Bár Senyei György Barna személyében 2019 decembere óta új elnöke van a rendes bíróságok központi igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatalnak, a magyar bírósági rendszer függetlenségét érintő rendszerszintű problémák és gyengeségek továbbra is változatlanul jelen vannak – derül ki az Amnesty International Magyarország legújabb elemzéséből. A jelentés az elmúlt nagyjából egy év legfontosabb fejleményeit mutatja be, miközben arra a kérdésre keresi a választ, milyen állapotban van a bíróságok függetlensége ma Magyarországon.
A Magyar bíróságok helyzete című jelentés – amelynek alapját egy bírák által kitöltött anonim kérdőíves felmérés illetve a nyilvánosan elérhető információk és dokumentumok elemzése képezi – bemutatja, hogy dacára annak, hogy az Európai Unió valamint az Európa Tanács intézményei és a szakmai szervezetek évek óta folyamatosan jelzik, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének túlzott hatalma veszélyezteti a bíróságok függetlenségét, a kormány mégsem tett semmit ennek a helyzetnek a megoldására.
„Bár látszólag csend van a magyar bíróságok háza táján, de a rendszerszintű problémák és gyengeségek továbbra is komolyan veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét. Érdemi előrelépés nem történt a hatalmi egyenlőtlenség felszámolására és a bírósági igazgatás átláthatóságának a növelésére.” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
Az OBH elnöke, Senyei György Barna elődjéhez, Handó Tündéhez képest mindenképpen egy új, sokkal kevésbé konfrontatív stílust valósított meg a bírák önkormányzati testületével, az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) való viszonyában. Ez a stílusbeli különbség a bírák többsége számára pozitív változást jelentett a korábbi állapothoz képest. Az Amnesty International véleménye szerint azonban pusztán az OBH elnök személyében történő változás és a két szervezet közötti feszültség csökkenése nem jelenti a probléma megszűnését, az OBH és OBT közötti hatalmai egyenlőtlenség továbbra is komolyan veszélyezteti a bíróságok függetlenségét.
2020-ban is tovább folytatódtak a bíróságok és bírák elleni kormányzati politikai és sajtótámadások, amelyek negatív hatással voltak a bíróságokra. Az OBH elnök nem mutatott túlságos következetességet ezeknek a támadásoknak a kezelésében: bizonyos esetekben példamutató módon felszólalt a támadásokkal szemben, de voltak olyan esetek is, amikor erre nem volt hajlandó. Ez a fajta következetlenség nem tett jót a bírósági pártatlanság megítélésének.
A bírósági vezetők túlnyomórészt csendben maradtak a politikai és sajtótámadások során, amely tovább növelte a bíróságokon uralkodó feszült hangulatot. A bírák egy része továbbra sem meri szabadon elmondani a szakmai véleményét, mert attól fél, hogy annak hátrányos következményei lennének a karrierje szempontjából vagy a nyilvánosságban érné támadás.
A bíróságokon uralkodó dermesztő légkör továbbra is komoly probléma, még akkor is, ha történt pár pozitív fejlemény az elmúlt időszakban. Az OBH elnöke nem támogatta a bírákat abban, hogy azok a nyilvánosság előtt elmondhassák a véleményüket, illetve az egyes bírósági vezetőkkel szemben indított vizsgálatainak gyakorlata kérdéseket vetett fel a bírói karban és a nyilvánosságban is, ez pedig nem tett jót a pártatlanságba vetett bizalomnak.
A bíróságok függetlenségét érintő egyik legfrissebb kérdés a Kúria élére 2020 októberében megválasztott Varga Zsolt Andrással és a Kúria működését érintő törvénymódosításokkal kapcsolatosak. Varga Zsolt András annak ellenére kerülhetett a magyar rendes bírósági rendszer csúcsára a kormánypártok szavazataival, hogy nincsen ítélkezési tapasztalata, és már a jelöltségéhez is jogszabályokat kellett módosítani. A bírákat képviselő OBT 13–1 arányban nem támogatta Varga Zsoltot, mert nem volt tapasztalata bíróként – igaz, az OBT véleménye nem kötelező erejű. Decemberben az Országgyűlés több törvénymódosítást is elfogadott, amelyek tovább erősítették a Kúria elnökének befolyását, ez pedig újabb kérdéseket vet fel a Kúria szerepének erősödése kapcsán, illetve, hogy mindez milyen hatással lesz a magyar bíróságok függetlenségére.
„Amire mindenképpen szükség lenne, a központi igazgatás átláthatóságának növelése, és az Országos Bírói Tanács jogosítványainak megerősítése, hogy végre valódi ellensúlyát képezhessék a bírák az Országos Bírósági Hivatalnak, és érdemben el tudják látni annak ellenőrzését. A bírósági vezetőknek minden esetben ki kell állniuk a politikai és sajtótámadásokkal szemben, és támogatniuk kell bírótársaikat abban, hogy felszólaljanak a bíróságok függetlensége érdekében.” – tette hozzá Vig Dávid.
