Az idős ukrajnaiak közül aránytalanul többen halnak és sérülnek meg az orosz agresszió következtében, és kevésbé találnak maguknak helyet, ahol lakhatnának, mint a fiatalabbak – áll az Amnesty International új jelentésében.
A Volt egyszer otthonom című jelentés arról szól, hogy az idősebbek sokszor nem akarják vagy nem tudják otthagyni a háborús területeket, és a súlyosan megrongálódott házakban, veszélyes körülmények között kénytelenek élni. Az otthonaikat elvesztő idősek sokszor nem tudják a bérleti díjakat kifizetni, több ezren közülük pedig olyan túlzsúfolt állami intézményekben kénytelenek lakni, ahol nincs kapacitás a gondozásukra.
Oroszország katonai agressziója, amelynek borzalmas következményekkel jár az egész civil lakosságra nézve, veszélyezteti az idősebb emberek biztonságát, és több millió embert üldözött el az otthonából. Az orosz kormánynak azonnal véget kell vetnie a jogsértő háborújának, ez a leggyorsabb és leghatékonyabb módja a további jogsértések és károk elkerülésének.
“Az orosz megszállás aránytalanul súlyosabb következményekkel jár az idősek számára, nagyon sokan közülük olyan területeken élnek, ahol rendszeresek a földi és légi csapások.” – mondta Laura Mills, az Amnesty International idősek és fogyatékkal élő emberek jogaival foglalkozó kutatója.
“Ők azok, akik jellemzően a veszélyes ingatlanokban maradnak, és ha még képesek is elmenekülni, a menedékhelyen nincs elég erőforrás arra, hogy megfelelően gondoskodjanak róluk. Különösen igaz ez a fogyatékkal élőkre. Ezekről a helyekről gyakran valamilyen állami intézménybe kerülnek. Ahogy egyre hidegebbre fordul az idő, úgy lesz egyre nagyobb ez a probléma. A nemzetközi közösségnek meg kell sokszoroznia a nekik nyújtott támogatásokat.”
Az ukrán kormány komoly erőfeszítéseket tett és tesz, hogy evakuálja az embereket a fegyveres konfliktussal érintett területekről, a donyecki régióban júliusban elrendelt kötelező, nagyjából 200 ezer embert érintő kitelepítés is jó példa erre.
A háború miatt otthonaikat elvesztő idősebb ukránok lakhatással kapcsolatos logisztikai feladatainak ellátása és a költségek előteremtése azonban nem lenne szabad, hogy egyedül Ukrajnát terheljék. Az Amnesty felszólítja az országokat, hogy segítsenek az idősek evakuálásában – különös figyelemmel a fogyatékkal élőkre –, és nyújtsanak nekik lakhatási lehetőségeket.
A nemzetközi szervezeteknek jobban kellene anyagilag támogatniuk az időseket, hogy ki tudják fizetni a bérleti díjakat, az ukrán hatóságokkal együttműködve pedig segíteni őket, hogy minél előbb otthonra találjanak az újonnan épülő lakásokban.
Aránytalan kockázat
A hatvan év felettiek teszik ki Ukrajna lakosságának majdnem negyedét. Az idősebb emberek nagyobb veszélynek vannak kitéve a háborúban: az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága szerint a 2022 februárja és szeptembere között a meggyilkolt civilek 34%-a 60 évnél idősebb volt.
A gyakran egészségügyi gondokkal is küzdő idősek a megszállt területeken is nagyobb veszélyeknek vannak kitéve, miután a nemzetközi jogi előírásokat súlyosan megszegve az orosz erők korlátozzák a humanitárius segélyek célba jutását.
A 64 éves Szvitlana* egy oroszok által megszállt Harkiv melletti településen élt. Azt mesélte, hogy a 61 éves öccse áprilisban agyvérzést kapott, és ugyan kórházba került, de nem volt sem áram, sem folyóvíz az épületben. A következő nap hazaengedték a kórházból.
“Nem tudtak semmit tenni érte, nem tudtak sem elektrokardiográfiát, sem elektroenkefalográfiát végezni, nem volt gyógyszer.” – mesélte Szvitlana. A halotti anyakönyvi kivonat szerint kevesebb mint egy héttel később a testvére belehalt a második sztrókjába.
Idősek otthonai
Az idősebbek közül sokan nem találnak szállást maguknak. A megnövekedett bérleti díjak miatt nem tudnak lakást bérelni a létminimum szintjét sem elérő nyugdíjaikból, ezért nagyon sokak számára elérhetetlenné váltak a megfelelő színvonalú lakások.
A 73 éves Nina Szilakovát, aki a luhanszki régióból menekült el, kétszer lakoltatták ki bérelt ingatlanokból. Először augusztusban miután szívrohamot kapott és a főbérlője nem akarta, hogy maradjon, majd októberben. Nina nagyon félt, hogy nem talál új lakást.
“Ennyi pénzért nem lehet lakást találni a városban, mert annyira sokan vannak {az otthonukból elmenekültek}… Nem tudom, kihez fordulhatnék… Menjek le az utcára, és kérdezzem meg a járókelőket? Mindenki csak elmenne mellettem, azt gondolnák, csak egy öreg nagymama vagyok.”
