Diego García-Sayán, az ENSZ témával foglalkozó különleges jelentéstevője szerint továbbra sincs érdemi garancia arra, hogy a közigazgatási bíróságok politikai befolyástól függetlenül fogják tudni végezni a munkájukat – áll a független szakértő tájékoztatójában. Az ENSZ szakértője korábban már levélben fordult a magyar kormányhoz, de választ nem kapott.
A januártól felálló új bírósági rendszer a
tervek szerint egy sor olyan kérdésben határoz majd, amikor magyar
állampolgárok kerülnek szembe a hatóságokkal. Gyülekezési, közbeszerzési,
építési, környezetvédelmi, nyugdíj, adó kérdések dőlnek majd el ezeken a
bíróságokon, és könnyen lehet, hogy itt döntenek majd arról is, milyen közérdekű
adatokat ismerhetünk meg.
Márciusban a Velencei Bizottság már jelezte
a magyar jogalkotó felé, hogy a decemberben elfogadott törvény „túl sok
hatalmat ad túl kevés ember kezébe”, és nincsenek megfelelő garanciák és
eszközök ennek ellensúlyozására. A Velencei Bizottságnak közigazgatási ügyekkel
foglalkozó bírók arról számoltak be, hogy félnek és aggódnak amiatt, hogy
számos a jövőbeli munkájukat érintő részletet (például, hogy konkrétan milyen
ügyek tartoznak a bíróságokhoz) csak azután fognak megismerni, miután lejár az
áthelyezésük kérésére rendelkezésre álló időszak (2019. április 30.). Bár a
magyar kormány a napokban módosított a törvényen, ez csak a felmerült problémák
töredékét orvosolta.
Garcia-Sayán ENSZ szakértő szerint a módosítások
ellenére az igazságügyi miniszternek továbbra is minden eszköze adott, hogy az
„átmeneti időszakban” olyan bírókat jelöljön a közigazgatási bíróságokra,
akiket akar, ebben pedig még a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke sem tudja
megakadályozni. A miniszternek lehetősége lesz kénye-kedve szerint
megváltoztatni a bírókat jelölő bizottság által felállított sorrendet, és
kinevezésre lényegében bárkit felterjeszteni a köztársasági elnöknek. A
szakértő ezért felszólítja a magyar kormányt, hogy hozzák összhangba a törvényt
a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásaival.
Egy másik nagyon aggályos részlet, hogy a
közigazgatási bíróságok önkormányzati szervének, az Országos Közigazgatási
Bírói Tanácsnak továbbra is „rendkívül korlátozott jogosítványai” lesznek a
bírók, bírósági elnökök és a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének kiválasztási
folyamatában. Garcia-Sayán szerint erősíteni kell a Tanács függetlenségét és
befolyását az igazságügyi miniszterrel és a Felsőbíróság elnökével szemben.
A szakértő arra is figyelmeztet, hogy minden
bíróságot érintő reformnak a bíróságok függetlenségét kell erősítenie, és nem
az országgyűlés vagy a kormány befolyását felettük. Utalva arra, hogy a
törvényt decemberben lényegében az érintettek és szakértők bevonása nélkül
fogadták el, a különleges jelentéstevő felszólítja a kormányt, hogy a törvény
felülvizsgálatát egy nyílt, tisztességes és átlátható folyamat során, bírók és
civil szervezetek bevonásával, a hazai és nemzetközi sztenderdek és a nemzetközi
és regionális szervezetek (például a Velencei Bizottság) ajánlásainak
figyelembevételével végezzék el.
„A Velencei Bizottság után egy újabb
független szakértő erősítette meg, amit hazai civil szervezetek, többek között
az Amnesty Magyarország is már több hónapja mond: komoly veszély fenyegeti a
bíróságok függetlenségét. A kormány láthatóan csak kozmetikai kezelésekre
hajlandó, és mindenáron fenn akarja tartani a politikai befolyást a
közigazgatási bíróságok felett.” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International
Magyarország igazgatója.
„Nagyon egyszerű, amit a kormánynak tennie
kell: korlátozza érdemben a miniszter jogosítványait, erősítse a bírói
önigazgatást, és maradjon távol a bíróságoktól, hogy azok szakmai és ne
politikai szempontok szerint végezhessék a munkájukat.”
