Az európai kormányok is felelősek a menedékkérők ezreinek rendszeres, jogellenes és gyakorta erőszakos módon történő kollektív kiutasításáért és visszatoloncolásáért Bosznia-Hercegovina nyomorúságos és egyáltalán nem biztonságos menekülttáboraiba – áll az Amnesty International ma közzétett jelentésében.
A határig tolva című jelentés részletezi, hogy az európai
kormányok – a nemzetközi jognak való megfelelés helyett, a határellenőrzés
előtérbe helyezésével – nemcsak szemet hunynak a horvát rendőrség brutális
támadásai felett, de finanszírozzák is annak tevékenységét, ezzel pedig hozzájárulnak
a növekvő humanitárius válsághoz az Európai Unió határán.
„Ahhoz, hogy megértsük
az európai kormányok prioritásait, csak a pénzt kell nyomon követnünk. A
humanitárius segítségnyújtáshoz adott pénzügyi hozzájárulások eltörpülnek a
határok biztonságára fordított források mellett, amelyek magukban foglalják a
horvát határrendészek felszerelését és béreinek kifizetését is.” – mondta
Massimo Moratti, az Amnesty International európai kutatási igazgatója.
„Eközben a háború és az üldöztetés elől
menekülő embereket a horvát rendőrök megverik, meglopják és erőszakkal
visszaküldik, ezzel pedig kiszolgáltatják őket a nem működő bosnyák
menekültügyi rendszernek.”
Jelenleg mintegy 5500
nő, férfi és gyermek ragadt a horvát határ közelében lévő Bihács és Velika
Kladusa bosnyák kisvárosokban, ahol használaton kívüli korábbi gyárépületekben
élnek. Bosznia-Hercegovina nem tud megfelelő védelmet és ellátást biztosítani
számukra, a rögtönzött táborok pedig nem higiénikusak, hiányzik a forró víz, az
orvosi ellátás és nincs elegendő élelmiszer sem.
Az egyik afgán anyuka
a következőket mesélte az Amnesty Internationalnek: „Nincs elég élelem a család,
különösen a gyerekek számára. Folyton éhesek.”
A bürokratikus
akadályok, a hiányzó jogi segítség és a korlátozott hivatali erőforrások azt
jelentik, hogy a menedékkérők által Bosznia-Hercegovinában benyújtott menedékkérelmeket
valószínűleg nem bírálják el. A legtöbben más európai országokba próbálnak
eljutni.
Ez az út nem könnyű.
Miután korábban Görögországon és Bulgárián keresztül jutottak be az EU-ba, ahol
a menekültügyi rendszerek nem voltak képesek megfelelő védelmet nyújtani, az
emberek az unión kívül, a Balkánon folytatják az útjukat. Ahhoz, hogy elérjék
Szlovénia vagy Olaszország területét, ahol az EU schengeni övezetének szabad
mozgásra vonatkozó szabályai életbe lépnek, át kell kelniük Horvátország sűrű
erdőin, gyors folyású vizein és egyes helyeken éles aknamezőkön is át kell
jutniuk.
2018 első tíz hónapja
alatt legalább 12 ember fulladt meg a Nyugat-Balkánon, többségük
Horvátországból Szlovéniába próbált átjutni. Rajtuk kívül több tucatnyian haltak
meg még. Egy fiatal afganisztáni nő arról számolt be az Amnesty Internationalnek,
hogy miután egy horvátországi erdőben medvét láttak, a vele utazó nő elvetélt.
“Annyira megijedt, hogy a baba halva született. Hat hónapos terhes volt.”
Akik megkísérlik az
utazást, sűrűn találkoznak a Horvátország és Bosznia-Hercegovina közötti
határon lezajló szándékos visszaküldésekkel és kollektív kiutasítással, amelyek
gyakran erőszakkal és megfélemlítéssel járnak együtt, miközben a menedékkérelmekkel nem foglalkoznak.
