Az Amnesty International egy, a jövőbeli emberi jogi tendenciákról szóló előrejelzéssel együtt nyilvánosságra hozta éves jelentését. Ebben felszólítja a kormányokat, hogy többé ne tegyenek úgy, mintha a civilek védelme erejüket meghaladó feladat lenne. Előrejelzése szerint amíg globális szinten nem áll be alapvető változás a konfliktusok kezelésében, addig egyre több civil kerül majd fegyveres csoportok zaklatásának a középpontjába, a véleménynyilvánítás szabadsága is sérülni fog, valamint a humanitárius és menekültügyi válság tovább mélyül. Globális cselekvésre szólít fel, valamint arra, hogy népirtás esetén az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja közül egyik se élhessen vétójogával, és ne akadályozhassa meg az ENSZ beavatkozását.
Töltsd le éves jelentésünk rövidített, magyar változatát“A világ vezetőinek azonnali lépéseket kell tenniük, hogy útját állják a folyamatosan változó konfliktusnak. Meg kell védeniük a civileket a különböző – állami és nem állami – fegyveres erők borzalmas kegyetlenségeitől” – sürget az Amnesty International az emberi jogok globális helyzetéről most kiadott éves értékelésében.
Tareq és családja, Irbid Jordan, 2014. November 8.
“2014 több millió erőszaktól szenvedő ember számára volt katasztrofális év. A világ reakciója a fegyveres csoportok által elkövetett rémtettekre, a kialakult konfliktusokra szégyenteljes volt és semmilyen hatást nem gyakorolt a kialakult helyzetre. Míg az emberek milliói egyre fokozódó barbár támadásokkal és elnyomással kerültek szembe, addig a nemzetközi közösség tétlen maradt.” – jelentette ki Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. “Az ENSZ hetven éve azért alakult meg, hogy soha többé senkinek ne kelljen átélnie olyan borzalmakat, mint a második világháborúban történtek. Ezzel szemben most a kegyetlenségek széles skáláját és egy ezekből következő hatalmas menekültügyi válságot látunk. A jelen égető problémáira tett megoldási kísérletek példátlan módon elbuktak.”
Előrejelzés a 2015/16-os évre
Az Amnesty International éves jelentése átfogó betekintést nyújt az emberi jogok helyzetébe 2014-ben, a világ százhatvan országában. Ha a világ vezetői nem tesznek valamit azonnal a folyamatosan átalakulóban lévő konfliktus és más, a jelentésben kifejtett problémák megoldására, akkor az idei és a jövő évi emberi jogi helyzet meglehetősen sötét lesz:
o még több civil közösség kényszerül kegyetlen fegyveres csoportok államszerű irányítása alatt élni, illetve válik támadások, üldözés és diszkrimináció áldozatává;
o nő a szabad véleménynyilvánítás és más jogok fenyegetettsége, beleértve az új és rendkívül szigorú terrorellenes törvények és jogtalan tömeges megfigyelések következményeit;
o amíg a kormányok lezárják országuk határait és a nemzetközi közösség képtelen megoldást vagy védelmet nyújtani a kialakult helyzetben, addig a humanitárius és menekültügyi válság tovább fog mélyülni, egyre több és több ember kényszerül otthona elhagyására;
Különösen aggasztó a nem állami fegyveres csoportok, például a magát Iszlám Államnak nevező szervezet erejének növekedése.
2014 folyamán fegyveres csoportok az Amnesty International által vizsgált országok több mint ötödében, legalább harmincöt országban követtek el valamilyen erőszakos cselekményt.
“Ahogy a Boko Haram, al-Shabaab vagy az Iszlám Állam jellegű csoportok befolyása átlépi az országhatárokat, úgy kényszerül egyre több civil az államszerű irányításuk alatt élni, és válik egyúttal a kegyetlenségeik, az üldöztetés és a diszkrimináció áldozatává” – mondta Anna Neistat, az Amnesty International kutatási igazgatója. “A kormányok nem tettethetik tovább, hogy a civilek védelme meghaladja erejüket, és mindent el kell követniük annak érdekében, hogy a szenvedő milliók áradata ne duzzadjon még nagyobbra. Alapvető változtatásra van szükség a világban fennálló válságokra való reagálás terén.”
Töltsd le angol nyelvű jelentésünket
Vétójog az ENSZ Biztonsági Tanácsában
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Szíriában, Irakban, Gázában, Izraelben és Ukrajnában sem bírt el a válsággal és a kialakult konfliktussal; így akkor sem, amikor fegyveres erők civilek ellen követtek el borzalmas tetteket, pusztán politikai vagy egyéb önös érdekből.
Az Amnesty International most arra szólítja fel az ENSZ BT öt állandó tagját, hogy népirtás vagy más, tömegek elleni erőszakos cselekmények esetén mondjanak le vétójogukról a tanácsban.
“Ha lemondanának a vétójogukról, az a nemzetközi közösség javára fordíthatná az események állását, és esélyt adnának civil életek megmentésére. Vétójogukról való lemondásukkal a Biztonsági Tanács állandó tagjai nagyobb mozgástérhez juttatnák az ENSZ-t, így megvédhetnék a civileket, amikor nagy veszély fenyegeti őket; s ezzel megüzenhetnék a kegyetlenségek elkövetőinek, hogy a világ nem fogja tétlenül nézni a tömegek elleni erőszakot.” – hangsúlyoztaSalil Shetty.
Fegyverkereskedelem
A fegyveres csoportok által borzalmas bűntettek elkövetéséhez használt fegyverek beáramlása több országba emberéletek tízezreit követelte 2014 folyamán.
