Az Amnesty International University of Sussex hallgatóiból álló csoportja 2015 október 22-én – egy nappal az egyik legfontosabb magyar nemzeti ünnep előtt – aláírásokat gyűjtött a Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak címzett petícióhoz. Ebben a diákok arra kérik a kormányfőt, hogy kezdeményezze azoknak a törvénymódosításoknak a visszavonását, amelyek bűncselekménnyé nyilvánították az „illegális határátlépést” (határzár tiltott átlépése), rendelkeztek a tranzitzónák határon történő felállításáról, valamint a „biztonságos harmadik országokat” tartalmazó lista bevezetéséről.
59
évvel ezelőtt, 1956. október 23-án Magyarország fellázadt, hogy
végett vessen a szovjet elnyomásnak és a sztálinizmusnak. Az
emberek a demokráciáért és a szabadságért harcoltak. November
4-én nagyszámú szovjet csapatok szállták meg Budapestet és az
ország más részeit. Bár a magyar ellenállás hősiesen harcolt
1956. november 10-ig, az országnak esélye sem volt a szovjet
csapatokkal szemben, és a forradalom elbukott. A konfliktus során
több mint 2500 magyar, valamint 700 szovjet katona vesztette életét,
továbbá körülbelül 200 ezer magyar hagyta el az országot
menekültként. Először Ausztriába, majd később különböző
nyugati országokba mentek. Azért tudták ezt megtenni, mert olyan
országok, mint például Ausztria, Nyugat-Németország, az Egyesült
Királyság, Kanada vagy az Egyesült Államok menedékjogot
biztosított számukra. De elsősorban azért tudták ezt megtenni,
mert Ausztria megnyitotta a határt és átengedte azokat, akik
üldöztetés elől menekültek.
59
évvel később Magyarország lezárta Szerbiával és
Horvátországgal szomszédos déli határát egy szögesdrót
kerítéssel megakadályozva menekültek ezreinek, hogy a területére
lépjenek. A magyar rendőrség könnygázt és vízágyút vetett
be, hogy „megvédje” határát, bűncselekménnyé
nyilvánította az „illegális határátlépést” (határzár
tiltott átlépése) – ami három évig terjedő börtönbüntetéssel
büntetendő –, tranzitzónákat hozott létre, ahol gyorsított
eljárásban bírálják el a naponta oda beengedett emberek ügyét.
A kormány többek között Szerbiát és Horvátországot is
biztonságos harmadik országnak minősítette 2015. augusztus
1-jével, lehetővé téve Magyarország számára, hogy megtagadja a
nemzetközi védelmet azoktól a menedékkérőktől, akik a a két
ország bármelyikéből érkeznek.
Ezek
az intézkedések megsértik a Magyarország által vállalt
nemzetközi kötelezettségeket, ideértve a menekültek helyzetére
vonatkozó 1951. Genfi Egyezményt is.
A
hősies 1956-os magyar forradalom előestéjén hallgatók azért
gyűjtöttek aláírásokat, hogy felszólítsák a magyar
miniszterelnököt és kormányát, hogy tartsák tiszteletben a
nemzetközi kötelezettségeiket, valamint legyenek emberségesek
azokkal, akik háború és más konfliktus elől menekülnek.
