Iván Júlia, az Amnesty International Magyaroszág igazgatójának beszéde 2017. december 9-én, az Amnesty International Németország Emberi Jogok Világnapja alkalmából rendezett berlini sajtótájékoztatóján.
Kedves barátaim, kedves újságírók,
Barátként köszöntelek titeket, és még ez a rövid berlini
látogatás is olyan, mintha újra friss levegőt szívhatnék. Az
Amnesty International Magyarország igazgatója vagyok Budapestről.
Azért vagyok ma itt, hogy arról beszéljek, az elnyomó kormányok
hogyan veszélyeztetik a közös európai és egyetemes értékeinket,
az emberi jogok tiszteletét – nem kell messze mennünk, elég ha
dél-kelet felé néztek.
Egy olyan országból jövök, amit a legtöbben ismertek. A
kommunista rezsim bukása után egyike volt a Visegrádi Négyek
úttörőinek. Magyarország a változás élharcosaként igyekezett
a nyugati értékeket a magáévá tenni a kilencvenes években. És
ma? Ma az Európai Unión belüli hamis propaganda bajnoka. Egy
cinikus és embertelen kormány vezette országgá vált, amely
semmibe veszi a kisebbségek, a migránsok, az LMBTI emberek, a nők
és a jogvédők jogait.
Egy soha nem látott gyűlöletkampány folyik minden olyan
civil szervezet ellen, amely kritizálni meri a kormányt. Külföldi
ügynököknek, kémeknek, az állam ellenségeinek, árulóknak
hívnak minket. Az Amnesty International Magyarországot,
a Magyar Helsinki Bizottságot, a Transparency Internationalt, a
kulturális programokon keresztül társadalmi problémákkal
foglalkozó Krétakört és más szervezeteket is rendszeresen
illetnek ilyen jelzőkkel.
Nem hiszem, hogy a bátor
civilek és a szervezeteik ilyen bánásmódot érdemelnek. Ételt
adunk a szegényeknek, fedelet biztosítunk a hajléktalan
embereknek, kiállunk a menekültek jogaiért. Az Amnesty Bátorság
kampánya elképesztően időszerű ma Magyarországon, és
reméljük, hogy az európai országok szolidaritást vállalnak
velünk, és segítenek, hogy ennek az emberi jogokat semmibe vevő
rémálomnak minél előbb véget vethessünk.
Csütörtökön az Európai Bizottság úgy döntött, hogy négy
ügyben is az Európai Unió Bíróságához fordul: a kvótadöntés
megtagadása, a menekültek jogainak megsértése, a CEU elleni
bosszúhadjárat és a civiltörvény miatt. Tehát nemcsak mi,
magyar jogvédők látjuk úgy, hogy ezek komoly és rendszerszintű
problémák, a Bizottság is ugyanerre a következtetésre jutott.
Az Amnesty International a világ legnagyobb emberi jogi mozgalma.
Ezért döntöttünk úgy, hogy nem teszünk eleget a törvény
előírásainak, és nem regisztráljuk magunkat külföldi
ügynökként. A polgári engedetlenséget választottuk, mert
szerintünk a törvény szükségtelen és káros. A törvény
kizárólag a kormánypropaganda céljait szolgálja, hogy
bemutathassanak minket, mint Soros György ügynökeit. Nem vagyunk
azok. Átláthatóan működünk, állítson bármit is a magyar
kormány. A kormány szerint veszélyt jelentünk a
nemzetbiztonságra. Példa nélküli, hogy békeidőben a
titkosszolgálatok civil szervezeteket vegyenek célba. A törvény
alapján „külföldről támogatott szervezetként” kellene
magunkat regisztrálni, majd ezt a bélyeget minden kiadványunkra
ráragasztani, sőt a külföldi támogatóink nevét és lakcímét
is át kellene adnunk. Ez tökéletesen ellentétes azokkal az
alapvető szabadságjogokkal, például a személyes adatok
védelméhez való joggal, amelyekben hiszünk és amelyekért
küzdünk itt Európában.
Sajnos Magyarország is egy nemzetközi trend része. Ijesztő
látni, hogy az Európai Unió és más országok is mennyire
eszköztelenek és tehetetlenek a populista kormányokkal szemben. Ez
a súlyos válság azonban megtanít minket egy dologra: a
szabadságnak belülről kell fakadnia, vágynunk kell rá, hogy ki
tudjuk kényszeríteni. A szabadságot és tiszteletet nem lehet
kívülről megtanulni. A jó példák, az inspiráló
együttműködések, az összetartás, a szolidaritás és a szeretet
segít nekünk magyar jogvédőknek tovább küzdeni. Együtt
erősebbek vagyunk.
Iván Júlia, az Amnesty International Magyaroszág igazgatójának
beszéde
Elhangzott 2017. december 9-én, az Amnesty International
Németország Emberi Jogok Világnapja alkalmából rendezett berlini
sajtótájékoztatóján
