Teller Ede, Faludy György, Mindszenty József, Kéthly Anna, Aschner Lipót, Teleki Blanka, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Xántus Lajos és Karády Katalin tíz olyan magyar honfitársunk, akik meghatározó szerepet játszottak a történelmünkben és büszkék vagyunk rájuk. Ami szintén közös bennük, hogy az életük egy pontján el kellett menekülniük Magyarországról, és sok viszontagság után egy másik országban kellett újrakezdeniük az életüket.
Az Amnesty International Magyarország aktivistái egy fotóakció keretében a mai napon arra emlékeztetnek mindenkit, hogy befogadni az üldözötteket a helyes döntés és hogy bármelyikünk válhat az élete során kiszolgáltatottá és adódhat úgy, hogy el kell hagynia az otthonát. Az utóbbi évek idegengyűlöletre és félelemre építő embertelen kormányzati kampánya és az emiatt uralkodó ellenséges közbeszéd sajnos megakadályozza, hogy értelmes párbeszédet folytassunk arról, hogy Magyarország hogyan tudna a lehetőségeihez képest valódi védelmet és támogatást biztosítani a menekültek számára, és garantálni mindenki biztonságát és boldogulását Magyarországon.
„Menekültnek lenni nem választás kérdése. Elmenekülni otthonról és újrakezdeni valahol mindenkinek az életében egy rendkívül nehéz szakasz, amely annál rövidebb ideig tart és annál elviselhetőbbé válik, minél több támogatást kap ahhoz, hogy hasznos tagja legyen a befogadó ország társadalmának.” – mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
„Ha Kéthly Anna, Kossuth Lajos vagy Faludy György ma Magyarországon próbálna menedéket kérni, akkor hosszú hónapokig egy szögesdróttal körbevett tranzitzónában tartanák őket fogva a hatóságok a semmi közepén. Különösen kegyetlen, hogy a menedékkérőknek és menekültek előtt a magyar határt lényegében lezáró Alaptörvény-módosítást és a nekik segítőket börtönbe juttató STOP Soros elnevezésű törvényjavaslat-csomag elfogadását pont mára időzítette az Országgyűlés, ma június 20-a van, amely a Menekültek Világnapja.”
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint jelenleg 65,6 millió olyan ember van a világon, akiknek el kellett hagyniuk az otthonukat, közülük 22,5 millió a menekült.
Az ENSZ Közgyűlés 2000. december 4-én az 55/76-os határozatával a menekültek világnapjává nyilvánította június 20-át.
Tábori Ádám képei
Teller Ede, atomfizikus. 1934-ben hagyta el Németországot a Zsidó Kimenekítő Tanács segítségével.
Faludy György költő, író, műfordító. 1938-ban menekült először a nácik elől, hazatérése után internálták, 1956-ban újra menekülnie kellett.
Kéthly Anna szociáldemokrata politikus, az Országgyűlés második női képviselője. Politikai nézetei miatt – ítélet nélkül – négy évre börtönbe került a kommunizmus alatt. 1956-ban menekült el.
Kossuth Lajos, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után egész életét száműzetésben töltötte.
II. Rákóczi Ferenc, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem. A Rákóczi-szabadságharc bukása után egész életét száműzetésben töltötte.
Tábori Ádám/Amnesty InternationalAschner Lipót, üzletember, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. felvirágoztatója, a Tungsram névadója, az Újpesti Torna Egylet elnöke és mecénása. 1944-ben Mauthausenbe hurcolták, onnan váltságdíjjal menekült Bécsen keresztül Genfbe.
Tábori Ádám/Amnesty InternationalKarády Katalin, színész, énekes. A II. világháború után mellőzötté vált, 1951–ben hagyta el az országot, ahova soha többé nem tért vissza.
Tábori Ádám/Amnesty InternationalTeleki Blanka, a magyar nőjogi mozgalom egyik úttörője. Az 1848-as szabadságharcban vett részt nőjogi aktivistaként. Börtönbüntetéséből amnesztiával szabadult, de Magyarországra nem térhetett vissza.
Tábori Ádám/Amnesty InternationalXántus János, etnológus. Az 1848-as szabadságharc után börtönbe került, majd Londonba és Amerikába emigrált. Később hazatért.
Tábori Ádám/Amnesty InternationalMindszenty József, Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. 1944-ben a nyilasok, 1948-ban a kommunisták zárták börtönbe. 1971-ben menekült el.
