A mianmari biztonsági erők nemzetközileg tiltott szárazföldi taposóaknákat telepítettek a bangladesi határra. Az aknák legalább három civilt – köztük két gyereket – súlyosan megsebesítettek, egy további embert pedig megöltek – erősítette meg az Amnesty International.
Az
Amnesty International szemtanúk beszámolói alapján illetve a
szervezet fegyverszakértőivel történt konzultáció után
megerősítette, hogy Rakhine állam határára aknákat raktak le. A
területről az ENSZ becslése szerint az elmúlt két hét során
már 270 000 ember menekült el.
„Ez egy újabb
mélypontja a már eddig is tragikus helyzetnek. A mianmari hatóságok
halálos fegyvereket helyeztek el a határátkelőkhöz, amelyek a
menekülő embereket iszonyú veszélybe sodorják.” – mondta
Tirana Hassan, az Amnesty International krízisekkel foglalkozó
igazgatója, aki jelenleg is a Banglades-Mianmar határon van.
„Mianmar
Észak-Korea és Szíria mellett azok közé a maroknyi országok
közé tartozik, amelyek még mindig nyíltan használnak szárazföldi
taposóaknákat. A hatóságoknak azonnal véget kell vetniük a
szörnyű támadásoknak, amelynek a célpontjai a menekülő
emberek.
Néhány
aknát a Rakhine államban található Taung Pyo Wal (másnéven
Tumbro) közelében fedeztek fel a bagladesi határ mellett.
Rengetegen menekülnek az ideiglenes bangladesi menekülttáborokba,
de sokan oda-vissza többször is megteszik a veszélyes utat, hogy
ellátmány vigyenek a többieknek vagy segítsenek nekik átjutni a
határon.
Szeptember
3-án egy az ötvenes éveiben járó nő Bangladesből Taung Pyo Let
Walba tartott, amikor rálépett az egyik aknára. Jelenleg egy
bangladesi kórházban ápolják miután az egyik lába a térde
alatt leszakadt a robbanásban.
Húszéves
Kalma nevű rokona ezt mesélte: „Az anyósom a táborból tartott
a falunk felé, hogy vizet hozzon, hogy mosakodni tudjunk. Néhány
perccel később egy nagy robbanást hallottam, azt mondták, valaki
aknára lépett. Csak később tudtam meg, hogy az anyósom volt.”
Több
szemtanú is elmesélte, hogy látták, ahogy a mianmari biztonsági
erők, köztük katonák és határőrök, aknákat telepítenek a
határra.
Az
Amnesty International az aknak okozta sérülésről készült képet
megvizsgáltatta. Orvosi szakértők szerint a sérülést valamilyen
olyan földre telepített robbanószerkezet okozta, amely felfele
robbant. Vagyis minden valószínűséggel egy szárazföldi akna.
Helyiek
fotókat mutattak legalább még egy közelben található aknáról.
A képeket a szakértők hitelesnek értékelték.
A héten négy
további robbanás is történt egy forgalmas kereszteződésnél a
határtól nem messze. Egy 10 illetve 13 éves fiú megsérült, egy
férfi pedig a szemtanúk szerint meghalt.
Egy
a kereszteződés közelében bújkáló rohingya férfi szerint ő
és társai még legalább hat taposóaknát találtak a közelben. A
férfi és társai a saját életük kockáztatásával két aknát
kiásták, hogy ne sérüljenek meg még többen.
Az
aknák közül legalább egy PMN-1 típusú szárazföldi akna volt,
amelyet direkt arra terveztek, hogy megnyomorítsa azt, aki rálép –
állapították meg az Amnesty fegyverszakértői. Az Amnesty
International júniusi jelentésében dokumentálta, hogy a mianmari
hadsereg és egy fegyveres etnikai csoport Kachin és Shan államban
aknákat vagy rögtönzött robbanószerkezeteket helyezett el,
amelyektől többen – köztük gyerekek – sérültek és haltak
meg.
A
nemzetközi katonai támogatás
Az
ausztrál hadsereg kiképzéseket tart a mianmari hadseregnek,
Oroszország és Izrael pedig fegyverekkel látja el az országot. Az
EU továbbra is fegyverembargóval sújta Mianmart, de néhány
tagállam igyekszik más módon, például tréningekkel támogatni
az országot.
Az
Egyesült Államok szintén azt fontolgatja, hogy képzéseket és
workshopokat tart a mianmari hadseregnek.
„Azok
az országok, amelyek fegyverekkel vagy kiképzésekkel támogatják
Mianmart, hozzájárulnak a rohingyák elleni emberiesség elleni
bűncselekmények elkövetéséhez. Ennek azonnal véget kell vetni,
és senkinek sem szabad támogatnia a hadsereget.” – mondta Tirana
Hassan.
A
héten korábban Aung Szan Szu Csí hazugságnak nevezte, hogy a
katonák aknákat telepítenének: „Ki tudja azt bizonyítani, hogy
nem a terroristák rakták oda az aknákat?”
Pár
nappal később a bangladesi külügyi államtitkár, Shadidul Haque
a Reutersnek megerősítette, hogy Dakka hivatalosan is panasszal élt
Mianmar ellen, mert az aknákat telepített a határra.
„A
mianmari hatóságoknak be kell fejezniük a tagadást. Minden
bizonyíték arra mutat, hogy nemcsak jogellenesen aknákat helyeztek
el, hanem, hogy ezektől már emberek meg is nyomorodtak.” – mondta
Tirana Hassan.
„Egy
rohingyák elleni etnikai tisztogatás kezd kibontakozni a szemünk
előtt. Jogilag ez emberiesség elleni bűncselekmények minősül,
amelybe beletartozik az emberölés, a deportálás és a népesség
erőszakkal történő áttelepítése is.
A
mianmari hatóságoknak azonnal véget kell vetniük a katonai
akcióknak és a rohingyák elleni sokkoló támadásoknak. Teljes
hozzáférést kell biztosítaniuk a humanitárius szervezeteknek,
köztük az aknamentesítő csoportoknak Rakhine állam területéhez.
