2019. április 30-ig nyilatkozhattak a közigazgatási és munkaügyi ügyszakos bírák arról, hogy a 2020. január 1-jétől megalakuló közigazgatási bíróságokon folytatják-e a munkájukat vagy a rendes bírósági szervezetben maradnak.
A határidőig 162 bíró kérte áthelyezését – derült ki ma a bíróságok honlapjáról. A 162 bíró közül 142 a közigazgatási törvényszékekre, 20 pedig a Közigazgatási Felsőbíróságra jelentkezett át.
miniszter a Velencei Bizottságnak korábban 220 főre becsülte azon bírák számát,
akik átjelentkeznek majd a különbíróságokhoz. A 162 fős létszám azonban jóval
elmarad a miniszter várakozásaitól, a bírák több mint negyede úgy tűnik nem kér
a miniszter bíróságából.
Aggodalmuk érhető. A bírák nem
tudják, hogy kikkel együtt fognak ítélkezni, ahogyan azt sem, hogy pontosan milyen
ügyekben döntenek majd, hiszen ezt még az utolsó pillanatban, egy nyári
salátatörvényben tervezi módosítani a kormánytöbbség. A várakozás szerint a
közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos ügyek mellett egy sor más gazdaság
és emberi jogi szempontból fontos ügy (közbeszerzések, adóügyek, építési ügyek,
választási ügyek) is a közigazgatási bíróságok asztalára kerül majd.
A korábbi nyilatkozatok alapján
a különbíróságoknál 300 fős létszámra lehet majd számítani, de erről a
miniszter a következő hetekben egyszemélyben fog dönteni. A bíróságok létszáma
azért fontos, mert a betöltetlen álláshelyek felére már idén, a különbíróság
felállása előtt kiírhatnak bírói álláspályázatokat. A bírói pályázatokkal
kapcsolatos végső döntés pedig az igazságügyi miniszteré lesz, aki a hazai
bírósági rendszerben példátlan hatalmat kapott arra, hogy eldöntse: kiből lesz
bíró és kiből nem.
A miniszter eltérhet a pályázatokat
rangsoroló véleményező bizottság javaslatától vagy éppen utólag eredménytelenné
nyilváníthat egy pályázatot, és pályázat nélkül betöltheti az adott
álláshelyet. A miniszter saját maga által kiadott rendeletben szabályozza, hogy
a pályázóknak milyen korábbi tapasztalatra mennyi pontszám adható. Ezt a
rendeletet a miniszter pedig úgy módosította, hogy a korábbi közigazgatási
tapasztalatért adható pontszámokat megemelte. Magyarul a korábbiakhoz képest
előnyösebb helyzetbe kerültek azok, akik nem bíróként dolgoztak eddig, hanem a
különböző hivatalokból, akár minisztériumokból érkeznek.
Idén a 162 átjelentkezett bíró mellé
közel 70 új bíró érkezhet, 2020-ben további 70 új bíró, amely majdnem duplája
annak a számnak, amivel a miniszter igyekezett csillapítani a különbíróságok
miatt aggódó hazai és nemzetközi hangokat. Félő, hogy a 140, az igazságügyi
miniszter által választott bíró munkáját nem a bírói etika, hanem a kormány
döntéseinek való megfelelés fogja majd irányítani. Ez a jelentős létszám pedig
alkalmas lehet arra, hogy fontos, politikailag szenzitív területeken a
kormánytöbbséghez lojális bírók ítélkezzenek.
A közigazgatási bíróságokról szóló
törvényt korábban élesen bírálta a Velencei Bizottság
és az ENSZ független szakértője is.
