A Dél-Szudánban folytatódó harcoknak nem szabad elterelniük a figyelmet a 2013 decemberében kezdődött fegyveres konfliktus során elkövetett bűncselekményekről – áll az Amnesty International és a FIDH (International Federation for Human Rights) ma megjelent közös összefoglalójában.
A szervezetek felszólítják az Afrikai Unió (AU) Bizottságát
és a dél-szudáni kormányt, hogy haladéktalanul hozzák létre a
megígért Dél-Szudánnal foglalkozó hibrid bíróságot (Hybrid
Court for South Sudan, HCSS).
„Ezreket öltek meg, nőket erőszakoltak meg, komplett falvakat
romboltak le és humanitárius segélymunkásokat értek támadások.
De miközben a világ elsősorban a harcok végét várja, a háborús
és emberiesség elleni bűncselekmények alapos gyanúját felvető
jogsértések kérdése a háttérbe szorul” – mondta Netsanet
Belay, az Amnesty International afrikai kutatási és lobbizásért
felelős igazgatója.
„Az igazságszolgáltatást nem lehet tovább halogatni. A
folyamatosan zajló jogsértéseknek erősíteniük kellene a bíróság
létrehozására irányuló törekvéseket.”
A szemben álló felek által 2015 augusztusában aláírt
békeszerződés alapján a bíróság feladata lenne megvizsgálni
és felelősségre vonni a jogsértések elkövetőit, de egyelőre
nagyon kevés előrelépés történt az ügyben.
A hibrid bíróság – amely a nemzeti és nemzetközi jog
elemeit vegyíti és külföldi és helyi tagjai is lennének –
jelenleg a legjobb eszköz arra, hogy igazságot szolgáltasson a
konfliktus során elkövetett jogsértések ügyében, és
megakadályozza a további bűncselekményeket.
Az összefoglalóban a szervezetek 17 ajánlást fogalmaztak meg,
amelyek biztosítanák, hogy a bíróság hatékonyan, a tisztességes
eljárás nemzetközi elveivel összhangban legyen képes a feladatát
ellátni.
A legfontosabb ajánlások a következők:
-
Állítsanak fel egy nyomozó szervet, amely összegyűjti
és megőrzi a bizonyítékokat; -
Állítsanak fel egy független, az áldozatok és tanuk
védelmére szolgáló egységet; -
Biztosítsák, hogy a tanuk részt vehessenek az
eljárásokban, a testületnek legyenek dél-szudáni bírók és
más szakemberek is a tagjai, és a halálbüntetés ne legyen a
kiszabható ítéletek között.
Arra is ajánlatot tesznek a szervezetek, hogy amennyiben
biztonsági megfontolásokból a bíróság székhelye nem lehet
Dél-Szudánban, akkor legalább a régióban legyen kijelölve a
helye.
„A dél-szudániak által elszenvedett, az Afrikai Unió által
dokumentált jogsértések nem maradhatnak büntetlenül. A bíróság
létrehozása szükséges, nemcsak azért, hogy a már megtörtént
jogsértések kapcsán igazságot lehessen szolgáltatni, hanem
általa megteremteni a hosszú távú békét – mondta Arnold
Tsunga, a FIDH helyettes elnöke.
„Az AU-nak le kell szűrnie a korábbi csád elnök, Hisséne
Habré szenegáli tárgyalásának tanulságait, és fel kell
állítania a hibrid bíróságot.”
Az összefoglaló ajánlásainak megírásakor a két szervezet
figyelembe vette a többi hibrid és ad hoc bíróság jó
gyakorlatait, illetve a vonatkozó nemzetközi jogi sztenderdeket.
Háttér
Dél-Szudán egy évtizedekig tartó háború, hosszas
egyeztetések és egy népszavazás után 2011 július 9-én vált ki
Szudánból és lett független állam. Két és fél évvel később
egy fegyveres konfliktus tört ki a Salva Kiir elnökhöz hűséges
fegyveresek és helyettese, Riek Machar emberei között.
2015 augusztusában a felek békét kötöttek
és egy átmeneti egységkormányt alapítottak Kiir elnök és
kormánya illetve Machar és két helyettese részvételével.
2016 júliusában újabb harcok törtek ki a fővárosban, Jubában
és az ország más pontjain. Machar, akit miután leváltottak az
első alelnöki posztról, elmenekült az országból.
2013 óta 2,6 millió dél-szudáni menekült el az otthonából,
közülük nagyjából 1,6 millióan belső menekültként az ország
területén maradtak, míg a maradék 1 millió a közeli országokban
keresett menedéket.
Dél-Szudán nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, így
annak nincs is joghatósága a területén a konfliktus során
elkövetett bűncselekmények ügyében.
A konfliktus
kirobbanása óta az Amnesty International és a FIDH a dél-szudáni
civil szervezetekkel egy elszámoltatási mechanizmus felállításáért
kampányol.