Az Amnesty International felszólít minden államot, beleértve az USA-t, Kínát, Kanadát, Indiát, Izraelt és Oroszországot, hogy hagyja jóvá, fogadja el és tartsa be az Amnesty International és mások által évtizedeken át kampányokban követelt, tavaly hatályba lépett Fegyverkereskedelmi Szerződést.
“2014 folyamán hatalmas fegyverszállítmányok érkeztek Irakba, Izraelbe, Oroszországba, Dél-Szudánba és Szíriába annak ellenére, hogy nagy volt a valószínűsége annak, hogy a konfliktustól már amúgy is szenvedő civilek ellen fordítják őket. Amikor az Iszlám Állam rátette a kezét több iraki területre, gyakorlatilag az ölükbe hullott az ott felhalmozott óriási mennyiségű fegyver. Az emberi jogok megsértőinek fegyverekkel való felelőtlen ellátását meg kell hát állítani.” – jelentette ki Anna Neistat.
Robbanószerek és fegyverek
Az Amnesty International felszólítja a világ vezetőit, hogy szigorítsák és korlátozzák a robbanószerek és fegyverek (repülőről indítható bombák, aknavetők, rakéták, ballisztikus rakéták) használatát lakott területeken – a szabályozás hiánya már így is számtalan életet követelt 2014-ben.
“Az olyan robbanószerek és fegyverek használatának korlátozása lakott területeken, amelyekkel nem lehet pontosan célozni vagy nagy hatósugárral rendelkeznek, ezrek életét menthette volna meg, például olyan konfliktusokban, mint ami Izraelben, Gázában vagy Ukrajnában zajik. A nemzetközi közösségnek kötelessége mindent megtenni, hogy megvédje a civileket, akik a fegyveres harcok közepette, a frontvonalban kénytelenek élni.” – mondta Anna Neistat.
Szigorú válaszlépések
Az Amnesty International felszólítja a kormányokat, hogy a biztonsági fenyegetésekkel szembeni válaszlépéseik ne ássák alá az alapvető emberi jogokat, és ne táplálják a további erőszakot.
Az éves jelentés részletesen leírja, hogy 2014-ben hány kormány válaszolt szigorú és elnyomó intézkedésekkel az országot érő biztonsági fenyegetésekre, köztük:
o Afganisztán: az afganisztáni nemzetbiztonsági hivatal emberei többször megsértették az emberi jogokat azzal, hogy megkínoztak és elraboltak embereket;
o Kenya: életbe lépett a biztonsági törvény (törvénymódosítás), a biztonsági törvények egy olyan elnyomó példája, ami a véleménynyilvánítás és a mozgás szabadságának széleskörű korlátozásához vezethet;
o Nigéria: a Boko Haram által évek óta terrorizált közösségek most egyre sebezhetőbben állnak az állami fegyveres erők célkeresztjében, törvénytelen kivégzések, letartóztatások, kínzások folynak;
o Pakisztán: a hatóságok újra kivégezik a terrorizmussal kapcsolatos vádak alapján fogva tartott rabokat;
o Oroszország és Közép-Ázsia: a nemzetbiztonsági erők megkínozták azokat, akiket terrorizmusal kapcsolatos bűnökkel vádoltak meg vagy feltételezett szálak kötik őket iszlamista csoportokhoz;
o Törökország: a rendkívül szabadon értelmezett terrorellenes törvények alapján továbbra is kriminalizálják a szabad véleménynyilvánítást.
“A kormányok Bagától Bagdadig megpróbálták azzal igazolni az emberi jogok ellen elkövetett tetteiket, hogy azok szükségesek a biztonság fenntartásához.” – mondtaSalil Shetty. “Látjuk az arra utaló figyelmeztető jeleket, miszerint válaszul a biztonsági fenyegetésekre a világ vezetői a jövőben is keményen fognak fellépni a tüntetések ellen, szigorú terrorellenes törvényeket fognak hozni, és törvénytelen módszerekkel figyelik majd a tömegeket. Azonban mindez meggondolatlanság, és nem hoz megoldást, helyette egy olyan elnyomó környezetet alakít ki, aminek talaján az extremizmus tovább fejlődhet.”
Menekültek
A nemzetközi közösség változó konfliktussal szembeni tehetetlenségének tragikus következménye az a jelenlegi menekültügyi válság, amely eddig soha nem látott méreteket öltött: több millió ember (ebből négymillió csak Szíriából) menekül a kegyetlenségek és az üldöztetés elől.
“Rettenetes látni, ahogy a legtöbb ország erőfeszítéseket tesz azért, hogy a menekülteket a határaikon kívül tartsák ahelyett, hogy segítenék őket a túlélésben. A menekültügyi válság a jelenleginél csak rosszabb lesz, ha nem teszük minél hamarabb lépéseket a megoldására.” – jelentette ki Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója. “A kormányfőknek hatalmukban áll enyhíteni milliók szenvedését, csak meríteniük kell politikai és anyagi forrásaikból, hogy segítsenek a veszély elől menekülőknek, humanitárius segélyt nyújtsanak vagy áttelepítsék a legsebezhetőbb helyzetben lévőket.”
Felhívás cselekvésre
“Az emberi jogok jövője világszerte sötétnek ígérkezik, de van megoldás a bajokra. A világ vezetőinek azonnal cselekedniük kell, hogy elháríthassák a küszöbön álló világméretű válságot, és egy lépéssel közelebb vigyenek mindnyájunkat egy biztonságosabb, jogokat és szabadságokat tiszteletben tartó világhoz.” – mondta Salil Shetty.
