A politikusok mérgező és dehumanizáló „mi vs. ők” retorikája egy még megosztottabb és veszélyesebb világot teremt – figyelmeztetett az Amnesty International az emberi jogok 2016-os globális helyzetét dokumentáló Éves Jelentése. A jelentés lesújtó képet fest Magyarország emberi jogi teljesítményéről.
A bűnbakképző
politika az emberi jogok globális visszaszorulásához vezet
2016 elsöprő erejű
politikai változásai magukkal hozták a gyűlöletkeltő retorikát
is, szabadjára engedve az emberi természet sötét oldalát. Az
elmérgesedő és mind megosztóbb politika globális trendjét
Donald Trump kampánya is jól mutatja, de a világ más országainak
vezetői is a félelem, a bűnbakkeresés és megosztottság mentén
alapozzák meg jövőbeli hatalmukat.
Ennek a retorikának
átütő hatása van a politikai programokra és cselekvési
tervekre. 2016-ban a kormányok tétlenül szemlélték a háborús
bűncselekményeket; olyan egyezségeket kötöttek, amelyek aláássák
a menedékjogot; olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek sértik a
véleménynyilvánítás szabadságát; szerhasználók
meggyilkolására buzdítottak; igazolták a kínzás és tömeges
megfigyelés létjogosultságát és elképesztő módon
kiterjesztették a rendőrség jogköreit.
“2016-ban a politika
fősodrába került, hogy embercsoportokat megfosztanak emberi
jellegükről, amely rendkívül káros. Megváltoztak az
„elfogadhatóság” határai. A politikusok szégyentelenül és
aktívan legitimálják a legkülönbözőbb, az emberek identitását
célba vevő gyűlöletbeszédeket: nőgyűlöletet, rasszizmust
illetve a homo- és transzfóbiát.” – mondta Salil Shetty.
A világ hátat fordít
a tömeges atrocitásoknak
Az Amnesty
International arra figyelmeztet, hogy 2017-ben a már ismert krízisek
elmélyülnek, a globális együttműködést felváltja egy sokkal
agresszívebb és támadóbb világrend.
Világunknak számtalan
válsággal kell szembenéznie, és nincs kézzelfogható politikai
szándék arra, hogy ezeket a válságokat kezeljék, legyen szó
akár Szíriáról, Jemenről, Líbiáról, Afganisztánról, Közép-
Amerikáról, a Közép-Afrikai Köztársaságról, Burundiról,
Irakról, Dél-Szudánról vagy Szudánról. Az Amnesty International
Éves Jelentése dokumentálja azt is, hogy 2016-ban 23 ország
követett el háborús bűncselekményeket. A háborús bűnökkel
kapcsolatos nemzetközi közöny általánossá vált, az ENSZ
Biztonsági Tanácsa pedig megbénult az állandó tagok közötti
rivalizálástól.
Magyarország emberi
jogi teljesítménye kiábrándító
Az Éves Jelentésben a
korábbi évekhez képest több szó esik Magyarország emberi jogi
teljesítményéről. Több területen is – például a
terrorellenes intézkedések vagy a menekültek és menedékkérők
jogainak megsértése kapcsán – hazánk az európai régió egyik
legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtja.
A Jelentésben többször
előkerül Ahmed H.-nak, annak a Cipruson élő, szíriai
állampolgárnak az esete, akit 2016 novemberében terrorcselekmény
vádjában első fokon bűnösnek talált a Szegedi Törvényszék és
10 év fegyházra ítélt. Az ellen folyó eljárás egyszerre
árulkodik a terrorcselekmény tényállásának téves
alkalmazásáról és a magyar kormány azon törekvéséről, hogy
mindenáron összemossa a menedékkérőket a terroristákkal.
A Magyarországról
szóló országjelentés foglalkozik még a magyar kormány
terrorizmussal kapcsolatos intézkedéseivel, az Emberi Jogok Európai
Bírósága által is jogsértőnek talált tömeges
megfigyelésekkel, a civil szervezetek elleni támadásokkal, a
Népszabadság bezárásával és a romák elleni diszkrimináció
különböző formáival.
„A Magyarországról
szóló rész legsúlyosabb megállapításai azonban a menekültekkel
és menedékkérőkkel kapcsolatban hangzanak el.” – mondta Iván
Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
hogy Magyarország évek óta szisztematikusan mindent megtesz azért,
hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet
ne kapjanak. Az egész rendszer arra lett kitalálva, hogy távol
tartsák a védelemre szoruló embereket, eközben pedig elképesztő
mennyiségű közpénzből gonosztevőknek és terroristáknak
állítsák be őket.”
Ki emeli fel szavát az
emberi jogokért?
Az Amnesty
International arra kéri az embereket világszerte, hogy utasítsák
vissza a régóta kiharcolt emberi jogaik korlátozására tett
cinikus kísérleteket, akármilyen jóléttel és biztonsággal is
kecsegtetik őket. Az Éves Jelentés arra is felhívja a figyelmet,
hogy a globális szolidaritás és közös cselekvés különösen
fontos lehet annak érdekében, hogy megvédjék az emberi jogok
védelmezőit. Ők azok, akik fellépnek a hatalommal szemben az
emberi jogok védelmében, és akiket gyakorta a gazdasági fejlődés,
biztonság vagy más állami érdek útját keresztező
fenyegetésként próbálnak meg beállítani.
a kormányzatokra abban a kérdésben, hogy kiálljanak az emberi
jogokért, nekünk, embereknek kell cselekednünk. Olyan politikusok
mellett, akik mindinkább azon vannak, hogy egész közösségeket
démonizáljanak, mindannyiunk kötelessége, hogy felemeljük a
szavunkat az emberi méltóság és egyenlőség alapvető értékeinek
védelme érdekében.” – mondta Salil Shetty.