Bihács és Velika
Kladusa táborainak szinte minden lakóját Horvátországból vagy Szlovéniából
küldték vissza Bosznia-Hercegovinába. A megkérdezettek közel egyharmada
tapasztalt erőszakot a horvát rendőrség részéről. Sokan számoltak be arról,
hogyan verték meg, semmisítették meg az irataikat és lopták meg
őket, amely úgy tűnik, a horvát hatóságok szisztematikus és szándékos gyakorlata,
célja pedig, hogy megakadályozza az országba való jövőbeni belépést.
Egy gázai fiatalember
elárulta, hogy mi történt vele, amikor a rendőrség kilenc másik emberrel együtt
elfogta. “A boszniai határhoz vittek. Egyesével szállítottak ki bennünket az
autóból, és gumibottal kezdtek ütni.” – nyilatkozta.
Azt is elmesélte, hogyan
fújták le az arcát valamivel, amit paprikaspray-nek gondolt: „Nem láttam
semmit. Égett a szemem. Aztán azt mondták, hogy tűnjünk el, és soha ne térjünk
vissza Horvátországba.”
Az Algériából
származó Sami elmesélte, hogy őt és egy csapatnyi másik férfit hogyan vitték
el egyenként, és fogták közre álarcos rendőrök, akik gumibottal és baseball
ütővel verték őket. “Ezután elvették a pénzünket és a telefonjainkat, és azt
mondták, hogy menjünk Bosznia felé.”
Egy másik ember azt
is elárulta, hogy a horvát rendőrség elvették a cipőiket, meleg ruháikat és
hálózsákjaikat, majd arra kényszerítették őket, hogy jéghideg folyókon és
patakokon keresztül, kilométereken át mezítláb gyalogoljanak a boszniai határ
felé. Az ilyen típusú visszaélésekre elsősorban éjszaka és a kijelölt
határátkelőhelyekektől távolabb eső területeken került sor.
Az Olaszországban és
Szlovéniában elfogottak gyakran lánc-refoulement áldozatai, a horvát
rendőrségnek összegyűjtve adják át őket, majd erőszakkal küldik vissza
Bosznia-Hercegovina táboraiba anélkül, hogy a menedékkérelmeiket figyelembe
vennék.
Miután egyre
szélesebb körben vált ismertté a határon zajló erőszak, a horvát hatóságok
mindent elkövetnek, hogy megnehezítsék működésük nyilvánosság általi ellenőrzését.
Megakadályozták a horvát közintézmények kísérleteit, hogy a határon folyó
migrációs gyakorlatokat felügyeljék, a menekültek és migránsok jogaival
foglalkozó szervezeteket pedig vették célba.
A civil szervezetek önkénteseit
zaklatták, a rendőrség hivatalos vádak nélkül órákig tartotta fogva és
büntetőeljárással fenyegette őket. A Belügyminisztérium néhány szervezetet azzal
is megvádolt, hogy segítették az embereket a Horvátországba történő irreguláris
bejutásban. Mindezek bénítólag hatottak a menekültek segítésével és
támogatásával foglalkozókra
A határon
tapasztalható megdöbbentő gyakorlatok ellenére az Európai Unió továbbra is
jelentős forrásokat juttat Horvátországnak. Az EU szándékosan hagyja figyelmen
kívül az európai menekültügyi rendszer hibáit is, amelyek ezeket az utakat szükségessé
teszik.
„Amint a hőmérséklet
emelkedik és a hó elolvad, a Horvátországon átkelni szándékozók száma megnő.
Ugyanakkor mivel Bosznia-Hercegovina nem tud megbirkózni a növekvő számban
védelmet kereső emberek érkezésével, lépéseket kell tennünk annak érdekében,
hogy elkerüljük a humanitárius válságot az EU határán.”- nyilatkozta Massimo
Moratti.
„Az európai vezetők a
továbbiakban már nem tudják eltussolni a felelősségüket a balkáni útvonalon
folytatott kollektív kiutasításokért és erőszakos visszatoloncolásokért. Eltökéltek
abban, hogy megerősítsék az EU határait, nem számít, milyen emberi áron.”
A Bosznián és Horvátországon keresztül vezető
útvonal egyre népszerűbbé vált, mivel Magyarország a déli határán kerítést
emelt, és erőszakkal küld vissza embereket Szerbiába, így ennek a két országnak
a megközelítése egyre nehezebb.
