2016. február 19-én, a 69. születésnapján végre szabadon bocsátották a louisianai Albert Woodfox-ot – 43 magánzárkában töltött év után.
2016.
február 19-én, a 69. születésnapján végre szabadon bocsátották
a louisianai Albert Woodfox-ot – 43 magánzárkában töltött év
után.
Ezzel
ő lett az a rab az Egyesült Államokban, akit a leghosszabb ideig
tartottak magánzárkában. Albert Woodfox eddigi életének több
mint felében majdnem minden nap egy parkolóhely nagyságú cellában
ébredt, betonnal és acéllal körbevéve.
Miután Albert értesült a szabadon bocsátásáról, ezt üzente mindazoknak, akik hozzájárultak kiszabadulásához:
„Szeretném
megköszönni testvéremnek, Michaelnek, hogy kitartott mellettem
mindvégig, és Robert Kingnek, aki 30 évet töltött jogtalanul
magánzárkában. Nem tudtam volna túlélni az ő elszánt
támogatásuk nélkül, csak úgy, mint kedves barátom, Herman
Wallace támogatása nélkül, aki 2013-ban elhunyt.
Továbbá
szeretnék köszönetet mondani az International Coalition to Free
the Angola 3 szervezetnek, az Amnesty Internationalnek, a Roddick
Foundation Alapítványnak és mindenkinek, aki támogatott ebben a
hosszadalmas küzdelemben. Végül köszönöm William Sothernnek,
Rob McDuffnak és az ügyvédeimnek a Squire Patton Boggs, illetve a
Sanford Heisler Kimpel ügyvédi irodánál, hogy nem adták fel.
Bár
reméltem, hogy bizonyíthatom ártatlanságomat egy újabb
tárgyaláson, de az egészségemmel és korommal kapcsolatos
aggodalmak miatt más utat kellett választanom, így nolo
contendere1
nyilatkozatot tettem az enyhébb vádakkal kapcsolatban. Remélem, a
mai nap eseményei sokaknak lezárást jelentenek majd.”
Ezekkel
a szavakkal szeretném ma ezt a győzelmet ünnepelni.
A
csaknem öt év alatt, amíg az Amnestynél Albert Woodfox esetével
foglalkoztam, sokszor hallottam, hogy az akadályok leküzdhetetlenek.
De én végig tudtam, hogy Albert Woodfox ki fog szabadulni.
Láttam
a mozgalmunk hihetetlen erejét, amíg együtt dolgoztunk.
Sokatoknál, akik kisebb és nagyobb szerepet töltöttetek be e
történelmi jelentőségű emberi jogi győzelem elérésében,
láttam bátorságotokat, alázatosságotokat és
elkötelezettségeteket.
Láttam
az Angola 3 hihetetlen erejét: Robert Kingét, Herman Wallacét és
maga Albert Woodfoxét. Mindhárman egy rémálmon mentek keresztül,
de kitartottak humorukkal, méltóságukkal és az elhatározással,
hogy fáradhatatlanul küzdjenek az elnyújtott magánzárka-fogságok
egyesült államokbeli kegyetlen, embertelen és megalázó
gyakorlata ellen.
Több
mint négy évtized óta Albert Woodfox most először szabadon
sétálhat és nézhet fel az égre.
1
Speciális vádalku az amerikai jogban: vagyis a vádlott nem
vitatja a vádat.
A cikket fordította Gacs Katalin, az Amnesty International Magyarország önkéntes fordítója.
Lektorálta Nagy Zsombor, önkéntes.