Az Amnesty kutatása szerint a menedékhelyek gyakran megközelíthetetlenek a fogyatékkal élő idősek számára és nincs elég ember, hogy gondoskodjanak róluk. Emiatt nincs más lehetőségük, mint az állami intézményekbe menni. Február és július között legalább 4000 otthonát elvesztő idős embert helyeztek el ezekben az intézményekben az ukrán szociális minisztérium jelentése alapján.
Olha Volkova egy fogyatékkal élő időseket befogadó menedéket vezet Dnyipróban. Ezt mesélte: “Nagyjából az emberek 60%-át állami idősek otthonába küldik. Nem tudnak lakást bérelni, közös költséget fizetni, enni. Emiatt kénytelen vagyunk őket oda küldeni.”
Az Amnesty kutatói hét ilyen időseknek és fogyatékkal élőknek szánt létesítményt látogattak meg Ukrajnában. Részben a személyzet hiánya miatt egyik hely sem volt képes megfelelő színvonalú ellátást nyújtani, különösen a mozgásukban akadályozott emberek számára voltak elégtelenek a körülmények. A független ukrajnai megfigyelők szerint már a megszállás előtt is nagyon rosszak voltak a körülmények, amelyeken rengeteget rontott a megszállás óta jelentkező súlyos emberhiány.
“Csak kétszer mozdítanak meg egy nap, amikor a pelenkámat cserélik reggel és este… Magunkra maradtunk itt.” – mondta az egyik harkivi otthonban élő 76 éves Ludmila.
“Ezekben az otthonokban lényegében nincs rehabilitáció.” – mondta Olha Volkova. “Befekszenek és meghalnak.”
A háború folytatódásával a civil infrastruktúra és szolgáltatások egyre nagyobb nyomás alá kerülnek. Az ukrán kormánynak kötelessége lehetővé tenni, hogy a független megfigyelők bemehessenek az állami intézményekbe, illetve biztosítani kell, hogy az idősebb emberek az elsők között juthassanak lakásokhoz, amint azok rendelkezésre állnak.
Veszélyes házak
Néhányan úgy döntöttek, nem hagyják ott az otthonukat. Mások azt mesélték, hogy nem tudtak elmenekülni, mert nem volt elég információjuk az evakuációkról.
A 61 éves csernyihivi Ludmila Zernosek a 66 éves kerekesszékes férjével él. Ezt mesélte: “Minden nap láttam fiatalabbakat hátizsákokkal elmenni a házunk előtt. Csak később tudtam meg másoktól a lépcsőházból, hogy a belvárosba mentek, mert még mindig evakuálták az embereket. Ez negyven percnyi gyaloglás lett volna, én a férjemmel nem tudtam ekkora távot megtenni. Senki sem beszélt nekünk a kimenekítésről, csak később értesültem róla.”
Az Amnesty kutatása azt is bemutatja, hogy sok idős ember él olyan házakban, lakásokban, ahol nincs áram, fűtés és folyóvíz, sérültek az ablakok és a tető, szinte semmilyen védelmet nem nyújtva az eső, a hó és a hideg ellen.
Amikor az Amnesty interjút készített a 76 éves Hanna Szelivonnal Csernyihivben, már csak a fürdőszoba felett – ahova az önkéntesek egy matracot vittek, hogy valahol aludni tudjon – volt már meg a tető.
“Mindenki elment az utcából. Hárman maradtunk, én és két másik idős nő… az egyikük fogyatékkal él. Sehova nem tudunk menni. A pincében bujkáltam. Március 29-én nagyon sok rakéta robbant, amikor előjöttem, láttam, hogy a házam lángokban áll. Nem tudtam megmozdulni.”
Az Amnesty International felszólítja a kormányokat és nemzetközi szervezeteket, hogy nyújtsanak több támogatást az Ukrajnában élő idős embereknek, támogassák a külföldre menekítésüket, illetve biztosítsanak nekik anyagi támogatást és megfelelő lakhatást.
“Most, hogy itt a tél, az idős embereket muszáj biztonságba helyezni, az otthonaikat pedig meg kell javítani.” – mondta Laura Mills.
Módszertan
A kutatáshoz 226 emberrel készítettek interjút és hét állami intézményt látogattak meg az Amnesty kutatói március és október között. Júniusban és júliusban négy héten keresztül a kutatók Ukrajnában dolgoztak.
Felelősségre vonás a háborús bűncselekményekért
Az Amnesty International a konfliktus kezdete óta dokumentálja az orosz invázió során elkövetett háborús bűncselekményeket és a nemzetközi humanitárius jog megsértését.
Az Amnesty többször hangsúlyozta, hogy a katonai agresszióért és a jogsértésekért felelős orosz bűnösöket felelősségre kell vonni, és üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság Ukrajnában folyó vizsgálatát.
Az átfogó elszámoltatáshoz azonban az ENSZ és szervezetei összehangolt erőfeszítéseire, valamint az egyetemes joghatóság elve szerinti nemzeti szintű kezdeményezésekre is szükség lesz.
*A neveket megváltoztattuk.
