A magyar kormány január 18-án nyilvánosságra hozott három törvénytervezete egy újabb kísérlet arra, hogy célba vegyék a civil szervezeteket, és akadályozzák a jogvédőket a munkájukban. A törvényjavaslat-csomag a kormány legújabb támadása azok ellen a legitim munkát végző szervezetek ellen, amelyek emberi jogokat védenek, jogi segítséget vagy szociális szolgáltatásokat nyújtanak az embereknek Magyarországon, illetve a kormánnyal szemben kritikákat fogalmaznak meg a sajtóban és a közösségi médiában.
Az
Amnesty International felszólítja a kormányt, hogy teljes
egészében ejtse a javaslatcsomagot, mivel az ellentétes
Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel.
A
STOP Soros névre keresztelt csomag egy újabb lépés abban a
kormányzati hadjáratban, amelynek célja, hogy egyes embereket és
szervezeteket bélyegezzenek meg. A törvényjavaslatok hivatalos
célja, hogy megállítsák az “illegális migrációt”, hogy
“erősítsék a határokat védelmét” és “védjék
Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit.”
Ha a
javaslatot elfogadja az Országgyűlés, azoknak a szervezeteknek,
amelyek külföldi támogatást is kapnak, és állítólagosan
“propagálják vagy támogatják az illegális migrációt” –
többek között – a hatóságoknál mint ilyen tevékenységet végző
szervezet kell magukat regisztráltatniuk, és ezt a bélyeget
például a honlapjukon is fel kell tüntetniük. A javaslat szerint
a külföldi támogatások után nagyon komoly illetéket kellene
fizetniük, a külföldi támogatásokat pedig csak egy erre a célra
elkülönített bankszámlán fogadhatnák. A javaslat lehetővé
tenné, hogy magyar állampolgárokat “távol tartsanak” a
határtól számított 8 kilométeres sávtól, vagy külföldieket
akár az ország egész területétől.
A
menekültek és migránsok jogait védő jogvédők és szervezetek
hosszú ideje dolgoznak azon, hogy az üldözött embereknek joguk
legyen menedéket kérni és védelmet kapni Magyarországon, illetve
azon, hogy az ország betartsa ilyen irányú nemzetközi
kötelezettségeit. A
magyar kormány hosszú ideje igyekszik démonizálni a migránsokat,
menekülteket és menedékkérőket.
Az Amnesty International
meggyőződése, hogy javaslatcsomagnak semmi köze az illegális
migráció megállításához, a valódi célja, hogy fokozza a
független magyar jogvédők és civil szervezetek zaklatását és
megfélemlítését.
A
javaslatcsomag tovább nehezítené a magyar civil szervezetek
munkáját azzal, hogy hazug módon őket “illegális migráció
támogatásával” vádolja, és emiatt önkényes és aránytalan
terheket, durva büntetéseket és jogellenes a korlátozásokat
léptetne életbe velük szemben.
Budai
Gyula fideszes képviselő január 20-án nyilvánosan megnevezte a
Magyar Helsinki Bizottságot, a TASZ-t
és az Amnesty Internationalt mint három olyan szervezetet, amely
“támogatja vagy szervezi az illegális migrációt”. Rogán
Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője pedig arról beszélt
egy nappal később, hogy a kormánynak van egy listája ezekről a
szervezetekről. A TASZ közérdekű adatigényléssel fordult a
kormányhoz az ügyben.
A
tavaly júniusban “A külföldről támogatott szervezetek
átláthatóságáról szóló törvény” által bevezetett
terhekhez képest a mostani javaslat további nehézségeket
jelentene. A törvény hatálya alá eső külföldről támogatást
kapó szervezeteknek regisztráltatniuk kellene magukat, ha pedig ezt
elmulasztják, nagyon komoly büntetés, de akár a szervezet
megszüntetése is lehet a szankció velük szemben.
Az
Európai Bizottság által a tavaly elfogadott törvény miatt
indított kötelezettségszegési eljárás jelenleg az Európai Unió
Bírósága előtt van. Az Amnesty International megtagadta, hogy
eleget tegyen a törvénynek, és más szervezetekkel együtt az
Alkotmánybírósághoz fordult.
A
nemzetközi jog garantálja az egyesülés szabadságát, amelynek
értelmében emberek szabadon alakíthatnak szervezeteket vagy
ilyenekhez csatlakozhatnak, és közösen dolgozhatnak a céljukért.
Ez a jog a jogvédők és a civil szervezetek számára
létfontosságú. Az államoknak kötelessége, hogy ennek a jogi
kereteit biztosítsa, és nem avatkozhat bele jogsértő módon a jog
gyakorlásába.
Szintén
alapvető jog a külföldi és hazai támogatások keresése,
elfogadása és felhasználása, amelyet többek között az ENSZ
emberi jogvédőkről szóló nyilatkozata
is egyértelművé tesz.
Az uniós szabályok értelmében a tagállamok nem korlátozhatják
jogellenesen és aránytalanul a tőke szabad áramlását, köztük
az EU-n kívülről érkező források áramlását
sem.
A
kormány egy három hetes társadalmi vitát hirdetett a múlt héten,
amelynek lezárása után a javaslatcsomag az Országgyűlés elé
kerülhet.
Az
Amnesty International és más civil szervezetek közösen küzdenek
a javaslat ellen, és felszólították a kormányt, hogy vonja azt
vissza azt, miután az ellentétes az egyesülés, a
véleménynyilvánítás és a mozgás szabadságához való joggal.
Az
Amnesty International teljes mértékben osztja azt a véleményt,
hogy a javaslatcsomag:
Hazug
– annak semmi köze az illegális migráció megállításához, a
valódi célja hogy tovább fokozza a független szervezetek és a
magyar civil szféra elnyomását. A civil ellenes hadjárat 2013-ban
kezdődött, majd a tavalyi törvény elfogadásával és ezzel az
újabb javaslatcsomaggal kapcsolt még magasabb fokozatba.
Önkényes
– a kormánynak nincsen joga ahhoz, hogy megmondja, melyik
szervezet munkája fontos vagy ehhez milyen forrásokat vehet
igénybe. A nemzetközi és a magyar jog alapján is az embereknek
joguk van szervezeteket létrehozni, és közösen dolgozni a
céljukért a köz érdekében.
Káros
– minden külföldi támogatást (is) kapó szervezet elveszítheti
közhasznú státuszát. Ez rendkívül mértékben megnehezítené a
tevékenységüket és visszavetné az általuk nyújtott
szolgáltatásokat.
