International 2015 óta – ekkor 1634 embert végeztek ki – regisztrált.
A rekordszámú kivégzés ellenére a kivégzéseket végrehajtó országok száma rekord alacsony szintre csökkent.
“A dokumentált kivégzések nagymértékű növekedése elsősorban Iránnak tudható be. Az iráni hatóságok tavaly sokkal több kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatti kivégzést hajtottak végre, ezzel semmibe véve az emberi életet, és tovább súlyosbítva a halálbüntetés leginkább kirekesztett és elszegényedett közösségekre gyakorolt diszkriminatív hatását” – mondta el Agnès Callamard, a szervezet főtitkára.
“Annak ellenére, hogy különösen a Közel-Keleten a kivégzések számának növekedését látjuk, a halálbüntetést még alkalmazó országok egyre inkább elszigetelődnek. A halálbüntetés elleni kampányunk hatékony, a harcot pedig addig folytatjuk, amíg ez a kegyetlen büntetés végleg el nem tűnik a világból.” – tette hozzá Callamard.
A 2023-ban a legtöbb kivégzést végrehajtó öt ország Kína, Irán, Szaúd-Arábia, Szomália és az Egyesült Államok volt. Irán egymaga a feljegyzett kivégzések 74%-ért, Szaúd-Arábia pedig a 15%-ért felel. A kiszabott halálos ítéletek száma tavaly elérte a 2428-at, ami 20%-os növekedést jelent a 2022-es adatokhoz képest.
Drasztikusan megnőtt az iráni kivégzések száma
Iránban a hatóságok a halálbüntetés fokozott alkalmazásával próbálták félelemben tartani a lakosságot és megszilárdítani a hatalmukat. Az ország különböző részein legalább 853 embert végeztek ki, ami a 2022-es számokhoz (576) képest 48%-os növekedést jelent. A kivégzések aránytalanul nagy mértékben sújtották a baluch kisebbségét (a kivégzettek 20%-a), annak ellenére, hogy az ország népességének mindössze körülbelül 5%-át alkotják. A kivégzettek közül legalább 24-en voltak nők, további 5 embert pedig annak ellenére végeztek ki, hogy a bűncselekmény elkövetése idején még kiskorúak voltak.
A feljegyzett iráni kivégzések közül legalább 545-öt jogellenesen olyan bűncselekmények megtorlásaként hajtottak végre, amelyek a nemzetközi jog szerint nem büntethetőek halálbüntetéssel: például kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért, rablásért és kémkedésért. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt végrehajtott kivégzések száma 89%-kal nőtt a 2022-es adatokhoz képest, ami a 2023-ban regisztrált összes kivégzés 56%-a.
Visszalépések az Egyesült Államokban és Szubszaharai Afrikában
Az Egyesült Államokban is romlott a helyzet: a kivégzések száma 18-ról 24-re emelkedett. Idahóban és Tennessee-ben is golyó általi kivégzésről szóló törvényjavaslatokat nyújtottak be, míg Montana a halálos injekciókhoz használt anyagok körének bővítésére irányuló javaslatot vett fontolóra. Dél-Karolinában új törvényt fogadtak el a kivégzések előkészítésében vagy végrehajtásában részt vevő személyek vagy szervezetek kilétének titkosítására.
“Néhány amerikai állam ijesztő mértékben elkötelezett a halálbüntetés mellett, és könyörtelenül használja a rendelkezésre álló erőforrásokat az emberi életek kioltására. Az utóbbi időben vezették be a nitrogéngázzal történő kivégzést is: Alabama szégyenletes módon ezt a korábban nem tesztelt, kegyetlen módszert alkalmazta Kenneth Smith ügyében az év elején, mindössze 14 hónappal a férfi első sikertelen kivégzési kísérlete után” – mondta Agnès Callamard. “Biden elnöknek nem szabad tovább halogatnia azt az ígéretét, hogy szövetségi szinten eltörli a halálbüntetést.”
Máshol is tapasztalhatóak voltak visszaesések, például Szomáliában, ahol a feljegyzett halálos ítéletek és kivégzések száma is drasztikusan megnőtt. A kivégzések számában több mint háromszoros növekedés következett be: 2022-ben 11, 2023-ban pedig már 38 esetet regisztráltunk. A Szubszaharai Afrikában dokumentált halálos ítéletek száma szintén jelentősen, 298-ról 494-re emelkedett, ami 66%-os növekedést jelent. A régió egyetlen országa sem törölte el a halálbüntetést 2023-ban.
