A tegnap éjjel az Országgyűlés elé terjesztett három törvényjavaslatból álló STOP Soros csomag életveszélyes, és valójában a magyar civil szervezetek elleni nyílt, jogellenes támadásról van szó.
Azoknak
az egyesületeknek és
alapítványoknak,
amelyek az egyik törvénytervezet értelmében
“migrációt támogatnak” kormányzati
engedélyt kell kapniuk, és nemzetbiztonsági átvilágításon
kell, hogy keresztül menjenek.
Ha a szervezet nem tesz eleget az előírásoknak
komoly bírságot, az
adószámának törlését és a megszüntetését
kockáztatja.
„A korábbi alig leplezett kísérletek helyett, amelyek célja
a civil szervezetek megbélyegzése és munkájuk akadályozása
volt, a kormány most egy olyan teljes pályás letámadást
indított, amely a létezésünket fenyegeti.” – mondta Iván
Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
„Ha elfogadják, a kormány biankó felhatalmazást kap, hogy a
legátlátszóbb ürügy alapján célba vegye a civileket. A törvény
diszkriminatív, és hazug módon fel akarja osztani a magyar civil
társadalmat „jó” és a „rossz” civil szervezetekre. A
valóságban a javaslatcsomagnak semmi köze a nemzetbiztonsághoz
vagy a schengeni határok védelméhez, a valódi célja, hogy
szájkosarat tegyen azokra, akik a kiszolgáltatott emberek érdekében
dolgoznak, és még fel merik emelni a szavukat.”
A törvényjavaslat értelmében a belügyminiszter hatásköre lenne azt
eldönteni, hogy ki számít olyan szervezetnek, amely „támogatja
a migrációt”. A nemzetközi védelemre szorulók belépése vagy
tartózkodása érdekében végzett például kampányolás, a
„jogalkalmazói gyakorlat befolyásolása”, információs anyagok
készítése, hálózat szervezése vagy önkéntesek toborzása is
az ő engedélyéhez lenne kötve. A miniszternek az engedélyezési
eljárás során be kell szereznie a nemzetbiztonsági szolgálatok
véleményét, a teljes folyamat akár kilenc hónapig is eltarthat.
A javaslat szerint az érintett szervezeteknek a külföldi
támogatásuk 25%-át kellene „bevándorlási finanszírozási
illetékként” befizetniük. Ha ennek nem tesznek eleget, azzal az
adószámuk törlését, bírságot és a működésük
megszüntetését kockáztatják.
A törvényjavaslatokat a kormánynak teljes egészében azonnal
vissza kell vonnia, mert azok ellentétesek a magyar és a nemzetközi
jogszabályokkal, durván sértik az egyesülés, a
véleménynyilvánítás és a mozgás szabadságához való alapvető
jogokat.
„Felszólítjuk az EU vezetőit, akik eddig csak főleg a
partvonalról szemlélték, ahogy Magyarország egyre több szabályt szeg meg, ezúttal tegyenek azonnali és határozott lépéseket.”
„Minden lehetséges helyszínen, az utcától a bírósági
fórumokig ott leszünk, és küzdeni foguk a diszkriminatív és
rendkívül káros csomag ellen.” – mondta Gauri van Gulik, az
Amnesty International európai igazgatója.
Háttér
A migrációt támogató szervezetek működésének
engedélyezéséről szóló törvénytervezet nemzetbiztonsági
szolgálatokra vonatkozó rendelkezéseit az Országgyűlés csak
kétharmados többséggel tudja módosítani.
Ha egy szervezet miniszteri engedély nélkül folytatja munkáját,
akkor:
-
először az ügyész felszólítja, hogy hagyjon fel az
engedély nélküli tevékenységével, és ezzel párhuzamosan (!)
kezdeményezi a szervezet adószámának törlését. -
Ha a szervezet ekkor sem teljesíti a kötelezettségét,
az ügyész kezdeményezi a bíróságnál, hogy az 1,8 millió
forintos bírságot szabjon ki. -
Ha a szervezet a bírság kiszabását követően sem tesz
eleget az ügyész felszólításának, akkor kezdeményezi a
szervezet megszüntetését a bíróságnál.
Az új javaslatcsomag egyenes folytatása a 2017 júniusában
hatályba lépett „külfödről támogatott szervezetek
átláthatóságáról” címet viselő törvénynek. Ennek előírása
szerint azoknak a szervezeteknek, amelyek évi 7,2 millió forintnál
több külföldi támogatást kapnak, magukat külföldről
támogatott szervezetként kell regisztráltatniuk, ezt a bélyeget
honlapjukon és nyilvános publikációikon is fel kell tüntetniük.
Ha nem tesznek eleget, akkor bírságra és akár a szervezet
megszüntetésére számíthatnak. A hatályba lépést követően
több magyar civil szervezet – köztük az Amnesty International
Magyarország – bejelentette, hogy nem tesz eleget a törvénynek,
és az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai
Bíróságához fordult.