Állami titkolózás
Kína továbbra is a világ vezető kivégzőhelye. Az Amnesty International halálbüntetéssel kapcsolatos dokumentációi azonban nem tartalmazzák azt a feltehetően több ezer kivégzést, amelyeket itt hajtanak végre, mivel az ezzel kapcsolatos adatok államtitoknak minősülnek.
A szervezet ugyancsak nem tud számadatokat közölni Észak-Korea és Vietnam kapcsán, amelyekről szintén alappal feltételezhető, hogy széles körben alkalmaznak kivégzéseket. Az ezekből az országokból származó néhány hivatalos jelentés azonban azt az egyértelmű üzenetet közvetíti a nyilvánosság felé, hogy a bűnözés bármely formája vagy a hatalmon lévőkével ellentétes vélemények megfogalmazása halálbüntetést vonhat maga után. Ez azt mutatja, hogy sok államban a halálbüntetésre továbbra is a hatalom fenntartásának és a rendszerrel szemben kritikus vélemények elhallgattatásának eszközeként tekintenek.
Kínában például az állami médiában megjelent hírekkel emlékeztették az embereket arra, hogy az olyan bűncselekmények, mint a kábítószer-kereskedelem és vesztegetés halálbüntetéssel is büntethetők; Észak-Korea pedig új törvényt vezetett be, amely lehetséges büntetésként említi a halálbüntetést azok számára, akik nem a koreai nyelvet használják. Mindeközben a mianmari fegyveres erők ellenőrzése alatt működő bíróságokon továbbra is rendre hoznak halálos ítéleteket titkos és rendkívül igazságtalan eljárásokat követően.
A visszalépések ellenére is folytatódik a halálbüntetés eltörléséért folytatott küzdelem
A néhány országban súlyosbodó helyzet ellenére fokozatos előrelépés tapasztalható a halálbüntetés visszaszorításában. Mára 112 ország teljesen, 144 állam pedig de iure vagy de facto eltörölte a halálbüntetést.
Az Amnesty International által dokumentált kivégzést végrehajtó országok száma 2023-ban 16-ra csökkent, ami az eddigi legalacsonyabb érték. Belaruszban, Japánban, Mianmarban és Dél-Szudánban 2023-ban egyetlen kivégzést sem hajtottak végre, annak ellenére, hogy 2022-ben ezekben az országokban még születtek halálos ítéletek.
Ázsiában sok pozitív fejlemény is történt. Pakisztán a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetében eltörölte a halálbüntetést, Malajziában pedig a kötelező halálbüntetést szüntették meg. A Srí Lanka-i hatóságok megerősítették, hogy az elnök nem szándékozik aláírni kivégzési parancsokat, eloszlatva ezzel a kivégzések folytatódásával kapcsolatban felmerült aggodalmakat.
Bár a Szubszaharai Afrikában egyetlen ország sem törölte el a halálbüntetést, Kenyában, Libériában és Zimbabwében továbbra is függőben vannak az erre irányuló törvényjavaslatok. Ghánában a parlament tavaly két olyan törvénytervezetet is megszavazott, amellyel törölnék a halálbüntetést, de ezeket a javaslatokat még nem foglalták törvénybe.
“A halálbüntetést övező diszkrimináció és önkényesség csak tovább súlyosbítja a büntető igazságszolgáltatási rendszereink által generált jogsértéseket. Azoknak az országoknak, amelyek ragaszkodnak a halálbüntetés alkalmazásához, haladniuk kell a korral, és egyszer s mindenkorra el kell törölniük ezt a kegyetlen büntetést” – jelentette ki Agnès Callamard.
A halálbüntetés kérdése központi helyet kap majd az idei ENSZ Közgyűlésen. Az Amnesty International felszólítja a világ valamennyi kormányát arra, hogy csatlakozzon az ENSZ halálbüntetés eltörlését szorgalmazó felhívásához, ezzel is kifejezve az emberi jogok tiszteletben tartása iránti elkötelezettségét.
